Akarategyezőség szerződésmódosításkor

Kérdés: Építési beruházás megvalósítására kötöttünk szerződést. Sajnos a piaci árváltozások miatt nem tudjuk ugyanazt az építőanyagot leszállítani, mint ami az árazott költségvetésben szerepel. Az ajánlatkérőhöz fordultunk, hogy engedélyezze az építőanyag cseréjét, de visszautasította kérésünket. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési szerződés megkötésére, a közbeszerzési szerződés módosítására és a közbeszerzési szerződés tartalmára vonatkozóan szigorú szabályok vannak a közbeszerzésben.Az ajánlatkérőt és a nyertes ajánlattevőt szerződéskötési kötelezettség terheli, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Összeférhetetlenség tervező bevonása során

Kérdés: Az ajánlatkérő az engedélyes tervek elkészítésére az X Kft.-vel fog szerződni. Az ajánlatkérő ebben a szerződésben nem kívánja előírni a Vállalkozónak azon kötelezettségét, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő oldalán részt vegyen, tekintettel arra, hogy az X Kft. várhatóan ajánlattevőként részt kíván venni a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban. Annak érdekében, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok ne sérüljenek, és az X Kft. az eljárásban ajánlattevőként jogszerűen részt tudjon venni; helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha az engedélyes tervek elkészítésére vonatkozó szerződés aláírásakor aláírat az X Kft. kötelezettség-vállalásra jogosult képviselőjével egy olyan kötelezettségvállaló nyilatkozatot, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő által bevontan a Kbt. 25. § (5) bekezdése szerinti személyek nem vesznek részt, tekintetükben a Kbt. 25. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok nem sérülnek, velük szemben nincsen olyan bármely körülmény, amely a Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenséget eredményezhet? Tudomásul veszi, hogy ha az összeférhetetlenség vagy annak kockázata a nyilatkozat megtételét követően merül fel, az érintett személy köteles ezt haladéktalanul bejelenteni az ajánlatkérő részére. Mindemellett az ajánlatkérő ügyel arra, hogy egyik munkavállalója se vonja be semmilyen módon a kiviteli tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba az X Kft.-t. Amennyiben a fenti nyilatkozattétel nem megfelelő, és nem biztosítja, hogy az X Kft.-nek az engedélyes tervek elkészítését követően a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok sérelme nélkül részt vegyen, kérjük támogató javaslataikat.
Részlet a válaszából: […] Az összeférhetetlenségi szabályok 2022. október 11-ét követően jelentősen változtak. Az új összeférhetetlenségi szabályok részletesebbek, szigorúbbak, de egyúttal – néhány kivételtől eltekintve – megdönthető vélelmek is. Az összeférhetetlenségi szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Ajánlat módosítása árindokolás körében

Kérdés: Árindokolás keretében az ajánlattevő módosította az ajánlatát úgy, hogy az egyik elírást kijavította és két sort felcserélt, ami egyébiránt valóban segít abban, hogy az egyes elemek ne legyenek aránytalanok. Megtehette-e ezt az ajánlattevő egy olyan eljárásban, ahol ő van egyedül, tehát ha aránytalan az ár, akkor egyben az eljárás is eredménytelen lesz?
Részlet a válaszából: […] Az aránytalanul alacsony árra vonatkozó Kbt. 72. §-a nem a hiánypótlás körébe tartozik, csak indokolás kérését és annak nyújtását teszi lehetővé, azaz ennek keretében az eredeti ajánlat nem módosítható. Hiába logikus az ajánlattevő válasza, ami esetleg segíti az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozattétel

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlattevő nem kívánja benyújtani a Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot, mert nyílt eljárásban a szerződés tartalmával nem ért egyet? Hogyan tud eljárni ebben az esetben az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 66. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Szerződés üzletititok-tartalma

Kérdés: EKR-be feltöltött keretszerződés egyes megrendelései és azok mellékletei Netlock elektronikus aláírással kerültek aláírásra (a megrendelések és mellékleteik nem rendelkeznek külön aláírással). A megrendelések egyes mellékletei azonban üzleti titkot képeznek, ezért azok feltöltését mindenképpen mellőzni szeretnénk. Megtehetjük-e, hogy EKR-be csakis az érintett mellékletek nélküli megrendeléseket töltjük fel? Az ajánlat részét képezi a melléklet, és az ajánlattevő nyilvánította üzleti titokká.
Részlet a válaszából: […] A válaszban feltételezzük, hogy az üzleti titokká nyilvánított ajánlati tartalom jogszerűen üzleti titok, tehát üzleti titokká minősítése nem ütközik a 44. § (2) bekezdésébe.A kérdés arra utal, hogy az EKR-be történő adatfeltöltés során, amennyiben az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Ajánlati kötöttség időszaka

Kérdés: Az ajánlati biztosítékunk csak két hónapra szól (ez volt a felhívásban mint minimális időszak) úgy, hogy várhatóan egyrészt hosszabb lesz az értékelés, másrészt ha esetleg nyernénk, akkor azt az időszakot nem fedi le. Érvénytelenítheti-e az ajánlatunkat az ajánlatkérő azért, mert így adtuk be az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 54. § (1) bekezdése egyértelművé teszi, hogy az ajánlati biztosíték az ajánlati kötöttség megtartását biztosítja az alábbiak szerint:„54. § (1) Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Termék megváltoztatása keretmegállapodás 2. részében

Kérdés: Kétéves keretmegállapodást kötöttünk négy ajánlattevővel nyomdai termékekre a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban azzal a kikötéssel, hogy a konkrét beszerzések megvalósítása minden esetben verseny újranyitásával történik, amelynek során a keretmegállapodásban részes valamennyi ajánlattevőnek árajánlatot kell tennie. A keretmegállapodásban előírtuk, hogy szakmai ajánlatot kell benyújtani, amelynek két része volt: a Műszaki megfelelőségi táblázat és a részletes Ártáblázat. Ezek a Keretmegállapodáshoz mellékletként kerültek csatolásra. A Műszaki megfelelőségi táblázatban mutatták be az ajánlattevők az általuk megajánlott termékeket: gyártó, gyártásazonosító és egyéb műszaki paraméterek megadása mellett. A legutolsó beszerzés során az egyik ajánlattevő olyan terméket ajánlott meg, amely az eredeti ajánlatában nem szerepelt. Tisztázó kérdést tettünk fel, amelynek során azt a magyarázatot adta, hogy az eredeti ajánlata szerinti terméket a gyártó már nem gyártja, ezért azt helyettesítő, az eredeti termékkel minden műszaki paraméterében megegyező, de más gyártó termékét ajánlotta meg. Ez a változtatás számunkra kedvező. Elfogadhatjuk így az ajánlatát?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint nem. A keretmegállapodásokra vonatkozó legfontosabb rendelkezések a kérdéssel összefüggésben az alábbiak:Kbt. 104. § (1), (2) és (9) bekezdései:„(1) Az ajánlatkérő közbeszerzését keretmegállapodás útján is megvalósíthatja.(2) Ennek során az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Nyilatkozat változásbejegyzésről

Kérdés: Ajánlatkérőként felmerült bennünk, hogy a közbeszerzési eljárásban megnevezett alvállalkozótól, illetve kapacitást biztosító szervezettől nem szükséges nyilatkozatot kérni a folyamatban lévő változásbejegyzési eljárásról?
Részlet a válaszából: […] A korábbi közbeszerzési törvények alkalmazása során a változásbejegyzési eljárásra vonatkozó nyilatkozat a közbeszerzési gyakorlatban két szerepet töltött be. Egyrészt a kizáró okhoz kapcsolódó igazolások részét képezte, másrészt az ajánlatkérők a nyilatkozat és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Részteljesítési határidő módosítása

Kérdés: Amennyiben a szerződésben a részteljesítési határidőket nem, csak a végső teljesítési határidőt kötbérezzük, de szeretnénk a köztes határidőket módosítani, közzé kell tenni tájékoztató hirdetményt a szerződésmódosításról, vagy nem szükséges, mert egyébként nincs kötbérkövetkezménye a köztes határidőknek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 131. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő és az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, a szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően kötik meg a közbeszerzési szerződést. Az így megkötött szerződés tartalmától –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Összeférhetetlenség ajánlattevői oldalon

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban részt vevő két ajánlattevő vezetői között – vélelmezhetően – rokoni kapcsolat áll fenn. Az ajánlatkérőnek az ilyen jellegű összeférhetetlenség esetén milyen eljárási szabályokat kell figyelembe vennie?
Részlet a válaszából: […] Elsőként az összeférhetetlenség jogintézményét szükséges tisztázni. A közbeszerzés rendszerén belül az összeférhetetlenség az ajánlatkérővel való kapcsolat miatt következhet be. A Kbt. 25. §-a tartalmazza az összeférhetetlenségi szabályokat, amely alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.
1
2
3
22