4687 talált cikk az ajánlatkérő kifejezésre

Kérdés: Egyszerű eljárásban csak eldöntöm, hogy tárgyalok, és kijelölhetek egy időpontot, vagy vissza kell nyúlnom a közösségi szabályokhoz, és azt alkalmaznom? Mivel a hirdetményes tárgyalásos eljárás kétszakaszos, egyszerűben meg nem tudom kitölteni a részvételi felhívást, tehát egyszerű eljárásban csak akkor tárgyalhatok, ha megáll a hirdetmény nélküli jogalap?

Kérdés: A hatályos Kbt. 80. §-ának (2) bekezdésére hivatkozva kérdésünk, hogy e bekezdés értelmében jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a bontási eljáráson az ajánlatkérő képviselője a bontásról és a bontáson ülő személyekről (ajánlattevők képviselőiről) kép- és hangfelvételt készít? A kép- és hangfelvétel céljáról az ajánlatkérő nem tájékoztatta a bontáson részt vevőket.

Kérdés: Az ajánlatkérő kiírt egy pályázatot, melyet később visszavont. Mi megvásároltuk a dokumentációt, mely több százezer forintba került. Mit lehet ilyen esetben tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk? Van-e rá mód?

Kérdés: Mit tegyek, ha a kiegészítő tájékoztatást az eljáró hivatalos közbeszerzési tanácsadó nem akarja megadni? Mit tehetek vele szemben?

Kérdés: Kétséges volt külföldi alvállalkozónk papírjainak beérkezése, ezért a részvételi dokumentáció árát banki utalással az ajánlattétel reggelén utaltuk el, amit azonnal e-mailben jeleztünk a bonyolítónak. Vissza is igazolta, és jelezte, hogy a dokumentáció csak személyesen vehető át. A dokumentáció felvétele egy későbbi időpontban megtörtént. A részvételi dokumentációt saját kockázatunkra összeállítottuk, és határidőre leadtuk, ami a bontás során ismertetésre került. Hiánypótlás nélkül, bár kellett volna, ajánlattevő kizárt. A felhívásban így szerepelt: "VI.3) További információk (adott esetben) 3.) A dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele." Kérdésem, hogy fizikai átvétel hiányában kizárhatnak a további eljárásból?

Kérdés: Mit jelent a vételi opció a közbeszerzési eljárásban? Mire terjed ki?

Kérdés: Az ajánlatkérő meghatározta a kötbér mértékét, azt azonban nem, hogy a mértéket mihez viszonyítja, azaz mi a kötbéralap. Ez így jogszerű? Hogyan orvosolható a hiány?

Kérdés: Mit jelent az, hogy a szerződés a Kbt. 253. §-a szerint fenntartott?

Kérdés: Ismernek-e a gyakorlatban olyan esetet, amikor nem kell fizetni a dokumentációért? És elő­fordul, hogy a dokumentáció átvétele nem feltétele az eljárásban való részvételnek?

Kérdés: Miért kell meghatározni a konzorciumi szerződésben a részesedés és a feladat megosztásának mértékét – ami előre nem is minden esetben látható –, valamint miért kell arról rendelkezni, hogy mikor szűnik meg a konzorciumi szerződés? És arról, hogy mi a megszűnés jogkövetkezménye?