Az "egyéb módon nem megfelelőség" értelmezésének pontosítása

Kérdés: Egyértelműsítik-e a módosítással a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjában szereplő "egyéb módon nem felel meg..." megfoghatatlan, illetve bármire ráfogható értelmezésű szövegrészt, amely jelentős "egyéni értelmezésű" kizáró ok a pályázatok elbírálásában, és a visszaélések melegágyát kínálja fel? Egyébként a gyakorlatban mit értünk a fenti szóhasználaton?
Részlet a válaszából: […] ...eleget téve, megfelelőáron és elfogadható kötelezettségvállalással nyújtotta be ajánlattevőajánlatát, azonban például az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációbanjelezte, hogy az ajánlatot más, a székhelytől eltérő címre kérte eljuttatni, serre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Ár-, illetve díjcsökkentés következtében irreálisan alacsony ár miatti kizárás jogszerűsége

Kérdés: Könyvvizsgálói szolgáltatás közbeszerzési eljárás keretében történő beszerzésekor az egyik könyvvizsgáló 1,6 millió forintos ajánlatot tett. Ezzel ő volt a harmadik legalkalmasabb pályázó. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt. A legjobb ajánlat 780 ezer forint volt. A tárgyalás során az 1,6 millió forintot ajánló 600 ezer forintos ajánlatot tett. Írásban kértük az irreálisan alacsony ár magyarázatát – amelyben egyébként számszaki hibát vétett, ezért kizártuk. Megtámadhatná az eljárást? Nem volt módunk egy ilyen árcsökkenés esetén irreálisan alacsonynak minősíteni az árat? A szolgáltatás díja ilyen drasztikus mértékű csökkentésének indoka egyébként az volt, hogy vonzódik a művészetekhez, ezért mindenáron közalapítványunkat akarja ellenőrizni. Ez objektív?
Részlet a válaszából: […] ...szabályozást kell figyelembe venni, amelynekértelmében – ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékeltellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartottajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásbankérni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Összességében legelőnyösebb ajánlat tervpályázati eljárásban

Kérdés: Az ajánlati ár megbontásának magyarázata nálunk: egy tervpályázati eljárás lebonyolítása után kötelező a nyertes pályázóval szerződést kötni, ugyanakkor vele hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni, és az összességében legelőnyösebb ajánlatot kell értékelni. Ebben az esetben mi lehetne az összességében legelőnyösebb ajánlat, ha csak egy ajánlattevő lehet?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében –, amely esetünkben – amennyiben jól értjük a kérdést -hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lenne. Ha egyébként az ajánlatkérőhirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást folytat le, minden továbbinélkül alkalmazhatja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Egyszerű eljárásban alkalmazandó szabályok értelmezése

Kérdés: Ha az egyszerű eljárásnál a "megfelelően alkalmazandó szabályokat" úgy értelmezzük, hogy egyéb Kbt.-szabályok nem is alkalmazhatók (például ajánlati biztosíték), akkor például a kizáró okokról szóló nyilatkozatokat sem lehet kérni (vagy igazolásokat stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott időpontok, azaz maga a kiegészítő tájékoztatásabban az esetben tud működni, amennyiben ezen időpontok alkalmazását azajánlatkérő figyelmen kívül hagyja, s az általa megállapított – általában szűk– határidőn belül minél gyorsabban válaszol...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Pótmunka elszámolásának lehetősége hiányos tervdokumentáció esetén

Kérdés: Ha az ajánlatadás időszakában nem áll rendelkezésre megfelelő szintű tervdokumentáció, de az ajánlatkérő ragaszkodik a komplett teljes ár megadásához, teljességi nyilatkozat aláírásához, jogában áll-e az ajánlatkérőnek benyújtani igényét pótmunka-elszámolásra, ha csak később, a kivitelezés idején bocsát az ajánlatkérő rendelkezésre megfelelő szintű kiviteli tervdokumentációt, és abban olyan munkák is szerepelnek, amelyek az ajánlati tervben nem voltak megállapíthatóak?
Részlet a válaszából: […] ...tudjaannak létjogosultságát. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a Kbt. 125. § (3)bekezdésének a) pontja értelmében az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásoseljárást alkalmazhat, ha – a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Centralizált árubeszerzés megvalósítási módja

Kérdés: Közszolgáltató ajánlatkérőnek 51 százalékban külföldi tulajdonosa van. A tulajdonos centralizálni szándékozik egy beszerzést (árubeszerzés). Még nem eldöntött, hogy milyen formában: önálló társaság, holding stb. A közszolgáltató ajánlatkérőnek 50 millió forint feletti árubeszerzés esetén a Kbt.-t alkalmaznia kell (nemzeti rezsim). Kérdéseink: 1. A tulajdonos szándéka milyen viszonyban áll a Kbt.-vel? Megvalósíthatja-e a Kbt. megsértése nélkül a kérdés szerinti szándékát?
Részlet a válaszából: […] ...A törvénymódosítás hoz-e ebben a témában változást? Tekintettel arra, hogy a Kbt. egybeszámítási szabályai azajánlatkérő szervezeti megoldásaitól függetlenek, ezért a beszerzésátalakítása, az eddigi törvényes gyakorlatot alapul véve, nem változtathatjameg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

2007. évre vonatkozó beszerzések megindíthatósága

Kérdés: A Kbt. 181. §-ának (1) bekezdése szerint a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű összes áru- és szolgáltatásbeszerzésekről – ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja a 450 000 eurót – minden év április 15. napjáig időszakos előzetes tájékoztatót köteles készíteni az elkövetkezendő, legfeljebb 12 hónapra az ajánlatkérő. Indítható-e például most új, 2007. évi szolgáltatásra előzetes tájékoztatás, majd keretmegállapodásos eljárás, vagy meg kell várni 2006. január elsejét? (Indokolt lenne most belevágni, hisz négy lépcsőben jutunk majd el a 2007. január 1-jétől teljesítendő szolgáltatási szerződésig, és ez 9-10 hónapot igényel még akkor is, ha minden a terv szerint alakul.)
Részlet a válaszából: […] ...a közzétételi kötelezettségvárhatóan megszűnik, de jelen törvény hatálya alatt az április 15-evéghatáridőként értékelhető. Az ajánlatkérő előrelátása a jogalkotó érdeke,tehát nem értelmezhető a szabályozás úgy, hogy erre nem lenne lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Az ár aránya a részszempontok meghatározása között

Kérdés: Van-e a Döntőbizottságnak állásfoglalása azzal kapcsolatban, hogy az összességében legelőnyösebb elbírálásnál a részszempontok közt az ár milyen arányban szerepelhet – például 50 százalék, illetve mi a kialakult gyakorlat ebben a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] ...bírálati szempont – Kbt. 57. § (2) bekezdésének b)pont szerinti – választása esetén az értékelési rendszer kialakítása is azajánlatkérő kompetenciája és felelőssége. Az ajánlatkérőnek kell tudnia azt,hogy az adott beszerzési tárgy tekintetében mi a fontos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Helyettesíthetőség, adatcsere hiánypótlási eljárásban

Kérdés: Az ajánlati felhívásban alkalmasságot kizáró okként van előírva, hogy a munkát irányító személy felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. Az ajánlattevő középfokú végzettségű személyt nevez meg. Hiánypótlás keretében a középfokú végzettségű személy helyett más, felsőfokú végzettségű személyt megnevezhet-e az ajánlattevő? A hiánypótlási felhívásban ezt közölheti-e ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...hiánypótlással kapcsolatosan előrebocsátjuk, hogy errecsak akkor van lehetőség, ha ajánlatkérő az ajánlati felhívásban ezt a Kbt. 83.§-ának (2) bekezdése szerint lehetővé tette. A jelzett esethez hasonlóesetekben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Tevékenységi kör módosítása hiánypótlási eljárásban

Kérdés: A cégkivonatban a cég tevékenységi köre módosítható-e a Kbt. alapján eljárás hiánypótlása keretében?
Részlet a válaszából: […] ...a cégbíróságnál. Ilyen esetbenakkor jár el helyesen, ha erről a tényről – azaz az el nem bírált változásról -tájékoztatja az ajánlatkérőt. Amennyiben a kérelem elbírálása előbb fejeződikbe a cégbíróságnál, mint a közbeszerzési eljárás az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.
1
407
408
409
465