Egyetlen ajánlattevő az eljárásban

Kérdés: Mi történik az új Kbt. szerint, ha a nyílt eljárás esetén csupán egyetlen ajánlattevő pályázata érkezik be? A korábbi Kbt. alapján gyakorlat volt, hogy így is eredményes lehetett az eljárás, mindazok ellenére, hogy az ajánlati felhívásból látható volt, hogy más nem is tud indulni a pályázaton, mert az alkalmassági feltételeknek nem felel meg. Ilyen esetben hogyan érvényesül az esélyegyenlőség és az objektivitás? A megjelentetés előtt vajon mindezek felmérhetők, vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározása esetén az új Kbt. jogorvoslati eljárás megindítását teszi lehetővé hivatalból (Közbeszerzési Döntőbizottság), vagy az ajánlatkérő, az ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt kérelmére, akinek jogát vagy jogos érdekét az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Ajánlattevők számának meghatározása meghívásos eljárásban

Kérdés: A meghívásos eljárásban milyen körülményeket kell figyelembe venni az ajánlattételre felkérendők számának meghatározásakor?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 123. §-ának (1) bekezdése lehetőséget ad az ajánlatkérőnek arra, hogy – bizonyos feltételek mellett – meghatározza az ajánlattevők keretszámát. A (2) bekezdés előírja, hogy e keretszámnak legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia, emellett annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak alkalmazási köre

Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai (Kbt. 4. része) vonatkoznak-e a különös közbeszerzési eljárás szabályait alkalmazó egyes szervezetekre? Az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályait, azaz a 4. rész szerinti eljárást ők is kötelesek-e alkalmazni? (Megjegyzés: a törvény előzményét képező javaslat indoklása szerint az egyszerű eljárás szabályai nem vonatkoznak a különös beszerzőkre.)
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérők köre, akik (amelyek) egyszerű közbeszerzési eljárást kötelesek lefolytatni, a Kbt. 293-294. §-aiban meghatározottak alapján nem terjed ki a közszolgáltatói körre, tehát a különös közbeszerzési eljárás szabályait alkalmazni köteles szervezetek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Kiegészítő tájékoztatás

Kérdés: A Kbt. rendelkezései értelmében a kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás tartalmát az ajánlattevők részére hozzáférhetővé kell tenni, illetve meg kell küldeni. Hogyan értelmezendő ebben az esetben az "illetőleg" kifejezés?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérjen az ajánlatkérőtől, avagy az ajánlatkérő által megadott szervezettől. A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Útmutató ajánlattevőknek

Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társaságnak – ajánlattevőként – mely rendelkezéseket, illetőleg irányelveket kell követnie? A tenderkiíráson kívül milyen egyéb előírásokat kell ismernie?
Részlet a válaszából: […] ...ismerniük kell a Kbt.-t, valamint annak végrehajtási rendeleteit is, ugyanis e jogszabályok ismeretének hiányában nem tudhatják, hogy az ajánlatkérő tenderkiírása jogszerű-e, illetve hogy milyen jogaik és kötelezettségeik vannak a közbeszerzési eljárásban –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Ármaximalizáció

Kérdés: A tenderkiírásban maximálható-e a termék ára?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. általános részének első fejezete tartalmazza az alapelveket, amelyek között – egyebek mellett – az is szerepel, miszerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget, valamint egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. Amennyiben az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Teljesíthetetlen ajánlatterv

Kérdés: Milyen jogkövetkezménnyel jár, ha az ajánlatterv teljesíthetetlen feltételeket tartalmaz?
Részlet a válaszából: […] ...vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles kérni, mégpedig írásos formában....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Irreálisan alacsony ár meghatározása

Kérdés: Az ajánlatkérőnek van-e lehetősége arra, hogy az ún. irreálisan alacsonyan megadott árat kizáró oknak tekintse?
Részlet a válaszából: […] ...[Kbt. 1. §-ának (1) bekezdése]. Az irreálisan alacsony ár meghatározása lényegében az említett elvbe ütközik, ezért az ajánlatkérőnek minden esetben rá kell kérdeznie az árkialakítás mikéntjére, ha észleli, hogy az ajánlat szerinti ár irreálisan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Kirívó aránytalanság a Kbt.-ben

Kérdés: Ki határozza meg, hogy mi minősül kirívóan aránytalan kötelezettségvállalásnak? Például egy 3000 eurós (építési beruházás) törzstőkéjű cég esetében, aki 200 millió napi kötbért és 20 év garanciát vállalt?
Részlet a válaszából: […] ...amelyek irreális ajánlati tartalmi elemek, valamely részszempont körében maximális pontértékek elérését célozzák. Amennyiben az ajánlatkérő úgy véli, hogy a benyújtott ajánlat lehetetlen, túlzottan magas, vagy éppen túlzottan alacsony mértékű, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Megbízólevél

Kérdés: Kell-e külön megbízólevél az ajánlatkérő munkavállalójának?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben a munkavállaló munkaköri leírásában feladatkör szerepel, és a munkavállaló munkaszerződésének aláírásakor elfogadja az ajánlatkérő etikai szabályzatát, illetve egyéb, a tárgykört érintő belső szabályzatát (közbeszerzési szabályzatát), úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.
1
…
455
456
457