Találati lista:
2131. cikk / 3918 Alkalmatlanság megállapítása pénzintézeti nyilatkozat alapján
Kérdés: Ajánlatkérő előírta, hogy alkalmatlan az az ajánlattevő, melynek vonatkozásában bankja olyan nyilatkozatot ad, hogy egy adott bankszámlája vonatkozásában fizetési kötelezettségeit nem teljesíti pontosan. Ez a megfogalmazás nem túl általános? És ha nincs adótartozásom, akkor az esetleges mondjuk 30 napos egyéb irányú fizetési késedelem miatt miért vagyok alkalmatlan? A bank egyébként honnan látja, hogy egy adott számlát késedelmesen egyenlítek ki, és elvárható-e tőle ez a nyilatkozat? Jogszerű az előírás?
2132. cikk / 3918 Referenciaigazolás "származása"
Kérdés: Referenciaigazolás csak olyan munkáról csatolható be, melyet közbeszerzési eljárás nyerteseként végeztünk, vagy "szabadpiacról" is?
2133. cikk / 3918 Minta megfelelősége
Kérdés: A felhívás szerint az ajánlattevő alkalmatlan, ha nem csatol megfelelő minőségű mintát. Honnan lehet tudni, hogy mi minősül megfelelőnek?
2134. cikk / 3918 Tárgyalások számának jogszabályi előírása
Kérdés: Tárgyalásos eljárásban hány fordulót (tárgyalást) kell tartani?
2135. cikk / 3918 Ajánlati kötöttség tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Van-e ajánlati kötöttség tárgyalásos eljárásban, és honnan lehet tudni azt, hogy az ajánlat már tovább nem változtatható? Ebben az eljárásban mikor kezdődik és meddig tart az ajánlati kötöttség?
2136. cikk / 3918 Alvállalkozói kifizetések szabályainak változása
Kérdés: Várható az újonnan hatályba lépő törvényben a közvetlen (megrendelőtől alvállalkozónak) kifizetés? Azt olvastam, hogy "nem lehet ajánlattevő az, aki az alvállalkozójának a szerződött díj több mint 10 százalékával tartozik, vagy a fizetési késedelme meghaladja a 15 napot". Ezt hogyan lehet majd a gyakorlatban ellenőrizni?
2137. cikk / 3918 Részajánlattétel, alternatív ajánlat lehetőségének mellőzése ajánlatkérők által
Kérdés: Miért van az, hogy nyilvánvaló esetekben sem részajánlattételre, sem pedig alternatív ajánlat benyújtására nem ad ajánlatkérő lehetőséget?
2138. cikk / 3918 Ajánlatkérő kötelezettsége kirívóan alacsony ár megadása esetén
Kérdés: A bontás alapján egyértelmű volt, hogy egy ajánlatban kirívóan alacsony árat adott meg az ajánlattevő a teljes munkára. Az ajánlatkérő ennek ellenére nem hívta fel arra, hogy ezt indokolja. Milyen következményekkel jár ez a mulasztás? Mit tehetünk ellene? És mikor?
2139. cikk / 3918 Felhívás kiadásának időpontja kirívó ár esetén
Kérdés: A Kbt. arról nem rendelkezik, hogy a kirívóan alacsony/magas ár esetén mikor kell kiadni időben az indokolásra szóló felhívást. Hol szabályozzák ezt a kérdést, illetve mikor kell kiadni azt? Van-e arra lehetőség és milyen formában, hogy ajánlattevőként felhívjuk a figyelmet, hogy adott esetben célszerű lenne a felhívás kiadása?
2140. cikk / 3918 Egyoldalú bírálati szempont alkalmazása
Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?
