Sorban állás bankszámlán az Államkincstárral szemben fennálló követelés miatt

Kérdés: Egy építőipari vállalkozás vezetője vagyok, a cég eddigi bevételeinek 90 százalékát a közbeszerzések piacáról szerezte. Kérem álláspontjuk ismertetését a következő kérdésben. Cégünk az elmúlt és jelen év során több állami beruházásban vett részt, e beruházások kifizetései, a szerződésben vállalt 30-60 napos fizetési kötelezettség helyet több esetben 180 napra tehetők lettek. Cégünk sajnálatosan a fizetendő költségeit az állami kintlévőségünk ideje alatt, nehezen tudta határidőben teljesíteni, így sajnos cégünk bankszámláján sorban állás keletkezett, ami szinte lehetetlenné teszi a továbbiakban a közbeszerzési pályázatokon való részvételt. Kérdezem, hogy az a társaság, amelyiknek igazoltan lejárt követelése van a Magyar Államkincstárral szemben, és e követelés időpontjában, illetve amiatt keletkezett számláján sorban álló tétel, nem mentesülhet, vagy nem élvezhet-e valamilyen jellegű kedvezményt a fentiek szerinti alkalmassági kritérium teljesítése alól?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő előírja a sorban állásra vonatkozópénzügyi alkalmassági feltételt, annak az ajánlattevő két esetben tudmegfelelni. Vagy önmaga képes teljesíteni a feltételt, vagy olyanerőforrás-szervezetet von be, amely saját tulajdonában van, vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Újonnan alakult építőipari cég részvétele közbeszerzésben

Kérdés: Újonnan alakult építőipari kivitelező cég milyen módon tud indulni közbeszerzési pályázaton, ha az előző évekből nem rendelkezik a pénzügyi és gazdasági alkalmassághoz szükséges éves beszámolóval, forgalmi adatokkal, a műszaki és szakmai alkalmassághoz szükséges referenciával, szakemberrel, létszámmal, eszközökkel, berendezésekkel, műszaki felszereléssel?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő előírja, és ajánlattevő nem képesmegfelelni az alkalmassági követelményeknek, akkor erőforrás-szervezet bevonásáravan lehetőség korlátlanul, amennyiben az újonnan alakult cég tulajdonosa, vagyaz újonnan alakult cég tulajdonában álló cég képes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Minősített ajánlattevők jegyzékére felkerülés "haszna"

Kérdés: Mi az értelme a minősített ajánlattevők jegyzékére felkerülésnek, ha gyakorlatilag szinte valamennyi ajánlatkérő szigorúbb minősítési szempontokat határoz meg a kizáró okok és azok igazolási módja tekintetében?
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos módon a minősített ajánlattevők jegyzéke azalkalmassági kritériumok vonatkozásában azonos kötelezettségeket határoz megminden beszerzési tárgy vonatkozásában, mégpedig becsült értéktől függetlenül. A közbeszerzési törvény 12. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Alkalmassági feltétel biztosításának módja

Kérdés: Az ajánlattevő biztosíthatja-e az alkalmassági kritériumot úgy, hogy a kiírás szerinti gépet bérli, és igazolja pályázatában, hogy nyertessége esetén az adott gépre a teljesítési időszak teljes tartamára bérleti szerződést köt harmadik személlyel?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához az ajánlatkérő igényéből kellkiindulni. Az ajánlatkérő nem írhatja elő, hogy csak saját géppel állhatajánlattevő ajánlatkérő rendelkezésére, azaz eleve lehetőség van a gépbérlésére, amelynek igazolása az ajánlatban elegendő kell, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Alkalmasság minimumkövetelményei

Kérdés: Mit jelent a kiírásban az alkalmasság minimumkövetelményei megfogalmazás?
Részlet a válaszából: […] Jelentése, hogy az ajánlattevő abban az esetben felel meg akizáró okok mellett az ajánlatkérő által meghatározott minimáliskövetelményeknek, amennyiben az abban foglaltakat igazolni tudja. Azazrendelkezik a Kbt. 66-67. §-ban meghatározottak közül ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Erőforrás-szervezet igénybevétele 2009. április 1-je után

Kérdés: 2009. március 31-e után is igénybe vehetünk-e erőforrás-szervezetet? Milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] Igen, de az igénybevétel szabályai változnak. Ezek egyiklegfontosabb eleme az alvállalkozó és az erőforrás-szervezet elhatárolása, azaza definíciók változása a 2009. április 1-jén hatályba lépő Kbt. 4. §-a szerint.A megváltozott rendelkezés szerint alvállalkozó az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Alkalmasság feltételeinek a minősített ajánlattevők jegyzékéhez képest szigorúbb megállapítása

Kérdés: Mit jelent az, hogy az ajánlatkérő az alkalmasság feltételeit és igazolását a minősített ajánlattevők jegyzékéhez képest szigorúbban állapítja meg?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 12. §-ának (1) bekezdése értelmében a minősítettajánlattevők hivatalos jegyzékét (a továbbiakban: jegyzék) a KözbeszerzésekTanácsa vezeti (Kbt. 386-391. §-ok).A (2) bekezdés szerint az ajánlattevők jegyzékbe vételénekfeltételeit (a továbbiakban: minősítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Bírálati szempont, üzleti titok

Kérdés: A dokumentáció tartalmazza, hogy nem lehet – egyebek mellett – olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani – az eredményhirdetést követően –, melyet az ajánlatkérő az ajánlat elbírálásakor, döntéshozatalával összefüggésben figyelembe vett. És ha ez olyan adat, amely az ajánlatban közölt üzleti titok?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben az alábbi szabályokra történik utalás:– az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzletititokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagymegtiltani, amely a közbeszerzési törvény 73. § (2) bekezdése körébe tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Termékek csatolása ajánlathoz

Kérdés: Előírható-e, hogy a referenciaigazolásokban szereplő termékek egy-egy példányát az ajánlathoz kell csatolni, mert e nélkül az ajánlat érvénytelen? Mi a helyzet akkor, ha például 3 év múlva már nincs a termékből példány, vagy az olyan terjedelmű, hogy "csatolása" fizikailag képtelenség?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében az alkalmassági kritériumok megállapításasorán az alábbiakra kell figyelemmel lennie az ajánlatkérőnek.A törvény 69. §-ának (2) bekezdése szerint "az ajánlatifelhívásban meg kell határozni, hogy mind a törvény 66. §-ában, mind a 67.§-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Nem kötelező ajánlati elemek kezelése

Kérdés: Mi az értelme annak, hogy a dokumentáció olyan ajánlattevői információkat is elfogad, amelyek az ajánlatnak nem kötelező elemei? És: hogyan kezeli ezeket?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben ezen információk az ajánlattevő cégismertetőjénekmellékletei, reklámjai, vagy például a referenciákkal kapcsolatos egyébismertető, az ajánlat tartalmi megítélését a további információ benyújtása nemérinti. Ha azonban a bírálati szempontok megítélésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.
1
7
8
9
13