Hiánypótlási felhívás értelmezése

Kérdés: A hiánypótlási felhívásban az ajánlatkérő "egyértelmű" nyilatkozatot kér bizonyos műszaki megoldások vonatkozásában. Ez mit jelent, szerinte mi az egyértelmű? (Mert szerintünk az ajánlatunk az volt.)
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő egy általa meghatározott műszakimegoldás alkalmazásától nem enged eltérést, például nyílt eljárás esetében ésaz ajánlat alapján ajánlattevő kétértelműen fogalmaz, esetenként logikus módonalternatív, olcsóbb, életszerűbb megoldást ajánlva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.
Kapcsolódó címke:

Összességében legelőnyösebb ajánlat "megállapíthatatlansága"

Kérdés: A gyakorlatban mely esetekben fordulhat elő, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat a Kbt. 90. §-ának (2) bekezdésével nem állapítható meg? Lehetőség szerint kérjük a válasz példákkal történő megvilágítását.
Részlet a válaszából: […] ...bírálati szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlatkiválasztása, de az összességében legelőnyösebb ajánlat a (2) bekezdésalkalmazásával sem állapítható meg;– a fenti bekezdés első fordulata szerinti esetben az azonosellenszolgáltatást tartalmazó, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolhatóeljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtésalkalmazásáról szóló 257/2007. kormányrendelet tartalmazza, mely továbbra ishatályban van, azaz az ezzel ellentétes tájékoztatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.
Kapcsolódó címke:

Átláthatósági biztos

Kérdés: Az átláthatósági biztosra vonatkozó szabályok hol találhatók meg? Például, hogy mikor kell alkalmazni és ki lehet az?
Részlet a válaszából: […] ...el az adott közbeszerzési eljárásbanátláthatósági biztosként, aki– az ajánlatkérővel, illetőleg az ajánlattevővel (eparagrafus alkalmazása során ideértve a részvételre jelentkezőt is), valamintaz ajánlattevő által a közbeszerzés értékének tíz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Közbeszerzési eljárás nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Társaságunk a Kbt. VI. fejezete szerinti közbeszerzési eljárást akar lefolytatni, nemzeti eljárásrendben, a közbeszerzés tárgya építési beruházás. Az eljárás típusa hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás lenne. Kérdésünk, hogy a nemzeti eljárásrendben is a Kbt. 129-130. §-ai az irányadóak, mivel a nemzeti eljárásrendben erre külön utalást nem találtunk. A tárgyalásos eljárásra alkalmaznunk kell-e a két szakaszból álló eljárások közös szabályait is (Kbt. 100-121. §)? Az eljárás megindításához milyen hirdetménymintát kell kitöltenünk? Tudomásunk szerint a Kbt. VI. fejezete alkalmazásában az ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetmény mintáját az 5/2009. IRM rendelet 3. melléklete tartalmazza. Ez viszont nem részvételi felhívás. Megtehetjük-e azt, hogy ajánlattételi felhívást jelentetünk meg, ahol meghatározzuk a részvételre jelentkezés feltételeit, és az első tárgyalás időpontját és menetét? Nem készítünk külön részvételi és ajánlattételi dokumentációt, hanem csak ajánlattételi dokumentációt, amely tartalmazna minden adatot. Kérdéseink az eljárás menetének lefolytatására irányulnának (ajánlatok bontása, elbírálása, eredményhirdetés stb.), ha általános egyszerű eljárásrendben hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást szeretnénk lefolytatni, vagyis a Kbt. mely szabályait kell figyelembe vennünk?
Részlet a válaszából: […] ...törvény 251. §-ának (3) bekezdése alapján lehetőség van nyílt,meghívásos, versenypárbeszéd vagy keretmeg­állapodásos eljárás alkalmazására,továbbá tervpályázati és gyorsított eljárás lefolytatására is.Az említett rendelkezés szerint az egyszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Alternatív ajánlattétel "mellőzésének" indoka

Kérdés: Mi az oka annak, hogy az ajánlatkérők általában nem élnek az alternatív ajánlattétel lehetőségének biztosításával?
Részlet a válaszából: […] ...felhívásban szerepelnie kell, hogy azajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot. A törvény 50. § (2)bekezdésének alkalmazása önmagában még nem minősül többváltozatú ajánlattételilehetőségnek;– az ajánlatkérő akkor rendelkezhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.
Kapcsolódó címke:

Formai eltérés lehetősége hirdetménymintánál

Kérdés: Az 5/2009. IRM ("hirdetményminta") rendelet 7. mellékletének ("Összegezés az ajánlatok elbírálásáról") 6. b) pontjában megadott értékelőtáblázat formájától – annak információtartalmát megtartva – el lehet-e térni? Többletinformációt tartalmazó oszlop (például ajánlati érték) beszúrható-e? Adott esetben, sok ajánlattevő és kevés bírálati részszempont esetén a könnyebb elhelyezhetőség érdekében a sorok-oszlopok tükrözhetők-e (sorokba kerülnének az ajánlattevők, az oszlopokba a részszempontok)? Abszolút kötött a forma, amitől eltérni nem lehet, vagy pedig az előírt adattartalmat más, logikus elrendezésben is meg lehet-e jeleníteni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a rendelet szerinti hirdetménymintáktólsem a tartalmat, sem a formátumot tekintve nem lehet eltérni. A rendeletalkalmazása kötelező minden ajánlatkérő számára, és sem célszerűségi, semáttekinthetőségi okok miatt nem lehet a kötelezően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.
Kapcsolódó címke:

Ajánlattevők érintettsége az e-közbeszerzésben

Kérdés: Az ajánlattevőket mennyiben érinti az e-közbeszerzés? (Kérem a vonatkozó előírások tételes felsorolását!)
Részlet a válaszából: […] ...belül), mindenféleképpen javasolt azajánlattevő részére minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírás ésidőpecsét alkalmazása. Azaz az ajánlattevő kötelezettségeit nem mondja kiexplicit módon a szabályozás, arra elsősorban a Kbt. rendelkezéseiből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.
Kapcsolódó címkék:  

Cégjogi szabályok alkalmazása a közbeszerzésben

Kérdés: Az egyéni vállalkozónak nincs aláírási címpéldánya. Miért kell arról rendelkezni a dokumentációban, hogy nem kell csatolnia az aláírási címpéldányt? Ehhez kapcsolódva nem lenne elvárható az ajánlatkérőktől az egységes gyakorlat a hatályos cégjogi előírások területén? Például elektronikus dokumentumok "kezelése", annak másolata tekintetében?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő túlbiztosítja magát, ezt nem lehetmegakadályozni akkor, ha az nem olyan túlzó mértékű, mely aránytalan terhet róaz ajánlattevőkre. A hatályos előírásokat valóban ismerniük kell azajánlattevőknek, s hasonlóképpen érdemes elmélyedniük az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzési értékhatárok 2010-ben

Kérdés: Változtak-e a 2010. évre a közbeszerzési értékhatárok?
Részlet a válaszából: […] ...a 2009/C292/01 számú bizottsági közleményt is figyelembe véve a következők.I. Közösségi értékhatárok1. A Kbt. IV. fejezete alkalmazásában (klasszikusajánlatkérők):– 125 000 euró (a korábbi 133 000 euró értékhatár helyett),melynek nemzeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.
Kapcsolódó címke:
1
98
99
100
145