1154 talált cikk az alvállalkozó kifejezésre

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet 8/A. §-át egészében csak a közösségi értékhatár felét elérő vagy meghaladó eljárásokra kell alkalmazni, vagy ez a megszorítás csak az első bekezdésre irányadó, és a többit az egyszerű eljárásokban is alkalmazni kell?

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: – Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? – Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? – Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? – Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?

Kérdés: Van egy eljárás, amelyre lehet beadni részajánlatokat. Mindegyik részajánlatra adnánk be ajánlatot, de az 1. részajánlatnál közös ajánlattevőként indulnánk egy céggel, míg a 2. részajánlatnál mi lennénk az egyedüli ajánlattevő, és 10 százalék feletti alvállalkozóink lennének. Ez egyáltalán lehetséges-e, és ha igen, akkor külön kell csomagolni az 1. részajánlatot és külön a 2. részajánlatot? Mi ennek a módja?

Kérdés: Kérem szíves válaszukat arra, hogy ha jól értelmezem, akkor 2009. július 22-ét követően több ajánlattevőnél is lehetek egyszerre ugyanabban az eljárásban 10 százalék feletti alvállalkozó?

Kérdés: A kiírás szerinti szakemberekkel nem rendelkezünk. Biztosíthatjuk ezt az alkalmassági feltételt erőforrás-szervezet igénybevételével?

Kérdés: Ha indokolatlannak tartjuk a beszerzés szempontjából bizonyos szakemberek meglétének előírását az ajánlatkérő részéről, ez alapja lehet-e jogorvoslati kérelemnek?

Kérdés: Mely esetekben szükséges/indokolt előírni, hogy a teljesítésben személyesen részt vevők nevét, képzettségét ajánlattevőnek közölnie kell ajánlatában?

Kérdés: Az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosított, de a kiírás szerint nyertesség esetén, ha a kizáró okokról szóló igazolásokat az ajánlattevő nem megfelelő formában nyújtotta be, már nem ad lehetőséget hiánypótlásra. Nem ellentétes a kiírásnak ez a két része egymással?

Kérdés: Az ajánlattételi dokumentációban az szerepel, hogy az ajánlattevőnek az ajánlatához nem kell csatolnia azokat az igazolásokat, nyilatkozatokat, amelyeket a részvételi jelentkezéshez már csatolt, kivéve ha a korábban benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására. A részvételi jelentkezés során a csatolt nyilatkozatban szereplő dokumentumokat adtuk le. Kérdés, hogy formailag ez a nyilatkozat jó-e így, kérjünk-e az alvállalkozóink részéről is effélét? Valamint hogy a pénzintézeti nyilatkozaton kívül érinthet-e más dokumentumot is a kötelező frissítés a felsoroltak közül?

Kérdés: A Kbt. mely személyek, szervezetek vonatkozásában tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat?