5578 talált cikk az ár kifejezésre

Kérdés: Hogy kell értelmezni a Kbt. 92/A. §-ának (2) bekezdésében rögzített azon szabályt, hogy ha csak egy ajánlat érvényes, akkor az eljárás eredménytelen, ha több rész van és több ajánlat érvényes, de részenként csak egy-egy? Ilyenkor eredménytelen az eljárás, vagy eredményesnek lehet nyilvánítani?

Kérdés: Egy erőforrással kapcsolatos kérdéssel fordulok Önökhöz, mellyel kapcsolatban várom szíves véleményüket. Ha "A" cégnek a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyása áll fenn "B" cégben, akkor csak "A" cég lehet erőforrása "B" ajánlattevőnek, vagy lehet fordított is a felállás, vagyis "A" ajánlattevőnek lesz erőforrása "B" cég?

Kérdés: Hogyan lehetséges, hogy egyébként jó szándékú jogalkotók ennyire következetlen, alkalmazhatatlan, egyéb jogszabályokba ütköző törvényt alkothattak következmények nélkül? A következményeket majd viselik a jogot alkalmazni próbáló közbeszerzési ügyintézők vagy tanácsadók (bírság, fegyelmi, elbocsátás stb.)? Meddig lehet ezt fokozni, nem kéne egyszer megállni és átgondolni, nem csak előremenekülni állandóan?

Kérdés: Egybeszámítási szabályok c) pontjának értelmezése szerint az egyes projektek építési beruházásait egybe kell számítani. Ez mit jelent? Projektszemléletet?

Kérdés: Ha 2010-ben több építési beruházást is tervezünk, és látjuk, hogy összevonva meghaladja, de egyenként nem a 90 milliós értékhatárt, akkor már mondjuk az első 5 milliós nettó költségű közbeszerzésnél be kell vonni a fedezetkezelőt? Vagyis minden esetben (itt is) érvényesül az egybeszámítási szabály?

Kérdés: Ha kizárólag saját pénzeszközből gazdálkodó költségvetési szerv az intézmény, a megnyitásra kerülő fedezetkezelői számlára át kell utalnom a szerződés szerinti összeget, vagy elég, ha a szerződés üteme (részszámlák) alapján bocsátom rendelkezésre azt? Ez a több hónapos vagy éves építési beruházásoknál "izgalmas", pláne, ha lekötés alatt van a pénzem.

Kérdés: Meddig módosítgatják havi rendszerességgel a közbeszerzési törvényt? Miért cél a változások követhetetlensége, a joggyakorlat kialakulásának hiánya, és hogy ajánlatkérőn csattanjon a döntőbiztosság "ostora" egyértelmű jogalkotás hiányában?

Kérdés: Törvényszerűen járt el a kiíró, ha az ajánlattételi felhívásban a közbeszerzés értékét 100 000 000-250 000 000 Ft összegben határozta meg, míg a megküldött keretmegállapodás összeg nélküli, helyette az alábbi szöveget tartalmazza: "A vállalkozói díj összege a Közgyűlés által elfogadott mindenkori éves költségvetés függvénye"?

Kérdés: Törvényszerűen járt el a kiíró, ha az ajánlati dokumentációban a Kbt. 136/B. § (3) bekezdésének a) pontja szerint írta ki a pályázatot, és ennek megfelelően az ajánlattevőket az első részben ("összegzés az ajánlatok elbírálásáról") a bírálati szempont alapján rangsorolta, ugyanitt viszont a kiírással ellentétesen azt is rögzítette, hogy "A keretmegállapodáson belül az adott közbeszerzés megvalósítására az ajánlatkérő a Kbt. 136/B. § (3) bekezdésének b) pontja szerint fog eljárni"?

Kérdés: Az ajánlati felhívásban a szerződés időtartama az alábbiak szerint került meghatározásra: Kezdés: 2009. 07. 01. Befejezés: 2010. 12. 31. A szerződés tárgya: az önkormányzat tulajdonában lévő főként oktatási intézmények felújítási munkái, melynek zömét a nyári intézmények leállása alatt (július-augusztus) szükséges elvégezni. 2009. július-augusztus hónapban viszont egyetlenegy felújítási munkára sem történt a keretmegállapodás alapján szerződéskötés, ugyanakkor az önkormányzat felelős vezetői az írott sajtóban nyilatkoztak, hogy több mint 100 millió forintot fordítottak a nyár folyamán az intézmények felújítására. Kérdés: Mi az értelme így a keretmegállapodásnak, és megteheti-e ezt a kiíró önkormányzat?