Létszám és keretszám elhatárolása

Kérdés: Kérem, határolják el egyértelműen a létszámot és a keretszámot egymástól! Mi a különbség a kettő között? Létszám esetén, amennyiben nem érkezett be a létszámnak megfelelő számú részvételi jelentkezés (illetve az értékelést követően nincs akkora számú részvételi jelentkezés), a létszámnál kisebb számú ajánlattevőnek is megkezdhetem a tárgyalásokat az ajánlattételi szakaszban? Amennyiben keretszámot határozok meg, a keretszám alsó értékénél kisebb számú ajánlattevővel is tárgyalhatok, amennyiben a részvételi szakasz végén ennél az értéknél (keretszám alsó értéke) kevesebb ajánlattevő marad az eljárásban, vagy ilyen esetben az eljárás eredménytelen? Amennyiben a keretszám felső határát meghaladó számú érvényes részvételi jelentkezésem van a részvételi szakasz végén, akkor ebben az esetben ajánlatkérő dönthet, hogy a keretszámon (például minimum 3, maximum 6) belül hány részvételi jelentkezőt bíz meg (3, 4, 5, 6), vagy kötelező 6-ot meghívnia?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvényben nem konzekvens módon, hol csak létszámrólés annak felső határáról (versenypárbeszéd), hol létszámról és keretszámrólegyüttesen szól a jogalkotó (meghívásos, hirdetmény közzétételével indulótárgyalásos eljárás). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Klasszikus ajánlatkérő lehetősége keretmegállapodásra egy ajánlattevővel

Kérdés: Milyen esetben lehet a klasszikus ajánlatkérőknek egy ajánlattevővel keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...erre vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. új, 136/A és 136/B§-ai tartalmazzák. A rendelkezések nem kötik különleges feltételhez azt, ha azajánlatkérő egy ajánlattevővel kíván keretmegállapodást kötni. Ez azt jelenti,hogy az ajánlatkérő dönti el, hogy adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: A Kbt. 40. § (2) bekezdésének c) pontjában a mondatban szereplő "illetőleg" vagy-ot vagy és-t jelent?
Részlet a válaszából: […] ...egyben könnyenmegválaszolható kérdése, amely azonban nem segít bennünket az egybeszámításiszabály egyértelmű értelmezésében. A magyar nyelvben és egyben a törvényben azidézett illetőleg szócska mind és-t és mind vagy-ot jelenthet. Amennyibenvagy-ot jelent, kibővül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címke:

Cserével vegyes ingatlan-adásvétel megítélése közbeszerzési szempontból

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha ingatlancserénél az egyik érték meghaladja a mértéket, és ezért bizonyos összeget még ki kell fizetni az ingatlanért, melynek következtében ez már eléri valamely eljárási rend értékhatárát?
Részlet a válaszából: […] ...szabályozást alkalmaz, amelyről érdemes ejteni néhány szót. A törvényindokolása értelmében az ingatlanbeszerzéseket már a régi közbeszerzési törvényis a hatálya alá vonta, vagyis e követelmény nem az új Kbt. által bevezetettintézményként jelent meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás-előkészítésbe bevont ügyintéző összeférhetetlensége

Kérdés: Az eljárás előkészítésébe "bevont" ügyintézőnek is kell-e/szükséges-e összeférhetetlenségi nyilatkozatot tennie?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 8. §-ának (1) bekezdése így fogalmaz: a közbeszerzésieljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatokértékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró,illetőleg az eljárásba bevont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Főállású szakemberek "rendelkezésre" állásának értelmezése

Kérdés: Ha az ajánlatkérő műszaki-szakmai alkalmassági feltételként főállású szakemberek rendelkezésre állását írja elő, elfogadható-e igazolásként az olyan tartalmú szándéknyilatkozat a szakemberekről, hogy azok az ajánlattevő nyertessége esetén – például a szerződéskötés időpontjától – az ajánlattevővel munkaszerződést kötnek, vagy már az ajánlattétel időpontjában is fenn kell állnia a munkaviszonynak?
Részlet a válaszából: […] ...szakemberek rendelkezésre állását a Kbt. 67. § (1)bekezdésének c) pontjában (árubeszerzés), (2) bekezdésének e) pontjában(szolgáltatás megrendelése), valamint (3) bekezdésének d) pontjában (építésiberuházás) írta elő a jogalkotó. Valamennyi rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Központi költségvetési szerv ingatlanbeszerzése közösségi rezsimben

Kérdés: Ha központi költségvetési szervek EU-s értékű ingatlant kívánnak venni, akkor a kivétel alá esnek?
Részlet a válaszából: […] ...ingatlan vásárlását az EU-s, azaz a közösségieljárásrendben kivételként határozta meg a jogalkotó, ugyanakkor a nemzetieljárásrendben árubeszerzésnek minősül a Kbt. 242. §-ának (2) bekezdéseszerint. A 257. § (2) és (3) bekezdése alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:    

Finanszírozás és közbeszerzési jogalanyiság kapcsolata

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a központi költségvetési szerv, amely 20 százalékban támogatott és egyéb tekintetben saját bevételeiből finanszírozza magát, kikerülhessen a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése alól?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés arra irányul, hogy a leírtfinanszírozási feltételek alapot adnak-e arra, hogy a központi költségvetésiszerv ne legyen a Kbt. általános alanya, akkor a válasz határozottan nemleges.A Kbt. 22. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai kifejezetten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Korábbi eljáráshoz kiadott OMMF-igazolás elfogadása

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti OMMF-igazolás a tanácsi ajánlás értelmében 3hónapig érvényes. Az Itv. szerint az OMMF az igazolásban rögzíti, hogy mely eljárásra adta ki azt. Ennek függvényében az ajánlatkérő köteles-e elfogadni az OMMF 3 hónapon belüli igazolását abban az esetben, ha azon más ajánlatkérő szerepel?
Részlet a válaszából: […] ...3 hónapig érvényes. A hatósági igazolás az érvényességi időn belülalkalmas a benne foglalt tény, állapot igazolására. Ez pedig független attól,hogy konkrétan melyik ajánlatkérő eljárásához szerezték be azt, illetve hogymelyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Kbt. alkalmazása árubeszerzésekre

Kérdés: Olyan közszolgáltatás igénybevételére, amely a közbeszerzési törvény alapján árubeszerzésnek minősül (forgalomképes, birtokba vehető dolog, víz, gáz, távhő, áram), kell-e a Kbt.-t alkalmazni vagy nem, és mi alapján kell vagy nem kell?
Részlet a válaszából: […] ...törvény alapján azokra a beszerzésekre,közszolgáltatásokra nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, amelyek atörvény valamely rendelkezése folytán kivételi körben vannak, vagy nemminősülnek beszerzésnek. Ehhez elsősorban a törvény 29. §-át, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:  
1
462
463
464
558