Versenyhivatali, döntőbizottsági igazolás a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában nem írta elő a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Döntőbizottság általi igazolást (nyilatkozatot), a közjegyző előtt tett nyilatkozathoz pedig hiánypótlásként utólag kérte azokat. Kérdésünk, hogy a közjegyző előtt tett nyilatkozat "tartozéka"-e az említett két igazolás?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozatot önmagában nem írhatta (írhatja) elő az ajánlatkérő, mint igazolást. A közjegyző előtt tett nyilatkozat ugyanis egyes kizáró okokhoz kapcsolódó igazolási módot jelent. A kizáró okokat a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése, a 61. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Kirívóan alacsony ár vizsgálata

Kérdés: Milyen összeg minősül a gyakorlatban kirívóan alacsony árnak? Az ajánlatkérő hogyan ellenőrzi az ajánlattevő nyilatkozatát erre vonatkozóan? Esetleg százalékban határozza meg az ajánlatkérő, hogy az ár vonatkozásában mit tart kirívóan alacsonynak?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevőtől, amelynek ajánlata – az ajánlatkérő megítélése szerint – kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz. (A Kbt. 87. §-a alapján ugyanez irányadó arra az esetre is, amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Kis- és középvállalkozás mint bírálati szempont

Kérdés: Az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjai között szerepelhet-e a Kkv-tv. hatálya alá tartozás?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. azon alapelve, mely szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell teremtenie az ajánlattevők számára [Kbt. 1. §-ának (2) bekezdése], ellenkezik a kis- és középvállalkozások bírálati szempontként való alkalmazásával. Ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Felhívásban szereplőtől műszakilag eltérő terméktípus

Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő a dokumentációban 2-3 féle típust jelöl meg, hogy ezek bármelyikét elfogadja? Az ajánlattevő ajánlhat-e 4. típust ilyen esetben, ha az műszaki paramétereiben megfelel a kiírásnak?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból eleve kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Új termék forgalmazójának referenciája

Kérdés: Magyarországi ajánlattevő kizárólagos forgalmazóként forgalmazza egy gyártó termékeit. Mivel új termékről van szó, magyarországi referenciával nem rendelkezik. Köteles-e ajánlatkérő elfogadni az EU-ból származó azon referenciákat, amelyek az a cég ad, amelytől ajánlattevő a kizárólagos jogot kapta? Be lehet-e vonni a Kbt. II. fejezete alapján, illetve be kell-e vonni alvállalkozóként a kizárólagosságot adó céget? Hogyan kell eljárni annak érdekében, hogy szabályos ajánlatot tehessen az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...a gyártó nem szerepel sem ajánlattevőként, sem pedig 10 százalék feletti alvállalkozóként (és a referenciát együttesen kell bemutatniuk), az ajánlatkérő nem fogadhatja el a gyártó referenciáit. Lehetőség van ugyanakkor közös ajánlattételre is, tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Előminősített cég mint ajánlattevő

Kérdés: Független mérnöki szakértői tevékenység kapcsán az előminősített cég (az előminősítést egy konkrét időszakra, szakterületre, de nem konkrét beruházásra kapta meg) indulhat-e az előminősítési rendszer időtartama alatt az ajánlatkérő által kiírt – az előminősített cég előminősítését érintő szakterületén – ajánlatoknál ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás az előminősítési rendszert érinti, annak időtartama alatt, az előre meghatározott közbeszerzési tárgyak tekintetében az előminősítettnek joga van ajánlatot tenni. A Kbt. 214. § (2) bekezdés b) pontja értelmében ugyanis meg kell adni kötelezően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Egybeszámítási szabályok informatikai jellegű beszerzéseknél

Kérdés: Az informatikai jellegű beszerzések – számítógép, monitor, szoftverek és egyéb ide tartozó tárgyak – hogyan különülnek el egymástól az összeszámítási kötelezettség tekintetében? Egyáltalán szétválaszthatóak-e? E beszerzési tárgyak vonatkozásában mit jelent "a rendeltetés azonossága és az egymással összefüggő felhasználás" kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...egybeszámítási kötelezettség szabályai nem változtak, továbbra is csak az azonos típusú közbeszerzési tárgyak (például esetünkben csak árubeszerzés) értékét kell egybeszámítani, és a Kbt. ezen belül is azoknak az árubeszerzéseknek az értékét rendeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Önkormányzati tulajdonban álló kft. mint ajánlatkérő

Kérdés: Társaságunk 100 százalékos önkormányzati tulajdonlás mellett működő kft. Tevékenységünk során az alábbi szolgáltatásokat végezzük: önkormányzati megrendelésre kötelező önkormányzati feladat (parkfenntartás, köztisztaság, hó- és síkosságmentesítés, temetőfenntartás, temetőfejlesztés, gyepmesteri telep üzemeltetése); önkormányzati rendelet alapján kötelező közszolgáltatás (lakosságihulladék-szállítás); egyéb társaságoknak, magánszemélyeknek vállalkozási, üzleti alapon történő temetkezési, termelési- és egyéb hulladékszállítási, egyéb karbantartási, fenntartási feladatai. Kérdésünk: társaságunk a Kbt. előírása [22. §-ának (1) bekezdése] alapján szerepel-e az ajánlatkérők között? Amennyiben az ajánlatkérés társaságunkra kötelező szabály, a törvényben előírt értékhatárok elérése esetén kell-e pályáztatni minden egyes tevékenységünkkel összefüggő beszerzést, szolgáltatás igénybevételét, vagy csak az önkormányzati megrendeléssel összefüggő tevékenységünk esetében?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 22. § (1) bekezdésének i) pontja értelmében az a jogi személy, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, illetőleg amely ilyen tevékenységet lát el, ha e bekezdésben meghatározott egy vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek jogalanyisága a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Az alsófokú oktatási intézmények gondnoksága az önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési intézménye. Az intézményhez 13, részben önállóan gazdálkodó oktatási intézmény tartozik. A részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények önálló költségvetéssel rendelkeznek, kötelezettséget a költségvetési előirányzat erejéig önállóan vállalnak. Kérdésem, hogy a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek azonos tárgyú árubeszerzéseit (élelmiszerek) össze kell-e vonni, vagy a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv önálló alanya a Kbt.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 22. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében a helyi önkormányzati költségvetési szerv tartozik a Kbt. hatálya alá. Feltehetően az oktatási intézmények részben önálló státusa, tekintettel a költségvetési előirányzat terhére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Igazolási módok egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A Kbt. 299. §-a szerinti egyszerű közbeszerzési eljárásban – amennyiben az ajánlatkérő kizáró okokat kíván meghatározni – milyen módon kell azokat igazolni nyilatkozattal és/vagy igazolásokkal? Ha részben vagy egészen nyilatkozattal, akkor ennek formája egyszerű nyilatkozat-e vagy közokiratba foglalt (közjegyző előtt tett) nyilatkozat? Hogyan alakulnak a fentiek az alvállalkozók (10 százalék feletti vagy alatti) tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...Közbeszerzések Tanácsa elnökének ajánlása értelmében az egyszerű közbeszerzési eljárás esetében a Kbt. 299. §-ának (3) bekezdése szerint a kizáró okok fenn nem állása tekintetében az ajánlattevőnek kell nyilatkoznia, azaz az ajánlás nem követeli meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.
1
503
504
505
544