Eljárás irreális alkalmassági feltétel meghatározása esetén

Kérdés: Véleményünk szerint az ajánlatkérő árbevételmértékének előírása a beszerzés tárgyával kapcsolatos termékek vonatkozásában irreális. Van-e valamilyen előírás arra, hogy milyen mértékű árbevétel írható elő az alkalmasság feltételeként adott beszerzésre? Esetleg a becsült érték arányában meghatározva?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megadnia.Az árbevételi minimum meghatározása tekintetében konkrét szabály nincs sem a Kbt.-ben, sem a hivatkozott kormányrendeletben. Az arányosság elve alapján azonban az nem lehet túlzó, és csak a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben írható elő....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. január 14.
Kapcsolódó címkék:    

Értékesítéssel szembeni építési beruházás közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Az önkormányzat értékesíteni kívánja – az előírásoknak megfelelően nyilvános pályázat útján (Áht., egyéb szabályzatok stb.) – az egyik tulajdonában álló ingatlant, akként, hogy vételár helyett egy másik ingatlan tekintetében építési beruházást kellene a potenciális vevőnek teljesítenie. E teljesítést követően az értékesíteni kívánt ingatlan tulajdonjoga átszállna a vevőre. Az értékarányosság követelményére figyelemmel a felek kölcsönösen elszámolnának egymással. Kérdésünk, hogy a fentiek megvalósítása – megtartva a nyilvános pályáztatás jogszabályi követelményeit – a Kbt. megkerülésének minősül-e? Ebben az esetben kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia az önkormányzatnak az építési beruházás megvalósítása végett? Kérdezzük továbbá, hogy amennyiben a fentiekben írt beszerzés közbeszerzés-köteles, úgy építési koncesszióról van-e szó? A Kbt. 26. §-a szerint ugyanis az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése, vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. A hivatkozott jogszabályhely alapján van-e lehetőség arra, hogy a beruházással érintett ingatlan helyett egy másik épület tulajdonjogát adja át ellenszolgáltatásként az önkormányzat? Ez egy további kérdést vet fel, miszerint a törvény által hivatkozott hasznosítási jog jelenthet-e tulajdonjog-átengedést?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Az ellenszolgáltatás megfizetése egymásik ingatlan rendelkezésre bocsátásával sajátos megoldás, ennek lehetővététele és az értékarányosság megtartása mellett az ajánlattevő részére azellenszolgáltatás megfizetése elsősorban nem közbeszerzési kérdés,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. június 8.
Kapcsolódó címkék:  

Megszokottól eltérő követelményrendszer jogszerűsége a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében

Kérdés: Az ajánlatkérő a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében nem a megszokott "pozitív mérlegeredményt", és nem a közbeszerzés becsült értékhez igazodó árbevételt, hanem az ajánlattevők adózás előtti eredményének általa elvárt mértékét határozta meg (az utóbbi időben ez egyre gyakoribb). Megteheti-e ezt jogszerűen? Ha igen, akkor ez az adat milyen összefüggésben van az adott közbeszerzés teljesítésére való alkalmassággal? Ha nem, mit lehet ellene tenni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...is. A konkrét elvárás ajánlatkérői meghatározásakor azonban figyelemmelkell lenni a Kbt. 69. §-ának (3) bekezdésében megfogalmazott arányosság elvére,amelynek értelmében az elvárt adatok, tények tekintetében a szerződésteljesítéséhez szükséges mértéket...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. november 3.
Kapcsolódó címke:

Javasolt tartalomjegyzék mellőzése

Kérdés: Az ajánlatkérő az ún. ajánlattételi útmutatóban feltüntette az ajánlat javasolt tartalomjegyzékét is. Van-e annak következménye, ha az ajánlattevő a tartalomjegyzéket nem az útmutatónak megfelelően készíti el?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...eljárás esetében nem asorrendtől való eltérés lehetősége támadható, hanem a formai kötelezettségelőírásának szükségessége, arányossága...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Ajánlati biztosíték pótolhatósága hiánypótlás keretében

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni egy számomra nem teljesen egyértelmű kérdésben. Amennyiben az ajánlati biztosítékhoz kötött a jelentkezés egy keretmegállapodásos eljárásnál, de teljes körű a hiánypótlás, pótoltatható-e a hiányzó ajánlati biztosíték? Nem tudom teljes biztonsággal értelmezni.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel)kötheti meg a szerződést.]A fentiekben egyrészt a biztosíték arányosságával, arendelkezésre bocsátás választhatóságával, illetőleg a biztosítéknak azajánlati kötöttséghez...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:  

Jogszerűen meghatározható alkalmassági kritériumok

Kérdés: Egy kiírás az É-1 megkövetelt tervezői besorolás mellé okleveles építészmérnöki végzettséget határoz meg alkalmassági kritériumként. Ez jogszerű? Ismereteink szerint a tervezésre vonatkozó jogszabály az É-1 kategóriában nem tesz különbséget iskolai végzettség szerint. Így É-1 kategóriába sorolt vezető építésztervezők korlátozás nélkül végezhetnek tervezési munkát akkor is, ha műszaki főiskolát végzett építészmérnökök vagy építőmérnöki karon végzett okleveles építőmérnökök. A jogosultságot a jogszabály szerint nem elsősorban az iskolai végzettség, hanem a kategóriába sorolás határozza meg. A fenti aggályokra való tekintettel sántít a kiírás, és olyan benyomást kelt, mintha megsértené az általánosan meghatározott, a szakmagyakorlásra és a pályázati részvételre vonatkozó szabályokat egy kitüntetett szűk pályázói kör javára. Úgy gondoljuk, hogy a fentiekben leírt két kitétel nem sorolható abba a körbe, amelyben "az alkalmasság feltételeit és igazolását ... szigorúbban állapította meg az ajánlatkérő". Kíváncsian várjuk állásfoglalásukat.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tárgyára kell korlátozni, és a szerződésteljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékben lehet előírni. Ez a rendelkezésaz arányosság elvét rögzíti, és azt jelenti, hogy az ajánlatkérő nem támaszthataz alkalmasság körében túlzó elvárásokat, nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:  

Műszaki kritérium jogszerű meghatározása

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben 2006. március 13-án megjelent 6179/2006. számú ajánlattételi felhívásban az ajánlatkérő a felhívás III.2.3. bekezdésében a műszaki alkalmasságot többek között a következőhöz köti: "rendelkezik legalább egy fő műemléki szakmérnökkel, akinek műemléki épületek felújításában legalább 5 év szakmai gyakorlata van". (Csak megjegyzem, hogy műemléki szakmérnök nincs, a helyes megnevezés műemlékvédelmi szakmérnök. A műemlékvédelmi szakmérnöki oklevelet posztgraduális oktatás keretében lehet megszerezni.) Az ajánlati felhívás tervezési munkára vonatkozik. A kritérium megfogalmazásából viszont úgy tűnik, hogy a műemléki szakmérnöknek az épületek felújításában (kivitelezésében és nem tervezésében) kell jártassággal rendelkezni. A tervezési jogosultságra vonatkozó rendelet ismereteim szerint sehol nem emeli szakmagyakorlás-feltétel rangjára a posztgraduális képzést. Ez általában igaz, és konkrétan a műemlékvédelmi szakmérnökség esetében is igaz. Kérdés: lehet-e, jogszerű-e műszaki alkalmassági feltételként a fentiekben leírt kritériumot meghatározni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...beszerzési tárgy tekintetében. (Mivelnem ismerjük az eljárást, ezért nem tudhatjuk).Visszatérve tehát az eredeti problémára, a Kbt. azarányosságot úgy szabályozza, hogy egyben feltételezi az adott beszerzéstekintetében a releváns szakmai alkalmasság meghatározását...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. augusztus 14.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3