Értékhatárok egyes ajánlatkérők esetében

Kérdés: Ha egy önkormányzat vagy a NEAK kiír egy közbeszerzési eljárást árubeszerzésre, akkor melyiknél milyen uniós értékhatárt kell figyelembe venni? Ha egy adott évben köt velem szerződést, de a teljesítés a következő évre is átnyúlik, akkor ezt hogyan számolja el az ajánlatkérő az értékhatárnál?
Részlet a válaszából: […] A főszabály, hogy amikor az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményt közzétette, vagy a hirdetmény nélküli eljárást elindította, azt az évet "terheli" az adott beszerzés becsült értéke, tehát nem kerül elszámolásra a következő években. Mivel a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Egybeszámítás a gyakorlatban

Kérdés: Egy uniós közbeszerzési értékhatárt el nem érő árubeszerzés (élelmiszer) esetében hogyan kell minősíteni az eljárást, illetve a szerződés(eke)t az alábbiak figyelembevételével?
A beszerzés tárgyának jelentős része kivételi körbe tartozik – Kbt. 120. §-ának e) pontja –, azonban a korábbi Kbt. miniszteri indokolása szerint bizonyos élelmiszerek (például a nyershús) beszerzése nem. Kivételi körbe tartozó, illetve nem tartozó élelmiszerek együttes beszerzése esetén mi a követendő eljárás? A kivételt nem képező élelmiszer-beszerzés becsült értéke nem éri el a nyolcmillió forintot, illetve kevesebb mint 20 százaléka a teljes beszerzési becsült értéknek.
1. -Az egybeszámítás szabálya alkalmazandó-e jelen beszerzésben a kivételek tekintetében? Egybe kell-e számítani a kivételnek nem minősülő élelmiszer értékét a kivételt képező egyéb élelmiszerekkel – Kbt. 18. §-ának (2) bekezdése?
2. -Ha a kivételi kör nem tárgya a közbeszerzésnek, akkor arra nem szükséges közbeszerzési eljárást lefolytatni, ez esetben azonban a kivételt nem képező árubeszerzés, annak értéke alapján szintén nem közbeszerzés-köteles. Jól értelmezzük-e a Kbt. rendelkezéseit, miszerint egybeszámítás hiányában közbeszerzés lefolytatásának nincs helye?
3. -Egybeszámítás esetében a teljes beszerzésre kell-e közbeszerzést lefolytatni?
4. -Egybeszámítás esetén, a Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése alapján a kivételnek nem minősülő élelmiszer beszerzése leválasztható-e a teljes beszerzésről? Ez esetben a kivételi kör tekintetében kötelező-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Lehetséges közbeszerzés nélkül a szerződéskötés a kivételi körbe tartozó élelmiszerek beszerzésére? Emellett pedig a leválasztott nyolcmillió forint értéket el nem érő, kivételt nem képező élelmiszer-beszerzésre kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] A kérdések megválaszolása kapcsán előrebocsátjuk, hogy abban az esetben, ha kivételt képező élelmiszereket és kivételt nem képező élelmiszereket együtt, azaz egy szerződés keretében szerzi be az ajánlatkérő, akkor a kivételt képező élelmiszerek osztják a kivételt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Kirívóan alacsony ár építési beruházásnál

Kérdés: A kirívóan alacsony ár vizsgálatával kapcsolatos a kérdésünk. Ajánlatkérőként ugyanis az a gyakorlatunk, hogy építési beruházásainkban mi biztosítjuk a vállalkozók számára a speciális építési anyagokat. Ebből következően, miután speciális anyagokkal dolgozunk, pl. egy 400 millió Ft- os építési beruházásnál 200 millió Ft értékben adunk anyagot a vállalkozónak. Hogyan kell ebben az esetben a kirívóan alacsony árat kiszámolni, tekintettel arra a szabályra, hogy építési beruházás értékébe az ajánlatkérő által biztosított árubeszerzés értékét is bele kell számítani?
Részlet a válaszából: […] A kirívóan alacsony ár kiszámítása tekintetében újrendelkezések léptek hatályba 2010. szeptember 15-én. Az új szabályokkategóriákat állítottak fel, és az egyes kategóriákban kialakított átlagártólvaló, 15 százalékot meghaladó eltérést tekintik kirívóan alacsonynak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Beszerzés értékének csökkenése saját kivitelezés miatt

Kérdés: A saját kivitelezés csökkenti-e az árubeszerzés értékét?
Részlet a válaszából: […] A saját kivitelezés – amennyiben az leválasztható a beszerzésitárgyról – természetesen csökkenti az értéket. De a kérdés alapján nehezenmegállapítható, hogy a kérdező mire gondolt. Nézzünk néhány példát, nem csak az árubeszerzés világából: – amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Különbségtételi kötelezettség élelmiszer-beszerzésnél szolgáltatástípusok szerint

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés esetében, amennyiben a konyha diák-, szociális étkeztetést és vendégétkeztetést is végez, térítési díj ellenében, a beszerzés a Kbt. hatálya alá tartozik-e, és ha igen, különbséget kell-e tenni az étkeztetés típusa szerint? Azaz az árubeszerzés értékének meghatározásánál külön kell-e számításba venni a diák- és a szociális étkeztetést?
Részlet a válaszából: […] Nem, ebben a helyzetben szolgáltatástípustól függetlenül, azétkeztetés céljáról kerül sor a beszerzésre, azaz számviteli értelemben semkell különválasztani a két beszerzési célt és összeget, ennek során tehátegybeszámítási kötelezettség áll fenn a diák- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Összeszámítás több helyről történő beszerzésnél

Kérdés: Az önkormányzat konyhája 17 500 E forintért fog élelmiszert beszerezni 2006-ban. Össze kell-e venni a különféle élelmiszereket, ha jelenleg több helyről történik a beszerzés, az alábbiak szerint: - zöldség-gyümölcs: kb. 5250 E Ft-ért őstermelőktől piacon, - pékáru: kb. 4375 E Ft-ért közvetlenül pékségtől, - tejtermék: kb. 2600 E Ft-ért közvetlenül tejüzemtől, - hús: kb. 4000 E Ft-ért közvetlenül húskereskedelmi kft.-től, - egyéb szárazáruk: kb. 1250 E Ft-ért METRO Kft.-től?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzés becsült értékének kiszámítására vonatkozórendelkezések alapján jelen esetben meg kell vizsgálni, hogy a Kbt. 40. §-ának(2) bekezdésében részletezett úgynevezett "egybeszámítási szabály"alkalmazható-e, vagy sem. A rendelkezés szerint mindazon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Több elemből álló felújítás minősítése

Kérdés: Közel 20 db irodahelyiség felújítását tervezzük elvégeztetni, egyszerű közbeszerzés keretében. Egy irodában a következő szakmunkák elvégzését tervezzük: - falak tapétázása, - tapéta festése, - ablakpárkány, radiátorok és fűtéscsövek mázolása, - parkettázás, - parketta csiszolása és lakkozása, - fénycsőarmatúrák cseréje. A leírtak szerint minek minősül a konkrét felújítás, építési beruházásnak, szolgáltatásnak, árubeszerzésnek, az előző három beszerzési tárgy kombinációjának?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 24. §-a értelmében az árubeszerzés olyan visszterhesszerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dologtulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak -vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Építésbe értendő, ún. eszköztípusú dolgok

Kérdés: Építési beruházásoknál hogyan lehet megállapítani, hogy mely eszköz típusú dolgok érthetőek bele az építésbe?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 39. §-ának (3) és (4) bekezdéseszerint minden olyan eszköznek (árubeszerzés) az értékét, amely az építésiberuházás megvalósításához szükséges, be kell számítani az építési beruházásbecsült értékébe, ugyanakkor azon eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Étkezési utalványok beszerzési értéke

Kérdés: Az étkezési utalványok esetében mi számít az árubeszerzés értékének: az utalványokra nyomtatott névérték összegével növelt előállítási díj, vagy csupán az utalványok előállítási díja? Az ajánlatkérőnél kiadásként ugyanis csupán az előállítási díj (ún. "százalék") jelenik meg, és ez az összeg szerepel a szerződésben is. A Közbeszerzési Levelek 2005. január 24-ei számában a 462. pontban feltett kérdésre adott válasz szerint az étkezési utalványokat mindenképpen közbeszerzési eljárással kell beszerezni.
Részlet a válaszából: […] Esetünkben valójában szolgáltatás megrendelése történik,hiszen az étkezési utalványok ahhoz kellenek, hogy az ajánlatkérő étkezésiutalványt tudjon munkavállalói rendelkezésére bocsátani, amelyet az is bizonyít,hogy az étkezési utalványok rendelkezésre bocsátásáért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Számítási szabály külön ágazatokhoz tartozó anyagoknál

Kérdés: Ha a társaság vízi közszolgáltatást, víz- és csatornaszolgáltatást is végez, különös szabály vonatkozik rá. Lehet-e külön, vagy egybe kell számítani a víz- és csatornaágazathoz tartozó, köthető anyagokat (például csövek, felszerelések), amelyek mindkettőhöz használhatóak, még akkor is, ha szakmailag más típusú csövekről van szó? (A szakmai szövetség a külön-külön számítást támogatja.)
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény becsült értékkel kapcsolatosszabályozása ebben a tekintetben nem megengedő előírásokat tartalmaz.Amennyiben a beszerzést egy költségvetési évben vagy 12 hónap alatt valósítjákmeg, és a beszerzésre kizárólag egy ajánlattevővel lehetne szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.
1
2