219 talált cikk a beszámítás kifejezésre

Kérdés: Oktatással foglalkozó intézményünk több olyan nyersanyagot használ fel a szakoktatás során (anyagok minőségére tekintettel, vegyi folyamatok betartása miatt, valamint a vizsgák során felhasználásra kerülő nyersanyagok tulajdonságainak tantervben szükséges rögzítése miatt stb.), amelynél egy-egy kiválasztott márkatermékre kell specializálódnunk. A termékeket a gyártóktól előnyös áron és pontos szállításokkal megkapjuk, megkapnánk. Milyen közbeszerzési eljárás, forma alkalmazható az ilyen esetekben, különös tekintettel arra, hogy a beszerzések gyorsan, költségkímélően, más cégek időszakos zavarása, üzleti kapcsolatok megszakadása nélkül megvalósulhassak? (A beszerzések maximumértéke kb. 3-8 millió HUF, összérték kb. 40-60 HUF.)

Kérdés: Határozatlan idejű szerződés esetén az egybeszámításnál a beszerzést csak az eljárás megindításától számított 12 hónapig kell figyelembe venni, vagy amennyiben 1 éven túl merül fel ugyanebben a tárgyban beszerzési igény, akkor akár a szerződés 3. évében is figyelembe kell venni az egybeszámítás során a beszerzést?

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 253. kérdéséhez kapcsolódó újabb kérdés: az árubeszerzésre vonatkozó szerződés több évre szól. A 253. válasz szerint "...a becsült érték a szerződés időtartama alatti teljes ellenszolgáltatás – értve alatta a becsült maradványértéket is". Ugyanakkor az egybeszámításnál a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdésében csak egy évről van szó. Jól értelmezzük-e, hogy a 36. § szerint becsült értéknek csak egy részét (a 12 hónapnyit) kell egybeszámítani? Ha az egybeszámítási szabályt alkalmazzuk, akkor a becsült érték nem éri el a Kbt. szerinti értékhatárt, több év esetén pedig meghaladja azt. Melyik az "igazi" értékhatár?

Kérdés: A Kbt. 40. § (2) bekezdésének c) pontjában a mondatban szereplő "illetőleg" vagy-ot vagy és-t jelent?

Kérdés: Központi költségvetési szervek esetében kivétel a tanácsadói tevékenység. Ebben az esetben magánszemély és cég megbízása kivétel? Milyen összevonási szabály alkalmazható a tanácsadók esetében?

Kérdés: A közbeszerzés egybeszámítási szabályai hogyan vonatkoznak az oktatási intézmények tanári óradíjára (megbízási szerződés, szolgáltatási szerződés)?

Kérdés: Alapvető probléma számunkra, hogy mely esetekben lehet az értékhatár megállapításához szükséges egybeszámítási kötelezettséget alkalmazni (a törvényben meghatározott hármas szabályon kívül, illetve részletezve azt)?

Kérdés: Építési beruházásoknál hogyan lehet megállapítani, hogy mely eszköz típusú dolgok érthetőek bele az építésbe?

Kérdés: Egybeszámítási okok miatt néha nyilvánvalóan csak hazai, sőt még amúgy igazából a hazai értékhatárt sem elérő feladatok elvégzésére van szükség, viszont egybeszámítási okok miatt ki kell menni vele az európai piacra. Várható-e valami egyszerűsítés? Tehát egy építési munka előkészítését jelentő másik építési munka, sőt esetünkben olyan is előfordul, hogy az azt megelőző előkészítő építési munka. Sőt, egybeszámítás miatt felmerülhet az, hogy az építéshez kapcsolódó szolgáltatás miatt ki kell menni a közösségi rezsim alá. Így marad ez a jövőben is?

Kérdés: Problémánk az összeszámítással kapcsolatos a következők szerint: ha felmerül egy ötlet bizonyos építmény megvalósítására, és például 2005-ben "tanulmánytervet" készíttet az önkormányzat (ennek ellenértéke 1,8 M Ft), akkor a további tervezési feladatok – így elvi építési engedély terv, építési engedélyezési terv, kiviteli terv – öszszeszámítandók? Például, ha ez utóbbiak átcsúsznak 2006-ra? Ha előre nem tudjuk, hogy a "tanulmányterv" tovább folytatódik-e, akkor milyen eljárási rendet kell követni? Tervezések esetén a tervező (például a tanulmányterv elkészítője) szerzői joga mennyiben alapozza meg a tárgyalásos eljárást a további tervezésekre? És ha esetleg szerződésben teljes körű felhasználási jogot adott az ajánlatkérőnek, úgy a további nyílt eljárás során milyen "beleszólási/egyeztetési" jogot kell részére biztosítani?