Jogorvoslati határidők értelmezése

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 137. §-ának (1)–(10) bekezdéseiben a közbeszerzési jogorvoslattal kapcsolatos határidőket, a határidők számításával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza az alábbiak szerint:– a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.
Kapcsolódó címke:

Becsült érték és az ajánlattevő árbevételének vizsgálata

Kérdés: Reális-e az ajánlatkérő részéről, hogy egy egymilliárdos volumenű munkát egymilliárd forint árbevétel alatti cégeknek hirdet meg? Mi vezérli az ajánlatkérőt a kiírás során arra, hogy két darab eljárásra bontott félmilliárdos munkából kizárjon egymilliárd feletti céget? Jogilag lehet-e, illetve Önök szerint egyáltalán van-e értelme előzetes vitarendezést kérni ehhez hasonló ajánlatkérés esetén?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzések fenntartását "kisebb" gazdasági szereplők számára az alábbiak szerint fogalmazza meg a Kbt.Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az előző évben, árubeszerzés és szolgáltatás esetén százmillió forint, építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.
Kapcsolódó címke:

Alapelvek sérelme

Kérdés: Bírálati szempontként meghatározott, hiba­elhárítás megkezdése időpontjának megadása ("Hiba megkezdésének ideje 1 órán belül, 1,5 órán belül..., 2 órán belül") minősülhet-e versenykizáró, versenykorlátozó indoknak egy esetleges későbbi jogorvoslati eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az értékelési részszempontokat az ajánlatkérő szakmai, előkészítő munkája nyomán készítették el, ennek része lehet a vállalt határidők megtartása. Amennyiben a lépésközök (1-1,5-2) nem túlzottan nagyok, van erre lehetőség. Az értékelési módszer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.
Kapcsolódó címke:

Költségvetés megváltoztathatósága hiánypótlási eljárásban

Kérdés: Változhat-e kismértékben a költségvetés a hiánypótlás során, ha az ajánlattevő egy tételt más soron szerepeltetne, mint ahogyan azt az eredeti költségvetésben benyújtotta? (A változtatásnak az árazatlan költségvetés hibájából adódó félreértés az oka.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2014. március 15-én hatályba lépett módosítása a továbbiakban a fenti kérdést érintő költségvetés-módosításnál lényegesen nagyobb szabadságot tesz lehetővé.A törvény 67. §-ának (8) bekezdése szerint a (7) bekezdés b) pontjától eltérően a hiánypótlás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.
Kapcsolódó címke:

Részajánlattétel mellőzésének indokolása

Kérdés: Kell-e indokolnunk, ha nem biztosítjuk a részajánlattétel lehetőségét?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos szabályok a részajánlattétellel kapcsolatban az alábbiakat teszik szükségessé.Az ajánlatkérő köteles megvizsgálni a beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.
Kapcsolódó címke:

Ajánlatkérő iratminta-készítési kötelezettsége

Kérdés: Ajánlatkérőként kötelesek vagyunk minden, a Kbt. és a 310/2011. kormányrendelet szerinti nyilatkozattételhez szükséges mintanyilatkozatot közzétenni a dokumentációban?
Részlet a válaszából: […] Az iratminta készítésével kapcsolatosan a Kbt. az alábbiak szerint fogalmaz 49. §-ának (2) bekezdésében.A dokumentáció tartalmazza az ajánlat elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, valamint az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.
Kapcsolódó címke:

TBT mint alkalmassági feltétel előírása

Kérdés: Nemzetbiztonsági beszerzéseknél látjuk, hogy szinte minden beszerzésnél az ajánlatkérő feltételként írja elő a legmagasabb szintű TBT meglétét. Olyan esetekben is, amikor véleményünk szerint a beszerzés tárgya ezt nem indokolja. Megtámadhatjuk ez alapján a kiírást, és ha igen, milyen indokkal?
Részlet a válaszából: […] A minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő, vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. kormányrendelet értelmében a TBT nem szükséges feltétele az eljárásban való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Azonos alvállalkozó két ajánlattevő mellett egy eljárásban

Kérdés: A beérkezett ajánlatok között két ajánlattevő ugyanazt az alvállalkozót jelölte meg, de egyikük 35 százalékos mértékben veszi igénybe az érintett alvállalkozót. Mindkét ajánlattevőt ki kell zárni, vagy csak az egyiket, vagy egyiket sem? Mi a megoldás, ha az ajánlattevő nem nyilatkozik? Fordulhat az ajánlatkérő az alvállalkozóhoz információért?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattevő átminősíti ajánlattevővé az alvállalkozót, mindkét ajánlat, amelyben ugyanaz az alvállalkozó szerepel (az egyik esetben már ajánlattevőként) azonnal érvénytelen, mivel nem felel meg a jogszabályban előírt alábbi feltételnek.Az ajánlattevő vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.
Kapcsolódó címkék:  

Többváltozatú ajánlat terjedelme

Kérdés: A gyakorlatban mire terjedhet ki a többváltozatú ajánlat? Megoldásra, árra? Véleményük szerint mikor, mely beszerzéseknél érdemes ilyen ajánlatot bekérni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében a többváltozatú ajánlat változatai műszaki szempontból lehetnek eltérőek, azaz mindegyiknek meg kell felelnie valamely minimumkövetelménynek, azonban értékelési szempontok vonatkozásában mindegyiknek összehasonlíthatónak kell lennie a többi ajánlattal. Már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.
Kapcsolódó címke:

Igény helyszíni bejárásra

Kérdés: A kiírást elolvasva, majd a dokumentációt átvéve úgy láttuk, hogy a beszerzés tárgya alapján indokolt lenne a helyszíni bejárás, de az ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy erre nem kerül sor. Kérhetjük-e ezt és milyen formában? Vagy támadjuk meg valamilyen jogcímen a kiírást? (Szerintünk bejárás nélkül nem lehet megalapozott ajánlatot tenni.)
Részlet a válaszából: […] A helyszíni bejárás lehetőségének biztosítását az ajánlatkérő jogkörébe utalja a Kbt. Erre tekintettel az ajánlatkérő jogosult meghatározni, hogy adott közbeszerzési eljárásban kíván-e helyszíni bejárást tartani, avagy sem. Építési beruházás megvalósítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.
Kapcsolódó címke:
1
35
36
37
90