899 talált cikk a beszerzés tárgya kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell a különféle tervezési szolgáltatásokat egybeszámítani a Kbt. 18. §-ának (2) bekezdésére tekintettel? Hogyan értelmezzük a műszaki-gazdasági funkcionális egység fogalmát a tervezési szolgáltatások esetében? A korábbi gyakorlat szerint a szolgáltatás hasonlósága alapján egybeszámítottuk az adott évben jelentkező valamennyi magasépítési tervezési szolgáltatást. A Közbeszerzési Hatóság részekre bontás tilalma alkalmazásához kiadott útmutatója azt írja, hogy a szolgáltatások esetében nem a hasonlóság a vizsgálat elsődleges szempontja, hanem az egy közös cél, vagyis ugyanazon építési beruházáshoz kapcsolódó valamennyi tervet (engedélyes, kiviteli), még ha ezek elkészítése nem is egy időben merül fel, egybe kell számítani. De ha egy adott évben több különböző építési beruházáshoz kell kiviteli terveket beszereznem, amelyek nyilvánvalóan nem egy közös cél megvalósítását szolgálják, akkor e tervezési szolgáltatások becsült értékét a szolgáltatás hasonlósága miatt már nem kell egymással egybeszámítani?

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (2) bekezdésében, illetve 69. §-ának (1) bekezdésében szereplő "a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett", illetve "és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni" megfogalmazásokat hogyan kell érteni? Az egyik ajánlattevőnek szóló hiánypótlást, felvilágosításkérést, kirívóan alacsony ár miatti indokláskérést a többi ajánlattevőnek is meg kell küldeni, vagy csak tájékoztatni kell őket arról, hogy az ajánlatkérő ilyen tartalmú dokumentumokat küldött ki?

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?

Kérdés: Reális-e az ajánlatkérő részéről, hogy egy egymilliárdos volumenű munkát egymilliárd forint árbevétel alatti cégeknek hirdet meg? Mi vezérli az ajánlatkérőt a kiírás során arra, hogy két darab eljárásra bontott félmilliárdos munkából kizárjon egymilliárd feletti céget? Jogilag lehet-e, illetve Önök szerint egyáltalán van-e értelme előzetes vitarendezést kérni ehhez hasonló ajánlatkérés esetén?

Kérdés: Bírálati szempontként meghatározott, hiba­elhárítás megkezdése időpontjának megadása ("Hiba megkezdésének ideje 1 órán belül, 1,5 órán belül..., 2 órán belül") minősülhet-e versenykizáró, versenykorlátozó indoknak egy esetleges későbbi jogorvoslati eljárásban?

Kérdés: Változhat-e kismértékben a költségvetés a hiánypótlás során, ha az ajánlattevő egy tételt más soron szerepeltetne, mint ahogyan azt az eredeti költségvetésben benyújtotta? (A változtatásnak az árazatlan költségvetés hibájából adódó félreértés az oka.)

Kérdés: Kell-e indokolnunk, ha nem biztosítjuk a részajánlattétel lehetőségét?

Kérdés: Ajánlatkérőként kötelesek vagyunk minden, a Kbt. és a 310/2011. kormányrendelet szerinti nyilatkozattételhez szükséges mintanyilatkozatot közzétenni a dokumentációban?

Kérdés: Nemzetbiztonsági beszerzéseknél látjuk, hogy szinte minden beszerzésnél az ajánlatkérő feltételként írja elő a legmagasabb szintű TBT meglétét. Olyan esetekben is, amikor véleményünk szerint a beszerzés tárgya ezt nem indokolja. Megtámadhatjuk ez alapján a kiírást, és ha igen, milyen indokkal?