Közbeszerzési előírások közszolgáltatókra

Kérdés: Mi történik akkor, ha év közben a közbeszerzési terv leadása után nyílik lehetőség egy nagyobb beszerzésre? Le kell jelenteni a bizottságnak, vagy meg kell indítani az eljárást? Társaságunk bejelentkezett a Kbt. különös része hatálya alá, mivel közszolgáltatónak minősülünk. Egyes vélemények szerint az általános rész hatálya alá is be kellett volna jelentkeznünk, gazdasági társaság lévén. Mi az Önök véleménye erről a kérdésről? Hogyan lehet eldönteni, hogy egy bizonyos árubeszerzés a tevékenységünk (lakossági vízszolgáltatás) ellátásával közvetlenül kapcsolatos (személygépkocsi, központi szerver stb.)? Mi az, ami támadható?
Részlet a válaszából: […] A fenti, több kérdésből álló kérdéscsoportra az alábbiak szerint adjuk meg a válaszokat:A Kbt. 5. §-ának (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.
Kapcsolódó címke:

Kirívóan alacsony ár vizsgálata

Kérdés: Milyen összeg minősül a gyakorlatban kirívóan alacsony árnak? Az ajánlatkérő hogyan ellenőrzi az ajánlattevő nyilatkozatát erre vonatkozóan? Esetleg százalékban határozza meg az ajánlatkérő, hogy az ár vonatkozásában mit tart kirívóan alacsonynak?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 86. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles írásban adatokat és indokolást kérni attól az ajánlattevőtől, amelynek ajánlata – az ajánlatkérő megítélése szerint – kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz. (A Kbt. 87. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.
Kapcsolódó címke:

Felhívásban szereplőtől műszakilag eltérő terméktípus

Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő a dokumentációban 2-3 féle típust jelöl meg, hogy ezek bármelyikét elfogadja? Az ajánlattevő ajánlhat-e 4. típust ilyen esetben, ha az műszaki paramétereiben megfelel a kiírásnak?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból eleve kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Előminősített cég mint ajánlattevő

Kérdés: Független mérnöki szakértői tevékenység kapcsán az előminősített cég (az előminősítést egy konkrét időszakra, szakterületre, de nem konkrét beruházásra kapta meg) indulhat-e az előminősítési rendszer időtartama alatt az ajánlatkérő által kiírt – az előminősített cég előminősítését érintő szakterületén – ajánlatoknál ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az eljárás az előminősítési rendszert érinti, annak időtartama alatt, az előre meghatározott közbeszerzési tárgyak tekintetében az előminősítettnek joga van ajánlatot tenni. A Kbt. 214. § (2) bekezdés b) pontja értelmében ugyanis meg kell adni kötelezően az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.
Kapcsolódó címke:

Egybeszámítási szabályok informatikai jellegű beszerzéseknél

Kérdés: Az informatikai jellegű beszerzések – számítógép, monitor, szoftverek és egyéb ide tartozó tárgyak – hogyan különülnek el egymástól az összeszámítási kötelezettség tekintetében? Egyáltalán szétválaszthatóak-e? E beszerzési tárgyak vonatkozásában mit jelent "a rendeltetés azonossága és az egymással összefüggő felhasználás" kitétel?
Részlet a válaszából: […] Az egybeszámítási kötelezettség szabályai nem változtak, továbbra is csak az azonos típusú közbeszerzési tárgyak (például esetünkben csak árubeszerzés) értékét kell egybeszámítani, és a Kbt. ezen belül is azoknak az árubeszerzéseknek az értékét rendeli egybeszámítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Önkormányzati tulajdonban álló kft. mint ajánlatkérő

Kérdés: Társaságunk 100 százalékos önkormányzati tulajdonlás mellett működő kft. Tevékenységünk során az alábbi szolgáltatásokat végezzük: önkormányzati megrendelésre kötelező önkormányzati feladat (parkfenntartás, köztisztaság, hó- és síkosságmentesítés, temetőfenntartás, temetőfejlesztés, gyepmesteri telep üzemeltetése); önkormányzati rendelet alapján kötelező közszolgáltatás (lakosságihulladék-szállítás); egyéb társaságoknak, magánszemélyeknek vállalkozási, üzleti alapon történő temetkezési, termelési- és egyéb hulladékszállítási, egyéb karbantartási, fenntartási feladatai. Kérdésünk: társaságunk a Kbt. előírása [22. §-ának (1) bekezdése] alapján szerepel-e az ajánlatkérők között? Amennyiben az ajánlatkérés társaságunkra kötelező szabály, a törvényben előírt értékhatárok elérése esetén kell-e pályáztatni minden egyes tevékenységünkkel összefüggő beszerzést, szolgáltatás igénybevételét, vagy csak az önkormányzati megrendeléssel összefüggő tevékenységünk esetében?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 22. § (1) bekezdésének i) pontja értelmében az a jogi személy, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, illetőleg amely ilyen tevékenységet lát el, ha e bekezdésben meghatározott egy vagy több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Kbt.-szabályok közszolgáltatókra

Kérdés: Ha a közszolgáltatóknak a támogatott beszerzéseiket az általános (nem különös) szabályok szerint kell lefolytatni, ez egyben azt is jelenti, hogy vonatkozik rá (a közszolgáltatókra) az egyszerű közbeszerzés szabálya (értékhatár)?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a közszolgáltatói kört nem érintik. Azonban a Kbt. 22. §-ának (2) bekezdése értelmében a közszolgáltató is ajánlatkérőnek minősül a támogatásból megvalósítandó beszerzés tekintetében. Ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.
Kapcsolódó címke:

Külső szakember bevonása közbeszerzési eljárásba létszámhiány miatt

Kérdés: Három-négy főből álló polgármesteri hivatali apparátusnál a közbeszerzési eljárás bírálatához megkövetelt minimum 3 fős bizottság hogyan állítható föl? Milyen feltételekkel vonható be külső szakember?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. indokolása szerint, a gondos és ésszerű eljárás előfeltétele, hogy mind a közbeszerzési eljárás előkészítésében, mind annak lebonyolításában megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek vegyenek részt. A Kbt. ennek érdekében több olyan rendelkezést is tartalmaz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.
Kapcsolódó címke:

Irányadó jogszabály koncesszióba adás esetén

Kérdés: Amennyiben autópálya (út) üzemeltetését mint szolgáltatást koncesszióba kívánom adni, a Konc-tv. rendelkezéseit vagy a Kbt. rendelkezéseit kell alkalmaznom a pályáztatás során? Ha a Kbt. rendelkezései alkalmazandóak, akkor ez esetben az ingatlan fogalmának és értékének figyelembevétele során az árubeszerzésre, illetőleg a szolgáltatásra vonatkozó szabályai követendőek-e?
Részlet a válaszából: […] Esetünkben a Kbt. 242. §-ának (4) bekezdésében meghatározott – az új Kbt.-ben bevezetett – beszerzésitárgy-típus, a szolgáltatási koncesszió áll a legközelebb a leírtakhoz. Azaz olyan szolgáltatásmegrendelésről van itt szó, amely alapján az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.
Kapcsolódó címke:

Rendeltetésazonosság, felhasználás-összefüggés megállapítása a gyakorlatban

Kérdés: Hogyan kell megállapítani, hogy a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdése szerinti árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások rendeltetése a c) pont szerint azonos vagy hasonló-e, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg-e?
Részlet a válaszából: […] Az egybeszámítási kötelezettség szabályai, elvei a régi Kbt.-hez képest nem változtak. Továbbra is csak az azonos típusú közbeszerzési tárgyak (például csak az árubeszerzés tárgyainak) értékét kell egybeszámítani, és ezen belül is azon árubeszerzések, építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.
Kapcsolódó címke:
1
83
84
85
90