200 talált cikk a koncesszió kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a közvilágítás korszerűsítését szeretné megvalósítani a településen, két részre osztva. Az egyik rész a már meglévő lámpatestek cseréje (114 db), a másik a település lámpatestekkel történő bővítése (74 db). A pályázati szabályozás miatt kell külön kezelnünk a cserét és a bővítést. Magyar Falu Pályázaton támogatást nyertünk, melyből teljes egészében megvalósítható a lámpatestek cseréje. Mivel az MFP-pályázaton kizárólag ez utóbbit lehet elszámolni, így azt nettó 28.000.000 Ft becsült értéken a támogatásból, építési beruházásként valósítanánk meg. A 74 darab lámpatest kiépítését – a már meglévő állomány bővítését – nettó 8.200.000 Ft becsült értéken önerőből hoznánk létre. Lehetőségünk van-e arra, hogy 3 árajánlatos saját beruházás folyamán bonyolítsuk le a beruházást elvégző cég kiválasztását? Véleményünk szerint a közutak már meglévő lámpáinak cseréje, valamint bővítése építési beruházásként értelmezhető, és mint olyan, nem éri el a közbeszerzési értékhatárt.

Kérdés: Költségvetési szerv kávéautomata üzemeltetése céljából kíván szerződést kötni. A kialakult gyakorlat szerint a szerződő partnerrel az automata elhelyezésére az automata által elfoglalt területre nézve bérleti szerződés megkötésére kerül sor, azonban felmerült, hogy esetleg koncesszióként kellene kezelni, tekintve, hogy a működési kockázatot az automata tulajdonosa viseli. Kérem szíves állásfoglalásukat arról, hogy a kávéautomata elhelyezése és üzemeltetése céljából kötendő szerződésnek mi a megfelelő jogi minősítése.

Kérdés: Önkormányzat in-house cége 50%-nál magasabb arányban kíván alvállalkozót igénybe venni az önkormányzattal megkötni tervezett szerződés teljesítéséhez. Jogszerű ez a megoldás? Ha az in-house cég a megrendelt munka nagy(obb) részét nem tudja maga elvégezni, és a teljesítéshez alvállakozót vesz igénybe (akit beszerez), akkor nem sérül-e az in-house beszerzés lényege, a házon belüli teljesítés? Van-e valamilyen arány, hogy mekkora mértékben adhatja ki a munkát az in-house cég? Kiszervezhető-e célzottan a teljes feladatellátás annak érdekében, hogy ne kelljen közbeszerezni?

Kérdés: Egy vállalkozási szerződésünk teljesítése kapcsán vita van a megrendelő és közöttünk az egyik teljesítési feltétel értelmezésében. A megrendelőnk egy kiegészítő tájékoztatásra adott válaszára hivatkozik a vitás pont kapcsán. Valóban lehet egy kiegészítő tájékoztatásra hivatkozni a szerződés teljesítésekor?

Kérdés: Egy építési beruházási tenderen a szakember-alkalmassági követelményre a saját munkavállalónkat szeretnénk megjelölni. Az alkalmassági követelmény miatt a munkavállalónkat természetes személyként rögzíteni kell az EKR-ben?

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményének egyeztetése bűncselekménynek minősül-e, vagy egyszerű versenyjogi jogsértés? Tehát az érintett személyekre vonatkozóan ennek a tevékenységnek lehet-e büntetőjogi következménye?

Kérdés: A hazai gyakorlatban találkoztak-e olyan építési beruházással, ami a Ptk. 5:159/A. §-a szerinti építményi jog alapításával zajlott? Értelmezhető ez a konstrukció a Kbt. szemszögéből? Ha igen, mi a különbség az építési koncesszióhoz képest?

Kérdés: Egyik útfelújításra irányuló szerződésünkben szerződésmódosításra lenne szükség. Előre nem látható okból technológiaváltás miatt az árazott költségvetés egyes tételei helyett más költségvetési tételeket kellene szerepeltetni. Az elmaradó tételek a szerződéses érték kb. 3%-át képezik, a többlettételek a szerződéses érték kb. 8%-át. A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti szerződésmódosítást lehet alkalmazni erre az esetre?

Kérdés: Ha felmondja az ajánlatkérő a szerződést, melyet a DBR-ben kötött egy céggel, attól még a DBR-ben bent marad az adott cég? Ha súlyos szerződésszegéssel mondja fel, és ki is zárja az érintett céget a DBR-ből, de tisztázza magát, akkor pár hónap vagy a 3 év letelte után újra visszakerül a közbeszerzési piacra, és akkor a még élő DBR-be is automatikusan visszakerül? Vagy minden DBR-be újra be kell nyújtania a részvételi jelentkezést?

Kérdés: Szolgáltatási koncesszió esetében a valós kockázatot az ajánlatot adónak vagy az ajánlatot kérőnek kell kiszámítani és alátámasztani?