4644 talált cikk a beszerzés kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő nemzeti eljárásrendben nyílt eljárást folytatott le. Ajánlati felhívásában megjelölt 2008. december 18-i eredményhirdetést a Kbt. 94. §-ának (2) bekezdése alapján elhalasztotta 2009. január 15-ére, és erről az ajánlattevőket egyidejűleg írásban értesítette is, megjelölve az elhalasztott eredményhirdetés időpontját. Az ajánlatkérő nevében döntésre jogosult Közbeszerzési Bizottság 2009. január 14-én ült össze a közbeszerzési eljárás eredményének megállapítása céljából, azonban eredménytelenül, tekintettel arra, hogy az ülés megkezdése után pár perccel bombariadót rendeltek el az épületben. A meghiúsult ülés – a bizottsági tagok egyéb hivatali elfoglaltságára figyelemmel – ismételt megtartására csak 2009. január 15-én 14.00-kor kerülhetett sor, ezért az ajánlatkérő kénytelen volt a 2009. január 15-ére halasztott eredményhirdetést ismételten elhalasztani – vis maiorra hivatkozva. Az ajánlatkérő az eredményhirdetés fentiek szerinti ismételt elhalasztásáról az ajánlattevőket 2009. január 15-én írásban tájékoztatta még az eredményhirdetés időpontja előtt, azonban az eredményhirdetés új időpontját csak 2009. január 16-án küldte meg az ajánlattevőknek, és azt 2009. január 21-én tartotta meg. A Kbt. 59. §-ának (6) bekezdése kimondja, hogy ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a pénzben teljesített biztosíték kétszeres összegének, egyéb esetekben a biztosíték mértékének megfelelő összeg tíz napon belüli megfizetésére köteles az ajánlattevők részére akkor, ha az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki – a) pont. A fenti jogszabállyal összefüggésben kérdésünk az, hogy az előzőkben leírt esetben az ajánlatkérő köteles-e a pénzben teljesített ajánlati biztosíték kétszeresét, illetve egyéb esetekben a biztosíték mértékének megfelelő összeget megfizetni az ajánlattevők részére? Kérdésünk az is, hogy a Kbt. kogenciájára és a törvényhely szó szerinti értelmezésére figyelemmel fennáll-e a fenti fizetési kötelezettség, ugyanis a módosított határidőig (2009. január 15-ig) nem került sor az eredmény kihirdetésére? Kérdés továbbá, hogy jelen vis maior okozta helyzetben is megállapítható-e a Kbt. 59. §-ának (6) bekezdése szerinti kötelezettség az ajánlatkérő terhére, ugyanis az eredmény ki nem hirdetésében megnyilvánuló mulasztás nem róható fel az ajánlatkérőnek?

Kérdés: Egyszerű eljárásban az ajánlatkérő bírálati szempontja – egyebek mellett –, hogy az ajánlattevő székhelye az ajánlatkérő székhelyéhez (egyben a kötendő szerződés szerinti teljesítési helyhez) legközelebb essen. Ennek értelmében, a távolság alapján egy tízes skálán pontozza az ajánlattevőket. Kiegészítő tájékoztatás keretében azt a választ adta, hogy egy brüsszeli kiadvány is előtérbe helyezi az ún. zöld közbeszerzést. Jogszerű-e az ajánlatkérő eljárásra?

Kérdés: Az ajánlatkérővel 2 éves szerződést kötöttünk, amely a második év végén további egy évre meghosszabbítható – a szerződés rendelkezései szerint. Kérdéseink: A szerződést a Kbt. mostani módosítása előtt kötöttük, a meghosszabbítás dátuma és a meghosszabbított rész már a módosítást követő időszakra esik. Erre a március 31-éig érvényes szabályok alkalmazandók? Ha a felek eleve kikötötték a hosszabbítás lehetőségét egy évre, és ennek alapján meghosszabbítják azt, az ugye törvényes? A felek a szerződés meghosszabbítást követő lejárata után is szeretnének az adott közbeszerzési tárgy vonatkozásában szerződni. Erre milyen törvényes lehetőségük van? Azonos feltételekkel meghosszabbítható-e a – már meghosszabbított – szerződés és milyen időtartamra? Vagy: milyen eljárást alkalmazzon az ajánlatkérő, hogy továbbra is az eddigi ajánlattevő nyújthassa részére az adott szolgáltatást? Esetleg – a beszerzési tárgy kivételével – egyes feltételek módosíthatók-e – már amennyiben van lehetőség további szerződéskötésre?

Kérdés: 2009. március 31-e után is igénybe vehetünk-e erőforrás-szervezetet? Milyen feltételekkel?

Kérdés: Hol és milyen módon szerezhetjük be az együttes adóigazolást? Van erre valamilyen nyomtatvány? Milyen költséggel jár a beszerzés?

Kérdés: Milyen különleges feltételek vannak szolgáltatásmegrendeléssel kapcsolatos szerződéseknél? És csak ezeknél, a többi beszerzési tárgy esetében nincsenek ilyen feltételek? A gyakorlatban milyen szolgáltatásmegrendeléshez kapcsolódik általában ilyen feltétel? (A hirdetménymintában láttuk ezt a kitételt.)

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. 62. § (1) bekezdésének a) pontjában az a kitétel, hogy "...szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte, amelyet az ajánlatkérő bizonyítani tud." Mikor és milyen formában kell az ajánlatkérőnek szankcionálni a súlyos szerződésszegést, illetve milyen feltételek fennállása esetén zárhatja ki az ajánlatkérő egy adott eljárásból az ajánlattevőt a fenti indokkal?

Kérdés: Mit jelent az, hogy a szerződés közbeszerzési megállapodás hatálya alá tartozik?

Kérdés: Mit jelent az, hogy az ajánlatkérő az alkalmasság feltételeit és igazolását a minősített ajánlattevők jegyzékéhez képest szigorúbban állapítja meg?

Kérdés: A közbeszerzés tárgyát képezi a beszerzés tárgyát képező áruk kiszállítása is a nyertes ajánlattevő részéről. Ezzel kapcsolatosan ajánlatkérő meghatározhatja-e, hogy az ajánlattevő milyen formában biztosíthatja a "hatékony" kézbesítést?