Erkölcsi bizonyítvány

Kérdés: Szükséges-e az erkölcsi bizonyítvány csatolása az ajánlathoz
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. §-ának (2) bekezdése határozza meg azt, hogy az ajánlatkérő milyen igazolásokat, illetve írásbeli nyilatkozatokat köteles az általa meghirdetett közbeszerzési eljárásban elfogadni. A fenti jogszabályhely a) pontja kötelezővé teszi a hatósági erkölcsi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Építési koncesszió

Kérdés: Mit jelent az építési koncesszió? Ki a koncesszió jogosultja, milyen módon lehet a jogosultságot megszerezni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 26. §-a értelmében az építési koncesszió olyan építési beruházás, amelynek alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése, vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Eljárás az ún. egyéb szolgáltatások esetén

Kérdés: Az új Kbt. 296. §-ának g) pontja a Kbt. 4. számú mellékletére utal, amelynek utolsó sora: "Egyéb szolgáltatások" – gumifogalom. Eszerint – ha nem vagyok központi költségvetési szerv – bármilyen szolgáltatás megrendelése esetén eltekinthetek a Negyedik rész alkalmazásától? Milyen eljárási rendet kell ilyenkor követni, van-e erre vonatkozó jogszabály?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 295. §-ának (1) bekezdése értelmében az egyszerű közbeszerzési eljárás tárgya árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése. A 4. számú melléklet felsorolja azokat a szolgáltatásokat, amelyekre nem kell egyszerű közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Fióktelep ajánlata

Kérdés: Külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság magyarországi fióktelepének esetében, ha a fióktelep az ajánlattevő, akkor az előírt alkalmassági feltételeknek a fióktelepnek kell-e megfelelnie? Felhasználhatja-e, mint ajánlattevő, a külföldi székhelyű gazdasági társaság műszaki, pénzügyi, gazdasági igazolásait, referenciáit?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. §-ának 1. pontja sorolja fel, hogy alkalmazásában mely személy, illetve szervezet az ajánlattevő. Az említett jogszabályhely külön kiemeli, miszerint a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is ajánlattevőnek minősül. (A külföldi vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Katasztrófahelyzet, vis maior értékelése az új Kbt.-ben

Kérdés: A régi Kbt. 6. §-ában a kivételek körében szerepelt a katasztrófahelyzet, illetve a vis maior esete. Ebben az esetben nem kellett alkalmazni a törvényt. Az új Kbt. kitér-e erre az esetre? Katasztrófahelyzetben nem lehet közbeszerzési eljárást lebonyolítani?
Részlet a válaszából: […] Az új Kbt. 29. §-ának (1) bekezdése sorolja fel azokat az eseteket, amikor nem kell a közösségi értékhatárokat elérő közbeszerzéseket tartalmazó (második) rész szerinti eljárást alkalmazni, illetve egyéb részeiben a mentesítésnél is erre az előírásra hivatkozik.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződések megítélése

Kérdés: 2002. évben kötött szerződés, amely közbeszerzési eljárás keretében jött létre, jogalapját veszti a májusi csatlakozás után? Ennek alapján minden eljárást meg kellene ismételni?
Részlet a válaszából: […] Nem, a Kbt. rendelkezései (néhány kivételtől eltekintve) 2004. május 1-jén lépnek hatályba, és csak a hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra kell alkalmazni az előírásait – Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Megkezdett közbeszerzés

Kérdés: Mi minősül megkezdett közbeszerzésnek? A május 1-jén már folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban mely jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 35. §-ának (2) bekezdése egyértelműen meghatározza, hogy mit kell érteni a közbeszerzés megkezdése fogalmán. E szerint a közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját értjük. A hirdetmény nélküli tárgyalásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Közbeszerzési eljárás dokumentálása

Kérdés: Hogyan kell végrehajtani az adott közbeszerzési eljárás dokumentálását? Lesz-e erre közbeszerzési napló, központi nyomtatvány, avagy az ajánlatkérők saját értelmezésük szerinti készítsék el a dokumentációt?
Részlet a válaszából: […] A dokumentáció tartalmát maga a közbeszerzési eljárás tárgya határozza meg. Értelemszerűen más a dokumentáció tartalma egy építési beruházásra és más egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban. Lényeges az is, hogy a dokumentáció színvonalát nem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Kötelező igazolások

Kérdés: Melyek a kötelező igazolások?
Részlet a válaszából: […] A kizáró okokkal kapcsolatban a Kbt. 63. §-ának (2) bekezdése határozza meg azokat az igazolásokat és nyilatkozatokat, amelyeket az ajánlatkérő köteles elfogadni. Ezek fő szabályként bírósági és hatósági igazolások lehetnek, de bizonyos esetekben eskü alatt tett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Előzetes tájékoztatás kötelező közzététele

Kérdés: Az előzetes tájékoztatás közzétételét a Kbt. értékhatárhoz köti. Mi a teendője az ajánlattevőnek, ha az év kezdetén nem tudja meghatározni, hogy az év végére eléri-e a hirdetmény közzétételének kötelezettségét megalapozó összeget, illetve mi a teendő abban az esetben, ha a közzététel kötelezettsége csak az adott év decemberében válik nyilvánvalóvá?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 5. §-a kötelezettségként előírja a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése szerinti – minisztérium, Miniszterelnöki Hivatal, országos kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzat, közalapítvány stb., bizonyos kivételes esetektől eltekintve – ajánlattevőknek, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.
1
…
280
281
282
283