Árubeszerzés nemzeti rezsimben

Kérdés: A nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési eljárásokban az árubeszerzés fogalma azonos-e az uniós rezsimben történő árubeszerzéssel? Milyen eljárással lehet ingatlant beszerezni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. – közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó – 24. §-a szerint az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Előnyben részesítés a közbeszerzésben

Kérdés: Mit jelent a Kbt. értelmezésében az ún. előnyben részesítés? Mely közbeszerzési tárgy vonatkozásában van lehetősége az ajánlatkérőnek erre?
Részlet a válaszából: […] Az előnyben részesítés intézményét a Kbt.-nek az uniós rezsimre vonatkozó szabályok között található 199. §-a határozza meg.Az említett előírás szerint árubeszerzés esetében, ha a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Uniós rezsim értékhatárai forintban

Kérdés: Az uniós rezsimben az értékhatárok megadása meglehetősen bonyolult, az értékhatárokat SDR-ben, illetve euróban adja meg a Kbt. Megtudható-e, hogy a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél mi a forintmegfelelője az előzőekben meghatározott egységeknek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt.-ben SDR-ben, illetve euróban meghatározott értékhatároknak megfelelő forintértékek két forrásból ismerhetők meg. Egyrészt azok interneten a Közbeszerzések Tanácsának honlapján, az elnöki közlemények között is megtalálhatóak (www.kozbesz.hu), másrészt ezeket az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Közbeszerzési terv készítésének kötelezettsége

Kérdés: Mit értünk közbeszerzési terven? Mely ajánlattevők részére írja elő kötelezettségként a Kbt. a közbeszerzési terv készítését?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésben a közbeszerzési tervnek kiemelkedő szerepe van. Abból ugyanis az ajánlattevők előre láthatják, hogy bizonyos ajánlattevők egy évi időtartamra milyen eljárásokat kívánnak indítani. A közbeszerzési tervből emellett az is látható, hogy milyen nagyságú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Új Kbt. alkalmazása a régi Kbt. hatálya alatt indult eljárásban

Kérdés: A pályázatot a régi Kbt. hatálya alatt írtuk ki, azonban a közbeszerzési eljárásban olyan problémák merültek fel, amelyek a régi törvény alapján nem, de az új előírások alapján megoldhatóak lennének. Alkalmazhatjuk-e az eljárásban a jelenleg hatályos törvényt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 401. §-ának (1) bekezdése alapján az új Kbt. – minimális kivétellel – 2004. május 1-jén lépett hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Tárgyalásos eljárás feltételei

Kérdés: Ajánlatkérőként van-e lehetőségünk arra, hogy tárgyalásos eljárást folytassunk le akkor, ha az megítélésünk szerint indokolt, azonban a Kbt. szerint körön kívüli az az ok, amely miatt ezt az eljárásfajtát kívánjuk alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárás indulhat hirdetmény közzétételével, illetve hirdetmény nélkül is.A Kbt. 124. §-a szerint az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás azért volt eredménytelen, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Pótmunkák megrendelése

Kérdés: Az ajánlati felhívásban van-e lehetőség arra, hogy a pótmunkákról is rendelkezzen az ajánlatkérő, vagy pótmunkák esetén a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött megállapodás módosítása, kiegészítése, esetleg új eljárás kiírása szükséges?
Részlet a válaszából: […] A közösségi és a nemzeti rezsimben, amennyiben a pótmunka értéke nem éri el a közbeszerzés értékének 50 százalékát, a pótmunkákra hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható – természetesen csak akkor, ha annak feltételei fennállnak. Új eljárást nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Ún. lényeges változtatás a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. nem határozza meg, hogy mit jelent a lényeges változtatás fogalma a közbeszerzési eljárásban. Lényeges változtatás-e a pontozásos rendszer, illetve a részszempontok módosítása? Milyen eljárást kell követnie az ajánlatkérőnek, ha a felhívás és a dokumentáció feltételei lényegesen változtak (ugyanis ilyenkor nem alkalmazhatja a tárgyalásos eljárást)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban meg kell adnia az ajánlatok bírálati szempontjait, ezek egyike lehet az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása is. Ehhez kapcsolódik a részszempontok megadása, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Ajánlattételi határidők az új Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan határozza meg az egyes eljárásokban az új Kbt. az ajánlattételi határidőket?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a közbeszerzésekkel kapcsolatos általános szabályok között rendelkezik az ajánlatételi határidő időtartamáról, annak meghosszabbíthatóságáról, lerövidíthetőségéről. Emellett egyes eljárásfajtáknál külön határidőket állapít meg, míg másoknál visszautal az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Építési beruházás részekre bontása

Kérdés: Több évre áthúzódó pénzügyi fedezet esetén lehet-e több részre bontani egy létesítményt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 40. §-ának (1) bekezdése értelmében tilos a közbeszerzési törvény megkerülése céljával alkalmazni a Kbt. 35-39. §-aiban meghatározott becslési módszert, valamint ilyen célból a közbeszerzést a 40. § (2) bekezdésébe ütköző módon részekre bontani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
1
…
255
256
257
…
267