Képviselet elektronikus közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A közbeszerzési eljárásban részt vevők képviseltethetik-e magukat meghatalmazottal az elektronikus közbeszerzési eljárásokban? Ha igen, milyen előírásokat kell betartaniuk?
Részlet a válaszából: […] A 167/2004. Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése alapján az elektronikus közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő, az ajánlattevő és a részvételre jelentkező képviseletére a szervezet törvényes képviselője jogosult, akinek azonban lehetősége van arra a kormányrendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.
Kapcsolódó címkék:  

Idősek otthonának beszerzései

Kérdés: Idősek otthona vagyunk, amely közel 1 milliárd forint összegű költségvetési keretből gazdálkodik. Ebből kifolyólag szinte minden anyag- és eszközbeszerzésünket, szolgáltatásunkat érintik az ún. egyszerűsített közbeszerzési eljárás értékhatárai (2 millió forint beszerzés, szolgáltatás, 10 millió forint építés). Kérdéseink a következők: Hogyan írjunk ki ajánlati dokumentációt például gyógyszerekre, élelmiszerekre, irodaszerekre, textíliákra, karbantartási anyagokra? Valamennyi árufajtára a nemzeti vagy eurós szabványokat kell feltüntetni? Hogyan lehet egyes áruféleségek, mint például az élelmiszerek minőséget megfogalmazni?
Részlet a válaszából: […] A válaszadást nem kívánjuk megkerülni, ugyanakkor az általános tendenciákra fel kell hívni a figyelmet. Az új Kbt. az EU-irányelvek teljes körű figyelembevételével és törvénybe való beépítésével született. Ezen irányelvek meglehetősen szigorú eljárásrend követésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.
Kapcsolódó címkék:    

Előzetes tájékoztatás különös közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Hogyan alakul az ún. előzetes tájékoztatási kötelezettség a közösségi értékhatárokat elérő, különös közbeszerzési eljárásokban? Milyen főbb rendelkezéseket tartalmaz ebben a tekintetben a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ a Kbt. 181-183. §-ai adják meg.E szerint az ajánlatkérő évente legalább egyszer, a költségvetési év kezdetét követően haladéktalanul, de legkésőbb minden év április 15. napjáig időszakos előzetes tájékoztatót köteles készíteni az elkövetkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Korábbi szerződéses ár érvényesítése

Kérdés: Hogyan érvényesíthető a korábban kötött keretszerződési ár és típus ajánlata az új közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] A keretszerződés során megkötött szerződés és az eljárás során az ajánlatkérő birtokába jutott információk, ismeretek, tapasztalatok [Az üzleti titokkal kapcsolatos Kbt. szabályok, a Kbt. 73. §-ának (1) és (2) bekezdése figyelembevételével, miszerint az ajánlattevő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.
Kapcsolódó címke:

Közbeszerzési eljárás harmadik személy teljesítése esetén

Kérdés: Ha a szolgáltatást a helyi önkormányzat rendeli meg, de az ellenértéket harmadik személy fizeti, le kell-e folytatni a közbeszerzési eljárást a Kbt. 2. §-ára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] Azon körülmény ellenére, hogy a közbeszerzés lebonyolítója harmadik személy, például a helyi önkormányzat, a visszterhesség feltétele fennáll. Amennyiben ebben az esetben nem állna fenn a visszterhesség feltétele, úgy egyszerű lenne "közvetítő" igénybevételével a Kbt.-t...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzési szabályzat, lebonyolító szervezet önkormányzatnál

Kérdés: Önkormányzat megteheti-e, hogy összes költségvetési intézményére vonatkozó közbeszerzési szabályzatot ad ki, s külön bizottságot hoz létre a közbeszerzési eljárások lebonyolítására centralizáltan, vagy az önálló költségvetési intézményeknek önállóan kell saját nevükben eljárniuk, szabályozni és lebonyolítani közbeszerzési eljárásaikat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 6. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles meghatározni az eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az általa az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Egybeszámítási szabályok alkalmazása szennyvízberuházásnál

Kérdés: Szennyvízberuházásnál a létesítmény építését és a hozzá tartozó gépeket, eszközöket, irányítástechnikai berendezéseket egybe kell-e számítani és az építésre vonatkozó szabályok szerint eljárni, vagy külön az építés, külön az árubeszerzés, abban az esetben, ha a szennyvízberuházás áll építésből, árubeszerzésből, valamint szolgáltatásból (műszaki ellenőr, könyvvizsgáló igénybevétele); a közbeszerzés tárgya építés, szolgáltatás vagy építés, árubeszerzés, szolgáltatás külön-külön eljárásban, és a beruházásban az építési költség a nagyobb, mint az eszközbeszerzés költsége.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tisztázzuk, mit értünk építési beruházáson, amelyet a Kbt. 25. §-a részletesen szabályoz, hivatkozva a Kbt. 1. számú mellékletére. Erre a tárgyra is vonatkozik a Kbt. 28. §-ának (1) bekezdése, amely szerint ha a szerződés több – egymással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.
Kapcsolódó címkék:  

Önkormányzati iskola élelmiszer-beszerzése

Kérdés: Önkormányzati iskola saját konyhát üzemeltet. Az élelmiszer-beszerzés a közbeszerzés hatálya alá tartozik-e?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat tulajdonában lévő konyha üzemeltetésével kapcsolatos költségek tárgyi hatályukat tekintve a Kbt. hatálya alá tartoznak. Értéktől függetlenül természetesen, amennyiben egy költségvetési évben, vagy 12 hónapban nem éri el a 2 millió forintot, nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.
Kapcsolódó címkék:  

Fizetési kötelezettség kikötése a felhívásban, ajánlati dokumentációban

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában vagy a később kiadandó dokumentációban kiköthet-e olyan feltételt, hogy az ajánlattevő akár az ajánlatkérőnek, akár az ajánlatkérő nevében eljáró személynek – bármilyen címen is (például lebonyolítási díj, esetleg az ajánlatkérőnek bérleti vagy tárolási díj stb.) – fizetni legyen köteles? Álláspontom szerint nem, ugyanis a jogszabály és a közbeszerzés lényege, hogy ez egy beszerzés, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatást köteles fizetni. A jogszabály szellemével és a jogalkotó akaratával ellentétesnek látom ezt a kialakuló gyakorlatot, és mivel a jogszabály kógens, az attól való eltérés sem megengedett. Mi a helyes értelmezés ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kbt. szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzéseik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzési eljárásban kötött szerződés nyilvánossága

Kérdés: Nyilvános-e a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése alapján, a 73. § (1) bekezdése szerinti melléklet kivételével (amely az ajánlattevő ajánlatában kifejezetten és elkülönített módon közölt üzleti titkot tartalmazza), feltéve hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a Kbt. 96....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.
Kapcsolódó címkék:  
1
254
255
256
274