Haszonbérlet a közbeszerzésben

Kérdés: Tárgya-e a haszonbérlet a közbeszerzési törvénynek?
Részlet a válaszából: […] Haszonbérlet szerződés alapján – a Ptk. szerint – ahaszonbérlő meghatározott mezőgazdasági földterület vagy más hasznot hajtódolog időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennekfejében haszonbért fizetni. Az EU közbeszerzési rendszerében az az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Összevonási szabály alkalmazása tanácsadóknál

Kérdés: Központi költségvetési szervek esetében kivétel a tanácsadói tevékenység. Ebben az esetben magánszemély és cég megbízása kivétel? Milyen összevonási szabály alkalmazható a tanácsadók esetében?
Részlet a válaszából: […] A kivétel azt jelenti, hogy tanácsadási tevékenység eseténaz ajánlatkérőre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár alatt nem kellközbeszerzési eljárást lefolytatni a szerződés megkötésére. A tanácsadóiszerződések egybeszámítása tekintetében a Kbt. 40. §-át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Új értékhatárok értelmezése

Kérdés: Nem értem az új értékhatárokat a Tanács tájékoztatójában. Hogyan kell azokat értelmezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a Közbeszerzések Tanácsa elnökének a 2006. évreirányadó közbeszerzési értékhatárokról szóló tájékoztatójára utal, amely aKözbeszerzési Értesítő 2006. évi 1. számában, 2006. január 2-án jelent meg, ésa hivatalos honlapon is megtekinthető. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Közös önkormányzati beszerzések kezelése

Kérdés: Még nem foglalkozom közbeszerzéssel, de az önkormányzat a vele közös kistérségi egyesülésben lévő önkormányzatok egy részével kíván a villamosenergia-piacra lépni. A közbeszerzés tárgya a közvilágítási villamos energia és a hozzá kapcsolódó javítási-karbantartási szolgáltatás beszerzése. Kérdésem: hogyan lehetséges ennek lebonyolítása és speciális kezelése?
Részlet a válaszából: […] A megfelelő eljárás kiválasztásához a beszerzés összeskörülményének ismerete szükséges, többek között – a beszerzés összetett tárgyára, – a beszerzés értékére, – a szerződési időszakra, – a szerződés teljesítési körülményeire, – speciális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

A Kbt. alapelveibe ütköző kiírás

Kérdés: Nemzeti értékhatárt el nem érő pályázat esetén lehetséges-e az, hogy a kiíró csak három jelentkezőt kér fel ajánlatadásra? Kérdésem, hogy az esélyegyenlőség és a verseny tisztaságát sérti-e az, ha egy negyedik cég tudomást szerez a kiírásról, de nem engedik ajánlatot tenni, mondván, hogy a kötelező három pályázó már megvan? [Mondanom sem kell, hogy a kiválasztott három jelölt alkalmasságát senki sem vizsgálja, így lehetséges 70 M Ft-ig bármit kiírni (építési beruházás), és odaadni a kiválasztott cégnek egy kis ügyeskedéssel.]
Részlet a válaszából: […] A nemzeti értékhatárt el nem érő értékű közbeszerzésekre aKbt. Negyedik része vonatkozik, azaz egyszerű eljárást kell a beszerzésrelefolytatni. Ha a beszerzés értéke nem éri el a nemzeti értékhatár felét, akkoraz egyszerű eljárást le lehet folytatni három ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Értékhatárok változása a közszolgáltatók tekintetében, nemzeti rezsimben

Kérdés: A közszolgáltatók esetében a nemzeti rezsimben az értékhatárokat – tudomásunk szerint – nem emelik. Mi ennek az indoka?
Részlet a válaszából: […] A tervezet a nemzeti közbeszerzési értékhatárok és az ahhozkapcsolódó eljárási rend további fenntartására tesz javaslatot. A nemzetiértékhatárok fenntartásán keresztül kívánja biztosítani a jogalkotó, hogy aközpénzek felhasználásával megvalósított beszerzések minél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Eltérés az eredeti szerződéstől szükségletek szerint

Kérdés: Intézetünk az év elején sikeres nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le – uniós értékhatár alapján – élelmiszer-beszerzés tárgyában, 3 évre, az eljárás során felmerülő jelentős költségek és többletfeladat miatt. Az ezt követő hónapokban személyi változás következtében – élelmezési vezető személye változott, új dietetikus lépett be – olyan nyersanyag-beszerzési igények keletkeztek, amelyeket a korábbi években nem vásároltunk. Kérdésünk: mi a teendő, milyen eljárástípust kell lefolytatnunk, figyelembe véve a jelentős költségeket és munkát, amely egy-egy nyílt eljárás kapcsán felmerül? A felmerült igények mai áron számított értéke 3 évre 2-3 millió forint között van. A közbeszerzési törvény az építési beruházásokhoz hasonlóan miért nem engedélyez működési anyagok esetében is, hosszú távon a változó szükségleteknek megfelelően bizonyos határon belül eltérést az eredeti szerződéshez viszonyítva?
Részlet a válaszából: […] Sajnos, számos releváns információ hiányzik a kérdésből,ezért különböző variációkban próbálok meg választ adni.Amennyiben arról van szó, hogy a beszerzendőélelmiszer-alapanyagok köre változott, vagyis a szerződésben rögzítettekbizonyos köre helyett más nyersanyagok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Közérdekű védekezés elrendelése közbeszerzési eljárással

Kérdés: A 2005. évi XXXVIII. törvény 3. §-ának (1) bekezdése elrendelte, hogy a közérdekű védekezést elrendelő hatóság a közérdekű védekezés elvégzésével általa minden év február 18. napjáig a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően kiválasztott gazdálkodó szervezetet bízhat meg. Kérdéseink az alábbiak: Ezen előírás alapján közbeszerzési eljárást kell-e lebonyolítani akkor is, ha a becsült érték a 2 millió forintos értékhatár töredéke, legfeljebb néhány 10 ezer forintos nagyságrendű? Ha igen, akkor hogyan határozható meg a közbeszerzés mennyisége? (Előre nem tudjuk meghatározni a tárgyévben elrendelendő közérdekű védekezés alá vont területek nagyságát, sem a végrehajtást nehezítő tényezőket, például a letakarítandó területen jelentős mennyiségű kő, kavics, törmelék van, sőt még azt sem, hogy egyáltalán sor kerül-e a közérdekű védekezés elrendelésére.)
Részlet a válaszából: […] A 2005. évi XXXVIII. törvény arról rendelkezik, hogy a Kbt.alapján kiválasztott gazdálkodó szervezetet lehet megbízni a védekezésifeladatokkal. A Kbt. 2. §-a ugyanakkor meghatározza, hogy milyen beszerzésekreterjed ki a törvény tárgyi hatálya, amely szerint viszont csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Önkormányzati tulajdonú közszolgáltató beszerzései

Kérdés: A Kbt. 294. §-a alapján az olyan "közszolgáltató", amely 100 százalékban önkormányzati tulajdonú korlátolt felelősségű társaság, ajánlatkérőnek minősül az egyszerű közbeszerzés körében. Jól értelmezzük-e, hogy ez a közszolgáltató a következő értékhatárokon belül egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett: árubeszerzésnél 2-50 millió forint, építési beruházásnál 10-100 millió forint és szolgáltatásnál 2-50 millió forint?
Részlet a válaszából: […] A közszolgáltatóknak – releváns tevékenységei tekintetében -nem kell egyszerű eljárást lefolytatniuk. Aszóban forgó korlátolt felelősségűtársaság azonban vélhetően klasszikus ajánlatkérőnek is minősül (mivel 100százalékos tulajdonú önkormányzati kft.), azaz releváns...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Intézményi szolgáltatások ellátása intézményen kívüli szervezet által

Kérdés: Intézményi szolgáltatásokat közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül mely esetben (esetekben) láthat el ún. intézményen kívüli szervezet? Milyen szabályokat kell alkalmazni ebben az esetben az eljárásra?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ az 1993. évi III. törvényben találjukmeg.A törvény 122/C §-ának (1) bekezdése alapján, ha a szerződésselérintett szolgáltatás ellenértéke nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, akkoraz állami fenntartónak lehetősége van arra, hogy pályázatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.
1
15
16
17
19