186 cikk rendezése:
161. cikk / 186 Önkormányzati tulajdonú közszolgáltató beszerzései
Kérdés: A Kbt. 294. §-a alapján az olyan "közszolgáltató", amely 100 százalékban önkormányzati tulajdonú korlátolt felelősségű társaság, ajánlatkérőnek minősül az egyszerű közbeszerzés körében. Jól értelmezzük-e, hogy ez a közszolgáltató a következő értékhatárokon belül egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett: árubeszerzésnél 2-50 millió forint, építési beruházásnál 10-100 millió forint és szolgáltatásnál 2-50 millió forint?
162. cikk / 186 Intézményi szolgáltatások ellátása intézményen kívüli szervezet által
Kérdés: Intézményi szolgáltatásokat közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül mely esetben (esetekben) láthat el ún. intézményen kívüli szervezet? Milyen szabályokat kell alkalmazni ebben az esetben az eljárásra?
163. cikk / 186 Dokumentáció ellenértékének meghatározása a gyakorlatban
Kérdés: A dokumentáció tényleges ára meghatározható-e a beruházási, közbeszerzési érték százalékában, illetve a gyakorlatban hogyan határozható meg az ellenérték?
164. cikk / 186 Eljárás megfelelősége részpályázati lehetőség biztosítása esetén
Kérdés: Kérdésünk öt részből áll, a következők szerint: 1. Élelmiszer-beszerzésre vonatkozó ajánlati/részvételi felhívásunkat a Közbeszerzési Értesítőben tettük közzé nyílt eljárással, amelyben hat részpályázati lehetőséget biztosítottunk. Feltételezzük, hogy az ajánlattételi határidőig mind a hat részre nem érkezik majd be három-három ajánlat, csak mondjuk összességében három pályázat, amelyből postabontáskor derül ki, hogy ezekből is egy pályázat az első részre, kettő pályázat pedig a második, egész pályázatra érkezett. A többi – harmadik, negyedik, ötödik és hatodik – részpályázatra egy pályázat sem érkezett. Fentieket alapul véve kérdésünk az, hogy az összességében beérkezett három pályázat alapján a postabontás, illetve értékelés terén helyesen jártunk-e el, avagy sem? 2. Az első számú részpályázatra beérkezett egy darab pályázatot eredményesnek ítéljük, ezért az azt benyújtó által tett ajánlatot elfogadjuk. A pályázatot eredményesnek véljük – a szerződést megköthetjük-e? 3. A második részpályázatra beérkezett kettő darab pályázat közül egy nem felel meg a pályázati kiírásnak, ezért azt eredménytelennek, míg a másik pályázó a kiírásoknak megfelelt, ezért az ő ajánlatát is eredményesnek mondhatjuk, és vele a szerződést is megköthetjük? 4. A harmadik, negyedik, ötödik és hatodik részpályázatot ismét meghirdetjük, de összességében az már nem éri el a nemzeti értékhatár felét. Ebben az esetben is Közbeszerzési Értesítőben kell-e a pályázatot meghirdetni másodszor, vagy elég, ha csak a három pályázónak megküldjük, amelyek között a korábbi, második részpályázatnál sikertelen pályázó szerepelhet-e? 5. Ha a 3-6. részpályázat valamelyikére ismételten nem érkezik be egy pályázat (ajánlat) sem, vagy ha be is érkezik, az ismételten eredménytelen, akkor hogyan, milyen formában szerezhetjük be élelmiszer-szükségletünket?
165. cikk / 186 Szabályozási terv készíttetése során irányadó előírások
Kérdés: Helyi önkormányzat szabályozási tervet (régi nevén részletes rendezési tervet) kíván készíttetni. Milyen előírásokra kell figyelemmel lennie? Például az egybeszámítás, értékhatár, szolgáltatás vagy tervpályázati eljárás előírásaira (a beszerzés becsült költsége megközelítőleg 1,7 millió forint + áfa)?
166. cikk / 186 Étkezési utalványok beszerzési értéke
Kérdés: Az étkezési utalványok esetében mi számít az árubeszerzés értékének: az utalványokra nyomtatott névérték összegével növelt előállítási díj, vagy csupán az utalványok előállítási díja? Az ajánlatkérőnél kiadásként ugyanis csupán az előállítási díj (ún. "százalék") jelenik meg, és ez az összeg szerepel a szerződésben is. A Közbeszerzési Levelek 2005. január 24-ei számában a 462. pontban feltett kérdésre adott válasz szerint az étkezési utalványokat mindenképpen közbeszerzési eljárással kell beszerezni.
167. cikk / 186 Egybeszámítás költségvetési év vagy 12 hónap szerint
Kérdés: Tavaly volt egy közbeszerzésünk, számítógépekre. Rendben lefolytattuk, de időközben elromlott egy nyomtató, amelynek ára 19 000 forint volt. A szakértők szerint az új nyomtatót is közbeszerzéssel kellett volna beszerezni. A közbeszerzési szakértő díja 2 órára 24 000 forint, több, mint a nyomtató ára kiskereskedelmi forgalomban. Miért kell erre új közbeszerzést lebonyolítani? Melyik a fontosabb határ, a költségvetési év vagy a 12 hónap?
168. cikk / 186 Becsült érték megállapítása hivatalos közbeszerzési tanácsadó beszerzése esetén
Kérdés: Hivatalos közbeszerzési tanácsadó beszerzése esetén a becsült érték számítása hogyan történik? A tanácsadók beszerzésének eljárások szerinti összesítésével (például három esetben 6 millió forint beszerzési értékben – ezért egyszerű eljárással közreműködésük beszerezhető – vagy az alapeljárás értékéhez kell beszerzésüket számolni, tehát egy 120 millió forintos szolgáltatás beszerzési értékén kell hozzászámítani, és így az egyszerűsített eljárás alkalmazható a közbeszerzési törvény 4. számú melléklete szerinti szolgáltatás esetén – ha az alapeljárás szerinti beszerzés formája az?
169. cikk / 186 Egybeszámítás intézmény és alintézményeinek beszerzése esetén
Kérdés: Az egybeszámítási kötelezettség vonatkozik-e arra az esetre, ha egy intézménynek hat különböző helyen nem önállóan gazdálkodó (nem jogi személy) alintézménye van – alkotóház, amelynek azonban önálló vezetője, beszerzése, működése van? Az élelmiszer térítéses (beutalási díj), de csak azok vehetik igénybe, akik beutaltak (tehát nem koncesszió): ez a tétel is része-e a közbeszerzésnek?
170. cikk / 186 Értékhatárok 2005-ben
Kérdés: Milyen értékhatárok irányadóak az egyes közbeszerzési eljárásokban az idei évben?
