Beszerzési tárgyak kapcsolata az egybeszámítási szabály esetén

Kérdés: Az egybeszámítási szabály alkalmazása, különös tekintettel a Kbt. 299. §-ában rögzített, ún. kis értékű közbeszerzési eljárásokra, csak a felhasználási cél vagy a cikkek közötti logikai kapcsolat vagy mindkettő szempontjából döntő-e? Várható-e a jelenlegi alacsonynak tetsző értékhatár megemelése?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 40. § (2) bekezdésének c) pontja értelmében mind azazonos vagy hasonló felhasználás, mind pedig az egymással összefüggőfelhasználás döntő az eljárás fajtájának kiválasztásakor. Természetesen a c)pont mellett együttesen teljesülnie kell az a) pontnak is, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 24.

Közbeszerzési eljárás hitelfelvétel esetén

Kérdés: Víziközmű-társulat – amelynek alapítói magánszemélyek és jogi személyek – hitelfelvételénél is le kell folytatni a közbeszerzési eljárást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 3. számú melléklete tartalmazza a pénzügyi szolgáltatásokat, és ezen belül külön is nevesíti a banki és befektetési szolgáltatásokat. A főkategóriaként megadott pénzügyi szolgáltatás fogalmát a Kbt. külön nem definiálja, hiszen ezen a Hpt. által meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége nem központi költségvetési szerv és egyszerű eljárás esetén

Kérdés: A Kbt. 4. számú mellékletében szereplő "egyéb szolgáltatás" címszó takar a 4. mellékletben nem nevesített, de a CPV-ben szereplő minden egyéb szolgáltatást. Egyszerű eljárási rezsimben, amennyiben az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv, a 4. mellékletben szereplő szolgáltatások kivételt képeznek. Ez azt jelenti-e, hogy amennyiben az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv, a beszerzés értéke szerint pedig az egyszerű rezsimbe esne, akkor nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia a CPV-ben szereplő egyetlen szolgáltatás esetén sem?
Részlet a válaszából: […] Igen, valóban ezt jelenti. A Kbt. 4. számú mellékletének 27. kategóriája az "Egyéb szolgáltatások" elnevezés alatt szerepel. E szolgáltatási kategória magában foglal minden olyan szolgáltatást, amelyet nem tartalmaz a Kbt. 3. számú melléklete, és amely nem sorolható a 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Nem munkaszerződéssel foglalkoztatott közreműködők a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Támogatott kedvezményezetteknél gyakran előfordul (például civil szervezetek), hogy munkatársaikat egy-egy projektben nem munkaszerződéssel, hanem esetenként megbízási szerződéssel vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatják. Így például a projektvezetőt, aki kulcsszerepet tölt be a projekt végrehajtásában. Az EU-s (PHARE) pályázati kiírásokat korábban kifejezetten úgy fogalmazták meg, hogy ezeknek a szakértőknek az önéletrajzát is mellékelni kellett a pályázathoz, és ez a pályázat értékelésének tárgyát képezte. A Kbt. szerint csak a munkaszerződés kivétel a közbeszerzés alól. Mi a helyzet az olyan támogatott program esetén, ahol a pályázatban meg kellett nevezni a közreműködő személyeket, és őket nem munkaszerződéssel akarják foglalkoztatni? Közbeszerzés-köteles-e ez akkor, ha a pályázati kiírást az új Kbt. hatályba lépése előtt tették közzé?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alkalmazása szempontjából nem annak van jelentősége, hogy mikor tették közzé a pályázati kiírást (felhívást), hanem annak, hogy mikor kezdték meg a közbeszerzési eljárást. A Kbt. 401. §-ának (1) bekezdése egyértelműen rendezi a törvény hatálybalépését és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Rendeltetésazonosság, felhasználás-összefüggés megállapítása a gyakorlatban

Kérdés: Hogyan kell megállapítani, hogy a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdése szerinti árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások rendeltetése a c) pont szerint azonos vagy hasonló-e, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg-e?
Részlet a válaszából: […] Az egybeszámítási kötelezettség szabályai, elvei a régi Kbt.-hez képest nem változtak. Továbbra is csak az azonos típusú közbeszerzési tárgyak (például csak az árubeszerzés tárgyainak) értékét kell egybeszámítani, és ezen belül is azon árubeszerzések, építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Államháztartás alrendszereihez tartozó szervezetek bejelentési kötelezettsége

Kérdés: A Magyar Államkincstár szabályozásának megfelelően a mindenkori közbeszerzési értékhatárokat elérő beszerzések esetében a szerződéskötést követően a kötelezettségvállalásokat egyedileg be kell jelenteni az illetékes fiók részére. A 2 millió forintot meghaladó összes beszerzésre érvényes a kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Érdekes következményre hívja fel a figyelmet a kérdező. Az Áht. 13/B. §-ának (1) bekezdése szerint az államháztartás alrendszereihez tartozó szervezetek kötelesek az árubeszerzési, építési beruházási, illetve szolgáltatásmegrendelési célra juttatott támogatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Szolgáltatás pályáztatása

Kérdés: Mekkora a legkisebb összeg szolgáltatás esetén, amelyet pályáztatni kell?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a Kbt. 402. §-ának vonatkozó rendelkezései adják meg a választ, a következők szerint:A Kbt. VI. fejezete (általános közbeszerzési eljárás) alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2004. január 1-jétől 2004. december 31-ig szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Ismételt ajánlatkérés lehetősége

Kérdés: Ha például irodaszer-beszerzésünk éves szinten cca. nettó 8-10 M Ft, de az év elején még nem tudjuk pontosan megadni, hogy milyen cikkekből mennyit vásárolnánk, csak negyedéves periódusonként tudjuk azt tervezni, akkor negyedévenként van szükség ajánlatkérésre a Kbt. 299. §-a szerint, egyszerű eljárás lebonyolításával?
Részlet a válaszából: […] A kérdező elképzelése elfogadható. Az éves szinten 8-10 M Ft beszerzési érték árubeszerzés esetében az ún. egyszerű értékhatár, azaz 25 M Ft alatt van, amely érték nem teszi szükségessé hirdetmény közzétételét a Közbeszerzési Értesítőben, hiszen az értékhatár fele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége

Kérdés: Közbeszerzésre kötelezett ajánlatkérő a tevékenysége során elért bevételekből történő árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetén – amennyiben az összeghatár a közbeszerzési értéket eléri – kötelezett-e közbeszerzési eljárás lefolytatására?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2. §-ának (1) bekezdése mondja ki azt, hogy előírásai szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Keretmegállapodásos eljárás a központosított közbeszerzésben

Kérdés: Milyen külön előírások vonatkoznak a központosított közbeszerzési rendszerben a keretmegállapodásos eljárásokra? Mely jogszabály határozza meg az eljárási rendet?
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdés második részével kezdjük. A központosított közbeszerzési rendszerben a keretmegállapodásos eljárásra vonatkozó külön előírásokat részben a 168/2004. Korm. rendelet 26-29. §-ai, részben pedig a Kbt. határozza meg, azzal, hogy a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
1
17
18
19