Dinamikus beszerzési rendszer létrehozása

Kérdés: Létrehozható-e új DBR azonos ajánlatkérő tekintetében, ugyanazon tárgyban és feltételekkel abban az esetben, ha korábban már felállított rendszer részvételi szakasza lezárult, azonban az ajánlattételi szakaszban konkrét közbeszerzési eljárás során nem valósítja meg valamennyi – a DBR létrehozására vonatkozó felhívásában szerepeltetett – kategóriát, mivel a részekre bontást kizárta a részvételi felhívásban? Amennyiben igen, akkor a folyamatban lévő ajánlattételi szakasz (konkrét közbeszerzési eljárás) lezárását megelőzően jogszerűen megteheti az ajánlatkérő? A DBR létrehozása esetén milyen részletezettségűen kell megadni a közbeszerzés tárgyát, abban az esetben, ha az ajánlatkérő kategóriákat határoz meg? A DBR létrehozását követően, a konkrét beszerzési igény felmerülésekor (ajánlattétel megküldése) van-e lehetősége az ajánlatkérőnek a beszerzés tárgyát, teljes mennyiségét úgy meghatározni, hogy az adott esetben több kategóriát is érint? Amennyiben a DBR létrehozása során a műszaki szakmai alkalmasság nem kategóriánként került meghatározásra – a Kbt. 106. § (4) bekezdésében foglaltakkal ellentétben –, mit tehet az ajánlatkérő a részvételi szakasz lezárását követően?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő létrehozhat több DBR-t, ezzel leginkább saját feladatát nehezíti meg. Amennyiben a probléma az, hogy az egyes kategóriákhoz más-más alkalmassági követelményt rendelt, úgy valóban gondot jelent, hogy az egyes kategóriák vonatkozásában más-más ajánlattevői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Értékhatárok

Kérdés: Mikor változnak újra az értékhatárok? Lesz-e változás 2024-ben nemzeti vagy uniós értékhatár vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] 2024. január 1-jétől az alábbi új értékhatárok irány­adók, melyek közül a legfontosabbakat válogattuk ki:A klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárok eredetileg a 2014/24/EU irányelv 1. cikkében kerültek meghatározásra, az új értékhatárokat a 2023/2495/EU...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Jogutód társaság közbeszerzési kötelezettsége

Kérdés: Jogutódlással beolvadt társaságunkba az egyik leányvállalatunk. Mi közbeszerzési ajánlatkérőnek minősülünk, a leányvállalatunk viszont nem volt az. Kérdésünk arra irányul, hogy a leányvállalat mint jogelőd társaság által megkötött és jelenleg is hatályos gépjárműjavítási és -karbantartási szerződést módosíthatjuk-e oly módon, hogy azt kiterjesztjük a saját tulajdonú autóinkra? A szerződés nem közbeszerzési eljárás eredményeképpen jött létre. Jelen esetben kell-e alkalmazni a Kbt. 139. §-át?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán a Kbt. személyi és tárgyi hatályára érdemes utalni, mely az alábbiak szerint szól:"Kbt. 4. § (1) A 15. § (1) bekezdése szerinti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési szerződés, építési vagy szolgáltatási koncesszió (ideértve a védelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Értékhatárok egyes ajánlatkérők esetében

Kérdés: Ha egy önkormányzat vagy a NEAK kiír egy közbeszerzési eljárást árubeszerzésre, akkor melyiknél milyen uniós értékhatárt kell figyelembe venni? Ha egy adott évben köt velem szerződést, de a teljesítés a következő évre is átnyúlik, akkor ezt hogyan számolja el az ajánlatkérő az értékhatárnál?
Részlet a válaszából: […] A főszabály, hogy amikor az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményt közzétette, vagy a hirdetmény nélküli eljárást elindította, azt az évet "terheli" az adott beszerzés becsült értéke, tehát nem kerül elszámolásra a következő években. Mivel a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Közbeszerzési értékhatárok növekedése az infláció függvényében

Kérdés: Az infláció miatt nem növekednek az értékhatárok? Egyre könnyebb elérni a közbeszerzési értékhatárt. Az uniós értékhatár-változás nem tér ki erre?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 15. § (2) bekezdése szerint az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az uniós értékhatárokat az Európai Bizottság főszabályként kétévente vizsgálja felül, és amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Közbeszerzési tervben nem szereplő beszerzési igény kezelése

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő közbeszerzési tervében szerepel egy bizonyos tárgyú beszerzés, és jelenleg van egy 150 000 forint értékű ugyanilyen tárgyú beszerzési igény, ami nem szerepelt a tervben, a közbeszerzési tervre tekintettel az annak keretében tervezett beszerzésekkel egybe kell számítani a most felmerült igényt? Erre a beszerzési tárgyra most lenne szüksége az igénylőnek, nem hónapok múlva, mire a szerződés megköttetik a közbeszerzés alapján. Esetleg amíg el nem érjük a közbeszerzési értékhatárt, a beszerzési szabályzatunk szerint eljárva közbeszerzés nélkül is beszerezhetünk ebben a tárgyban?
Részlet a válaszából: […] A részekre bontás tilalma szabály alapján amennyiben a tervezés során egyértelmű, hogy eléri az értékhatárt az egybeszámítandó beszerzési érték, nincs jelentősége, hogy a tervben szerepel-e vagy sem. Mivel minden beszerzést figyelembe kell venni a tervezés során, valójában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Nem központosított közbeszerzési igény egybeszámítása a központosított beszerzési igénnyel

Kérdés: Amennyiben a KEF-portálon nem beszerezhető egy irodaszer – mivel az nem szerepel a KEF-es keretmegállapodásban –, azonban az ajánlatkérő KEF-es megrendeléseinek az értéke már elérte a nettó 15 millió forintos értékhatárt, akkor ebben az esetben azt a bizonyos 1 db pár ezer Ft-os irodaszert, amely nincs a keretmegállapodásban, csak közbeszerzés lefolytatásával tudjuk beszerezni?
Részlet a válaszából: […] A központosított közbeszerzés esetében valójában nincs közbeszerzési értékhatár, hiszen adott beszerzési tárgyak csak és kizárólag a központi beszerző szervezet keretmegállapodásain vagy dinamikus beszerzési rendszerein keresztül szerezhetők be. Mivel a központosított és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Egybeszámítási kötelezettség oktatási szolgáltatás beszerzése esetén

Kérdés: Mint ajánlatkérőnek, megközelítőleg 80-féle oktatásra, továbbképzésre, illetve ahhoz kapcsolódó vizsgák lebonyolítására keletkezett, 12 hónap vonatkozásában, beszerzési igényünk. Amunkavállalók részére történő oktatásokon/vizsgákon fajtánként elhanyagolható a résztvevők száma és az oktatás értéke (néhány százezer forint és 1-10 fő oktatásonként), ugyanakkor a szolgáltatások értéke összességében meghaladja a közbeszerzési értékhatárt. Egybeszámítható-e az eltérő időben és teljesen eltérő tárgyban, valamint eltérő intézmények igénybevételével történő oktatási szolgáltatásokra vonatkozó beszerzés? Jól gondoljuk-e, hogy az eltérő tárgyú oktatásokat nem kell egybeszámítani, az egybeszámításnak nem lehet alapja az a tény, hogy általános értelemben oktatásra vonatkoznak? [Egybe csak akkor kellene számítani, ha magát az oktatásszervezést mint szolgáltatást kívánnánk igénybe venni (ezt azonban a HR-osztály végzi saját maga).]
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint ebben az esetben szigorúbb eljárásrendet kell követni. A részekre bontás tilalma nem csak és kizárólag a Kbt. 19. §-ának szabályai alapján történhet. Az Európai Unió Bíróságának számos döntése foglalkozik a részekre bontás tilalmával, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Közszolgáltató ajánlatkérő által alkalmazandó jogszabályok építési beruházás esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő közszolgáltató minőségben lefolytatott építési beruházásánál (tervezés és kivitelezés együtt), amennyiben ellentmondás van a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. kormányrendelet és a 322/2015. kormányrendelet között, akkor az előbbi alkalmazandó, tekintettel arra, hogy az speciális rendelkezéseket tartalmaz? Konkrét esetben, ha közszolgáltató minőségben kerül lebonyolításra a tervezés és kivitelezés tárgyú eljárás, és az eljárás becsült értéke meghaladja az uniós értékhatárt, abban az esetben figyelmen kívül hagyható a 322/2015. kormányrendelet 14. § (3) bekezdése, tekintettel a 307/2015. kormányrendelet 7. § (3) bekezdésére?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatá­sok közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet 14. § (3) bekezdésében az alábbiak szerint rendelkezik: Ha a közbeszerzés becsült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Ajánlattételi határidő meghatározásakor irányadó becsült érték

Kérdés: A 322/2015. kormányrendelet 14. § (3) bekezdése alapján, az ajánlattételi határidő meghatározása során az eljárás becsült értékét, vagy az egybeszámított becsült értéket kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatá­sok közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet 14. § (3) bekezdése, melyre a kérdés is utal, az alábbiak szerint szól:Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.
1
2
3
18