591 talált cikk a bírálat kifejezésre

Kérdés: Fizetési határidő tekintetében korlátozhatom-e az elektronikus árlejtésben az ajánlattevőt azzal, hogy a 120 nap felett megajánlott fizetési határidő nem jár pluszponttal, annak érdekében, hogy ne kelljen végtelen értéket felvinni a paraméteres szempontok közé?

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban jogszerű-e az az ajánlatkérői eljárás, miszerint az ajánlati dokumentáció legkorábban a részvételi szakasz eredményhirdetését követően vehető át?

Kérdés: Milyen jogszabályi alapja van az ajánlatkérő azon rendelkezésének, miszerint ha az ajánlattevő nem vesz részt a tárgyaláson, akkor nincs lehetősége ajánlata megváltoztatására, és így az ajánlattételi határidőig benyújtott ajánlata képezi majd az elbírálás alapját?

Kérdés: Az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzésnek milyen mélységben kell tartalmaznia a nyertes ajánlattevő kiválasztásának indokát? (Adott eljárásban a bírálati szempont az összességében legelőnyösebb ajánlat volt.)

Kérdés: Ha az ajánlatkérő elektronikus árverést alkalmaz, milyen terjedelmű, illetve tartalmú információkat kell közölnie az ajánlattevőkkel?

Kérdés: A felhívás lehetőséget ad erőforrás-szervezet igénybevételére. Ezzel kapcsolatban csatolni kell az erőforrás-szervezet kötelezettségvállaló nyilatkozatát, amelynek egyebek mellett tartalmaznia kell az ajánlattevő és az erőforrás-szervezet jogviszonyának leírását. E mit jelent? És: milyen részletességűnek kell lennie a leírásnak?

Kérdés: A műszaki alkalmasság vonatkozásában az ajánlatkérők gyakran kérnek referenciaigazolást, meghatározott adattartalommal. Vannak olyan esetek, amikor olyan adatokat is kérnek a referenciaigazolás részeként, amelyek üzleti titkot, esetleg nem publikus gyártásitechnológia-leírást tartalmaznak. Milyen lehetőség van arra, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek a szintén ajánlatot tevő versenytársak birtokába?

Kérdés: Egyik utóbbi számukban megjelent véleményükkel nem teljesen értek egyet, kérem ezért szíves válaszukat az alábbi kérdésre. Költségvetési szerv szolgáltatásra kér ajánlatot, amelynek értéke ugyan nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, de az egybeszámítási szabályok miatt egyszerű eljárás lefolytatására kerül sor. Az Önök szerint nyertesnek számító (legalacsonyabb) nettó árra a vállalkozó 20 százalékos forgalmi adót számol, az azt követő legjobb ajánlat alanyi mentes, ezért a bruttó ára alacsonyabb, mint a legalacsonyabb nettó árat ajánlóé. (Az értékelés szempontja a legalacsonyabb ajánlati ár volt, nem nevesítve, hogy bruttó vagy nettó, de valamennyi értéket meg kellett adni). Véleményem szerint a Kbt. egyik alapelve szerint (közpénzek ésszerű felhasználása) a nyertes az, aki felé a legkisebb a költségvetési szerv kifizetési kötelezettsége, a Kbt. 57. § (2) bek. a) pont szerinti megfogalmazás – "a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" – is ezt mondja. A nettó árat akkor kell figyelembe venni, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét vizsgáljuk (35. §). Jól értelmezem?

Kérdés: Lehetséges-e az, hogy részajánlattétel adhatósága esetén az ajánlatkérő az egyes ajánlatrészek (részajánlatok) vonatkozásában más-más bírálati szempontot alkalmazzon?

Kérdés: A kiírás szerint az ajánlatkérő öt jelentkezőt fog felhívni ajánlattételre. (Tárgyalásos eljárásról van szó.) A kiírás azt is tartalmazza, hogy az öt ajánlattevőt a benyújtott referenciák figyelembevételével választja majd ki a jelentkezők közül, és egyenlő érték esetén közjegyző jelenlétében sorsolást tart. Nem sérti ez az eljárás az esélyegyenlőség alapelvét? Van-e erre az eljárásra egyáltalán lehetősége az ajánlatkérőnek?