Találati lista:
261. cikk / 485 Új szabályok a közbeszerzési szerződésekre
Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?
262. cikk / 485 Klasszikus ajánlatkérő az új Kbt.-ben
Kérdés: Azok az ajánlatkérők, akik jelenleg a Kbt. 22. § (1) bekezdésének j) pontjában foglaltak alapján klasszikus ajánlatkérőnek minősülnek, az új Kbt. szerint is annak minősülnek? Amennyiben igen/nem, úgy az új Kbt. mely rendelkezése(i) szerint?
263. cikk / 485 Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után
Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
264. cikk / 485 Fedezet szabályozása az új Kbt.-ben
Kérdés: Igaz-e, hogy az új törvény szerint az eljárás megindításakor rendelkezésre kell állnia a fedezetnek?
265. cikk / 485 Alvállalkozói kifizetések szabályainak változása
Kérdés: Várható az újonnan hatályba lépő törvényben a közvetlen (megrendelőtől alvállalkozónak) kifizetés? Azt olvastam, hogy "nem lehet ajánlattevő az, aki az alvállalkozójának a szerződött díj több mint 10 százalékával tartozik, vagy a fizetési késedelme meghaladja a 15 napot". Ezt hogyan lehet majd a gyakorlatban ellenőrizni?
266. cikk / 485 Felhívás nyilatkozattételre az ajánlattételt követően indult változásbejegyzési eljárás kapcsán
Kérdés: Amikor beadtuk az ajánlatot, nem volt folyamatban a cégünk vonatkozásában változásbejegyzési eljárás a cégbíróságon. Az eredményhirdetést megelőző hiánypótlási eljárásban felhívott minket az ajánlatkérő, hogy nyilatkozzunk ezzel az eljárással kapcsolatban. Ahogy a cégkivonaton megjelent a változásbejegyzési eljárás folyamatban léte, aznap délután érkezett a felhívás. Jogszerű ez? És az ajánlatkérő eszerint folyamatosan figyeli a cégállapotot? Végül szükséges-e, hiszen a cégadatokból egyértelmű, hogy mire vonatkozik a változás – amely egyébként teljességgel érdektelen adott közbeszerzési eljárás vonatkozásában? És kérdésünk az is, hogy az ajánlatkérő csak azt a nyilatkozatot kérte, melynek mintája a dokumentációban szerepel, de kell-e csatolnunk a változásbejegyzési kérelmet és az elektronikus tértivevényt is, és ha igen, milyen formában, kinyomtatva?
267. cikk / 485 Igazolás közjegyző által kiadott cégkivonattal
Kérdés: Egy ajánlattevő ajánlatát érvénytelenítették arra hivatkozással, hogy a kizáró okok igazolásához nem a cégbíróság által kiállított cégkivonatot csatolt, hanem közjegyző által kiadottat. (Hiánypótlási felhívásban kérte az ajánlatkérő a "cégbíróság által kiállított cégkivonatot".) A Közbeszerzések Tanácsa vonatkozó útmutatója úgy fogalmaz a cégkivonattal kapcsolatban, hogy "igazolás módja: az illetékes cégbíróság nyilvántartásának kivonata (cégkivonat, cégmásolat, vagy cégbizonyítvány)". Az útmutatóból tehát nem derül ki, hogy az illetékes cégbíróság nyilvántartásának kivonatát ténylegesen a cégbíróságnak kellene kiállítania is. Ezen az alapon jogosan nyilváníthatták-e érvénytelenné az ajánlatot?
268. cikk / 485 Sportszövetség mint ajánlatkérő
Kérdés: Sportszövetség lehet-e ajánlatkérő? Pontosabban, ha támogatást kap, akkor kell-e közbeszereznie?
269. cikk / 485 Egyéb foglalkoztatási jogviszony feltüntetése az ajánlatban
Kérdés: Mit jelent az egyéb foglalkoztatási jogviszony? Aki ilyen jogviszonyban van ajánlattevővel, és ajánlattevő bevonja a teljesítésbe, ezt az ajánlatában hol, milyen formában kell feltüntetnie? Esetleg alvállalkozóként?
270. cikk / 485 Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának korlátja
Kérdés: "A kialakult bírósági gyakorlat szerint a rendkívüli sürgősség hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás korlátozott, csak indokolt mértékben és mennyiségben, rövid időtartamra vonatkozó beszerzések esetén alkalmazható, az ajánlatkérőnek az indokolt mértéket meghaladóan biztosítania kell a nyílt versenyt." Ezt szabály írja elő, vagy csak a szokásjog?
