490 talált cikk a bíróság kifejezésre

Kérdés: Amikor beadtuk az ajánlatot, nem volt folyamatban a cégünk vonatkozásában változásbejegyzési eljárás a cégbíróságon. Az eredményhirdetést megelőző hiánypótlási eljárásban felhívott minket az ajánlatkérő, hogy nyilatkozzunk ezzel az eljárással kapcsolatban. Ahogy a cégkivonaton megjelent a változásbejegyzési eljárás folyamatban léte, aznap délután érkezett a felhívás. Jogszerű ez? És az ajánlatkérő eszerint folyamatosan figyeli a cégállapotot? Végül szükséges-e, hiszen a cégadatokból egyértelmű, hogy mire vonatkozik a változás – amely egyébként teljességgel érdektelen adott közbeszerzési eljárás vonatkozásában? És kérdésünk az is, hogy az ajánlatkérő csak azt a nyilatkozatot kérte, melynek mintája a dokumentációban szerepel, de kell-e csatolnunk a változásbejegyzési kérelmet és az elektronikus tértivevényt is, és ha igen, milyen formában, kinyomtatva?

Kérdés: Egy ajánlattevő ajánlatát érvénytelenítették arra hivatkozással, hogy a kizáró okok igazolásához nem a cégbíróság által kiállított cégkivonatot csatolt, hanem közjegyző által kiadottat. (Hiánypótlási felhívásban kérte az ajánlatkérő a "cégbíróság által kiállított cégkivonatot".) A Közbeszerzések Tanácsa vonatkozó útmutatója úgy fogalmaz a cégkivonattal kapcsolatban, hogy "igazolás módja: az illetékes cégbíróság nyilvántartásának kivonata (cégkivonat, cégmásolat, vagy cégbizonyítvány)". Az útmutatóból tehát nem derül ki, hogy az illetékes cégbíróság nyilvántartásának kivonatát ténylegesen a cégbíróságnak kellene kiállítania is. Ezen az alapon jogosan nyilváníthatták-e érvénytelenné az ajánlatot?

Kérdés: Sportszövetség lehet-e ajánlatkérő? Pontosabban, ha támogatást kap, akkor kell-e közbeszereznie?

Kérdés: Mit jelent az egyéb foglalkoztatási jogviszony? Aki ilyen jogviszonyban van ajánlattevővel, és ajánlattevő bevonja a teljesítésbe, ezt az ajánlatában hol, milyen formában kell feltüntetnie? Esetleg alvállalkozóként?

Kérdés: "A kialakult bírósági gyakorlat szerint a rendkívüli sürgősség hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás korlátozott, csak indokolt mértékben és mennyiségben, rövid időtartamra vonatkozó beszerzések esetén alkalmazható, az ajánlatkérőnek az indokolt mértéket meghaladóan biztosítania kell a nyílt versenyt." Ezt szabály írja elő, vagy csak a szokásjog?

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?

Kérdés: Az ajánlatkérő 25 százalékos kötbérmértéket határozott meg arra az esetre, ha a teljesítés az ajánlattevő miatt meghiúsul. Ezzel szemben, ha az ajánlatkérő miatt hiúsul meg, akkor a vállalkozó költségeit kell csak megtérítenie. Jogszerű ez az elő­írás? A szerződésben a felek nem egyenlők? Milyen lehetőségeim vannak a megtámadásra?

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?

Kérdés: A bírói gyakorlat 10 százalékos kötbérmértéket fogad el. Ajánlatkérők által kötelezően elfogadni rendelt kötbérmérték nagyon sok esetben 25 százalék. Ez a piaci gyakorlatban is eltúlzott mérték. Mit lehet ez ellen tenni?

Kérdés: Májusban átadott homlokzat utólagos szigetelési munkálataira az állami pénzek közül egy sem érkezett meg. Ezért kit terhel a felelősség? Nekünk a kölcsön kamata ketyeg, de ezt sehol nem tudjuk érvényesíteni, mert akkor egyetlen munkánk sem lenne.