490 talált cikk a bíróság kifejezésre

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?

Kérdés: Mi a jogi helyzet abban az esetben, ha az eljárást kezdeményező ajánlattevő nem tesz eleget a Kbt. 323. §-ának (5) bekezdésben foglalt kötelezettségének, és ezáltal az ajánlatkérő csak a Döntőbizottságtól értesül (napokkal később) a jogorvoslati eljárás megindításáról? (Különösen fontos ez akkor, amikor az eredményhirdetés után a szerződéskötés a nyolcadik napon megtörténik.)

Kérdés: Jogorvoslati kérelemmel éltünk a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, és mivel határozatával nem értettünk egyet, az ügyet a bíróságon folytattuk. A bíróság ügyünket végzéssel, számunkra kedvezőtlenül – bírálta el. Van-e lehetőségünk további felülvizsgálatra?

Kérdés: A régi Kbt. hatálya alá tartozó eljárásban élhet-e jogorvoslattal az eljárás lebonyolításával az ajánlatkérő által megbízott személy (szervezet)?

Kérdés: Az Európai Bíróság Halle város C-26/03 számú ügyében hozott ítélete kapcsán találkoztunk a "házon belüli" beszerzés fogalmával. Kérjük szíves tájékoztatásukat, hogy létezik-e Magyarországon is a fenti intézmény, illetve ez a beszerzési forma milyen feltételek teljesülése esetén alkalmazható?

Kérdés: Keresettel támadtuk meg a Döntőbizottság határozatát, amelyet a határidő lejártát megelőző napon ajánlott levélben postára adtunk, a kereset azonban a határidő lejártát követő második napon érkezett meg a Döntőbizottságoz. A bíróság a keresetet elutasította, arra hivatkozással, hogy az elkésett. Jogszerű volt-e az eljárása?

Kérdés: Egy korábban lefolytatott közbeszerzési eljárásban nyertesként kihirdetett és ez alapján teljesített ajánlattevővel az ajánlatkérő felbontotta a szerződést, mert kiderült, hogy nyilatkozatainak egy része hamis volt (nem rendelkezett egyes alkalmassági feltétellel). Ez a szerződésszegés miatti szerződésbontás – véleményünk szerint – nem minősül a Kbt. 62. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kizárásnak, hiszen itt már az eljárás lezárult, és a teljesítés során derült fény a hamis adatszolgáltatásra. Váratlan fordulat volt, hogy az új eljárásban ezen vállalkozó ismét tett ajánlatot. Kizárható-e ez az ajánlattevő a Kbt. 60. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, vagy csak akkor, ha a hamis adatszolgáltatást bíróság jogerősen megállapította?

Kérdés: Eszközbeszerzés esetén az alábbi esetekben a pénzintézeti finanszírozó (lízing, tartós bérlet esetén) alvállalkozónak minősül-e vagy sem? Amennyiben közvetlenül az ajánlatkiírót finanszírozná? (Ez esetben milyen pénzügyi, fizetési garanciát tud nyújtani ajánlatkiíró?) Amennyiben az ajánlattevőt háttérben finanszírozza? A pályázat elnyerése esetén utólag elállhat-e a pénzintézet a finanszírozástól, és amennyiben igen, beléphet-e büntetlenül egy másik finanszírozó?

Kérdés: Milyen szakmai feltételek megléte mellett lehet valaki közbeszerzési referens? Van-e jelenleg olyan végzettség, amelynek birtokában a fenti tevékenység gyakorolható?

Kérdés: A 393. kérdésre (a Közbeszerzési Levelek 17. számában) adott válaszukban a Kbt. 20. §-ának (3) bekezdésre hivatkozással valamennyi igazolásra – így az éves beszámolóra is – vagy eredetiben, vagy pedig hiteles másolat formájában történő benyújtási lehetőséget fogalmaznak meg. Nem találom viszont a "hiteles másolat" fogalomnak a Kbt. szerinti eljárásoknál is alkalmazható meghatározását.