485 talált cikk a bíróság kifejezésre

Kérdés: Mi történik akkor, ha év közben a közbeszerzési terv leadása után nyílik lehetőség egy nagyobb beszerzésre? Le kell jelenteni a bizottságnak, vagy meg kell indítani az eljárást? Társaságunk bejelentkezett a Kbt. különös része hatálya alá, mivel közszolgáltatónak minősülünk. Egyes vélemények szerint az általános rész hatálya alá is be kellett volna jelentkeznünk, gazdasági társaság lévén. Mi az Önök véleménye erről a kérdésről? Hogyan lehet eldönteni, hogy egy bizonyos árubeszerzés a tevékenységünk (lakossági vízszolgáltatás) ellátásával közvetlenül kapcsolatos (személygépkocsi, központi szerver stb.)? Mi az, ami támadható?

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában nem írta elő a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Döntőbizottság általi igazolást (nyilatkozatot), a közjegyző előtt tett nyilatkozathoz pedig hiánypótlásként utólag kérte azokat. Kérdésünk, hogy a közjegyző előtt tett nyilatkozat "tartozéka"-e az említett két igazolás?

Kérdés: Támogatott kedvezményezetteknél gyakran előfordul (például civil szervezetek), hogy munkatársaikat egy-egy projektben nem munkaszerződéssel, hanem esetenként megbízási szerződéssel vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatják. Így például a projektvezetőt, aki kulcsszerepet tölt be a projekt végrehajtásában. Az EU-s (PHARE) pályázati kiírásokat korábban kifejezetten úgy fogalmazták meg, hogy ezeknek a szakértőknek az önéletrajzát is mellékelni kellett a pályázathoz, és ez a pályázat értékelésének tárgyát képezte. A Kbt. szerint csak a munkaszerződés kivétel a közbeszerzés alól. Mi a helyzet az olyan támogatott program esetén, ahol a pályázatban meg kellett nevezni a közreműködő személyeket, és őket nem munkaszerződéssel akarják foglalkoztatni? Közbeszerzés-köteles-e ez akkor, ha a pályázati kiírást az új Kbt. hatályba lépése előtt tették közzé?

Kérdés: Egy részvénytársaság hogyan szerezheti be a hatósági erkölcsi bizonyítványt és honnan [Kbt. 60. § (2) bekezdésének a) és c) pontjai]? A témában adott vezérigazgatói nyilatkozattal, amelyet a közjegyző hitelesít, kiváltható-e a hatósági erkölcsi bizonyítvány?

Kérdés: 2004. május 1-je előtt kötött árubeszerzési szerződés idő előtti felmondása esetén van-e jogorvoslati lehetőség?

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa 2004. augusztus 30-án megjelent tájékoztatója foglalkozik a kizáró okokkal és ezek igazolási módjával. A Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésével kapcsolatban kérdezem, hogy az a) pont és az e) pont esetében igazolásként elfogadható-e a közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat, vagy ragaszkodni kell a tájékoztató szerinti igazolási módokhoz (cégkivonat, APEH és VPOP által kiadott igazolások)?

Kérdés: Jól értelmezzük-e azt, hogy valamennyi igazolást csak eredeti vagy hiteles másolat formájában lehet beadni, a nyilatkozatokat pedig kizárólag közjegyző előtt lehet megtenni?

Kérdés: Melyek azok a nyilatkozatok, amelyeket közjegyző előtt kell megtenni?

Kérdés: Mi tekinthető közbeszerzési gyakorlatnak a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység vonatkozásában, és hol találhatók meg az erre vonatkozó előírások?

Kérdés: Az új Kbt. 63. § (2) bekezdésének c) pontja szerint, a 60. § (1) bekezdés a)-d), f) pontja és a 61. § a)-c) pontja esetében "...az ajánlattevő által... közjegyző, kamara.... előtt tett nyilatkozatát... is köteles elfogadni." Tehát ez egy aláírásra jogosult vezető aláírt nyilatkozata a témában, amelyet a közjegyző, kamara hitelesít? Ez a hitelesített nyilatkozat pótolja a 63. § (2) bek. a) pontjában írt hatósági erkölcsi bizonyítványt? Egyébként, egy részvénytársaság kaphat-e hatósági erkölcsi bizonyítványt? Ha igen, akkor honnan kell kérnie azt?