490 talált cikk a bíróság kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 66. § (1) bekezdésének b) pontjában szereplő előírás szerint az éves beszámolót eredetiben vagy hiteles másolatban kell benyújtani. Más hasonló igazoláshoz képest az éves beszámolót az ajánlattevő/alvállalkozó saját maga állítja ki. Ezek alapján eredeti aláírással ellátott éves beszámoló becsatolásával vagy ennek hiteles másolatával, vagy a cégbírósági érkeztetett példány (kiegészítő melléklettel ellátott) példány csatolásával teszünk eleget a pénzügyi és gazdasági alkalmasság követelményének?

Kérdés: A kizáró okok fennállásáról, illetve fenn nem állásáról milyen igazolást kell benyújtania az ajánlattevőnek? Elegendő a közjegyző előtt tett nyilatkozat, vagy szükséges a közjegyző által közokiratba foglalt nyilatkozat csatolása? Mi dönti el, hogy mely igazolást kell mellékelni az ajánlathoz?

Kérdés: Várható-e, hogy a döntőbizottság egy-egy tanulságos határozatát – a bírósági eseti döntésekhez hasonlóan – nyilvánosan közzéteszi, ugyanis ez a jogszabály gyakorlati értelmezését nyilvánosan is elősegítené? (Az eddigi gyakorlat a kereshetőséget a kérelmező nevéhez kötötte, ami értelmetlen volt.)

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy valami módon megakadályozza egy ajánlatkérő olyan ajánlattevő részvételét egy közbeszerzési eljárásban, amely ajánlattevő szolgáltatásának minősége nem volt megfelelő a közbeszerzés tárgyával azonos, ajánlatkérő számára végzett szolgáltatásban? Vagy ha megakadályozni nem lehet, van-e lehetőség valamire hivatkozva az alkalmasság megállapítása során kizárni?

Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárás esetén helyettesíthető-e a VPOP igazolása és a területileg illetékes APEH igazolása, valamint a tevékenységet igazoló cégbírósági bejegyzés, valamint egyéb hivatalos igazolás az ajánlattevő nyilatkozatával?

Kérdés: Mi történik akkor, ha év közben a közbeszerzési terv leadása után nyílik lehetőség egy nagyobb beszerzésre? Le kell jelenteni a bizottságnak, vagy meg kell indítani az eljárást? Társaságunk bejelentkezett a Kbt. különös része hatálya alá, mivel közszolgáltatónak minősülünk. Egyes vélemények szerint az általános rész hatálya alá is be kellett volna jelentkeznünk, gazdasági társaság lévén. Mi az Önök véleménye erről a kérdésről? Hogyan lehet eldönteni, hogy egy bizonyos árubeszerzés a tevékenységünk (lakossági vízszolgáltatás) ellátásával közvetlenül kapcsolatos (személygépkocsi, központi szerver stb.)? Mi az, ami támadható?

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában nem írta elő a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Döntőbizottság általi igazolást (nyilatkozatot), a közjegyző előtt tett nyilatkozathoz pedig hiánypótlásként utólag kérte azokat. Kérdésünk, hogy a közjegyző előtt tett nyilatkozat "tartozéka"-e az említett két igazolás?

Kérdés: Támogatott kedvezményezetteknél gyakran előfordul (például civil szervezetek), hogy munkatársaikat egy-egy projektben nem munkaszerződéssel, hanem esetenként megbízási szerződéssel vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatják. Így például a projektvezetőt, aki kulcsszerepet tölt be a projekt végrehajtásában. Az EU-s (PHARE) pályázati kiírásokat korábban kifejezetten úgy fogalmazták meg, hogy ezeknek a szakértőknek az önéletrajzát is mellékelni kellett a pályázathoz, és ez a pályázat értékelésének tárgyát képezte. A Kbt. szerint csak a munkaszerződés kivétel a közbeszerzés alól. Mi a helyzet az olyan támogatott program esetén, ahol a pályázatban meg kellett nevezni a közreműködő személyeket, és őket nem munkaszerződéssel akarják foglalkoztatni? Közbeszerzés-köteles-e ez akkor, ha a pályázati kiírást az új Kbt. hatályba lépése előtt tették közzé?

Kérdés: Egy részvénytársaság hogyan szerezheti be a hatósági erkölcsi bizonyítványt és honnan [Kbt. 60. § (2) bekezdésének a) és c) pontjai]? A témában adott vezérigazgatói nyilatkozattal, amelyet a közjegyző hitelesít, kiváltható-e a hatósági erkölcsi bizonyítvány?

Kérdés: 2004. május 1-je előtt kötött árubeszerzési szerződés idő előtti felmondása esetén van-e jogorvoslati lehetőség?