Elhúzódó bírósági eljárásban hozott döntés hatása az adott közbeszerzésre

Kérdés: A Döntőbizottság határozatával az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette. Az ajánlatkérő a határozatot a bíróság előtt megtámadta, az ügyben a bíróság a döntés meghozatalát követő 8 hónappal későbbi időpontra tűzte ki a tárgyalást. Az eltelt időre figyelemmel, milyen gyakorlati "haszna" lehet annak, ha a bíróság úgy dönt, hogy a KDB határozata jogsértő volt?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben valóban kevés gyakorlati haszna van akésőbbi, a Döntőbizottság határozatával ellentétes bírói döntésnek. A Kbt.jelenleg várható jogorvoslati szabályainak módosulása is érinti a kérdést, deel kell fogadnunk, hogy a bíróságok ügymenetének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.
Kapcsolódó címke:

Objektív indokolás árképzés lényeges elemeinek hiányában?

Kérdés: Tekinthető-e objektívnak az az indokolás a Kbt. 86. §-ának (3) bekezdése vonatkozásában, amelyből nem tűnnek ki az árképzés lényeges elemei?
Részlet a válaszából: […] ...az előző bekezdés szerinti érvénytelenajánlatokról köteles tájékoztatni – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – azEurópai Bizottságot.A kirívóan alacsony ellenszolgáltatás felmerülése esetébentehát az ajánlatkérőnek mindig egyedileg szükséges eldöntenie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Ajánlatkérő elzárkózása szerződéskötéstől

Kérdés: Léphet-e és mit az ajánlattevő a szerződéskötési kötelezettség érdekében, ha az ajánlatkérő elzárkózik a szerződéskötéstől vagy halogatja azt?
Részlet a válaszából: […] ...– beállott lényeges körülmény miatt aszerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes.A jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság tehát elsősorbanazt vizsgálja, hogy a Kbt. 99. §-ának megfelelően kötötték-e meg a felek aszerződést, azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződéskötés megtiltása a gyakorlatban

Kérdés: A gyakorlatban melyek azok az esetek, amikor a Döntőbizottság – jogorvoslat esetén – megtiltja a szerződéskötést?
Részlet a válaszából: […] ...elmondható, hogy a Döntőbizottság mindenolyan esetben megtiltja a szerződéskötést, amikor az eljárásban a közbeszerzésialapelvek sérülése valószínűsíthető, továbbá olyankor is, amikor vélelmezhető,hogy az ajánlatkérő nem a megfelelő nyertest...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.
Kapcsolódó címke:

Azonnali teljesítés, határidő túllépésének szankciója

Kérdés: A jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság felhívta az érdekelteket iratcsatolásra, nyilatkozattételre stb. Vajon jogszerű-e, ha a Döntőbizottság a határidőt úgy jelöli meg, hogy az eljárási cselekményeket "azonnal" kell teljesíteni az érdekelteknek, és mi a szankciója a határidő túllépésének általában, illetve az előzőek szerinti megjelölés esetén hogyan állapítható meg (mihez képest) a határidő túllépése?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési jogorvoslati eljárásban egyrészt a Kbt.,másrészt a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény(Ket.) rendelkezéseit kell együttesen alkalmazni – a Kbt. 317. §-a értelmében.Ez azt is jelenti, hogy főszabályként a Ket....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.
Kapcsolódó címkék:  

Támogatás visszavonásának következményei

Kérdés: Milyen következményekkel jár, ha a Kbt. szerinti támogató szervezet az eredményhirdetés után, de még a szerződéskötés előtt írásban az ajánlatkérőnél visszavonja a támogatását? Milyen következménye van, ha ezt már a szerződéskötés után teszi meg?
Részlet a válaszából: […] ...dönt;– a békéltetési eljárás alapján az ajánlatkérő az eljárásérvénytelenítéséről dönt, illetve– a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérővalamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatásáthatározza el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.
Kapcsolódó címke:

Negatív érték megadhatósága bírálati szempontra

Kérdés: Az ajánlattevő az egyik bírálati szempontra negatív értéket adott, azaz a szállítás díját a beszerzési tárgy értékének százalékában határozta meg, pontosabban, negatív érték esetében kevesebbet kell fizetni a szállítás igénybevétele esetén. Ez megengedhető-e, ha a szállítási díj is bírálati szempont volt?
Részlet a válaszából: […] ...az előző bekezdés szerinti érvénytelenajánlatokról köteles tájékoztatni – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – azEurópai Bizottságot.A negatív ár véleményünk szerint a gazdasági ésszerűséggelösszeegyeztethetetlen, amely megállapítás korlátját –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.
Kapcsolódó címke:

Ajánlatkérői iratbetekintés

Kérdés: Kötelezhet-e engem – mint ajánlatkérőt – iratbetekintésre az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...nyertesajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is.A fentiekben idézett 73. § tehát nem szól iratbetekintésről,még ha a Döntőbizottság határozataiban meg is jelenik az ajánlatkérőt errekötelező elem. A Kbt. az alábbi törvényi helyeken szól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.
Kapcsolódó címke:

Támogatott közbeszerzések, támogatási megállapodások valósságának ellenőrzése

Kérdés: A támogatott közbeszerzéseket, a támogatási megállapodások valósságát hogyan ellenőrzik, és mely szervezetek a közbeszerzés folyamatában?
Részlet a válaszából: […] ...alapján közreműködő szervezetről s annaktöbbletjogosultságáról beszél:– Kbt. 237. §-ának (1) bekezdése: a KözbeszerzésiDöntőbizottság hivatalból való eljárását a következő szervezetek vagy személyekkezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. szabályozza az üzleti titok kérdéskörét ajogorvoslati eljárásokban is. A 336. § (1) bekezdés értelmében a KözbeszerzésiDöntőbizottság által tartott tárgyaláson az ügyfeleken kívül egyéb érdekeltekis – személyesen vagy képviselőik útján – jelen lehetnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.
Kapcsolódó címkék:    
1
60
61
62
84