Találati lista:
41. cikk / 116 Keretmegállapodás a keretmegállapodásban
Kérdés: Véleményük szerint központi beszerző szervezettel megkötött keretmegállapodás vonatkozásában lehetséges-e olyan, keretszerződés megkötésére irányuló verseny-újranyitásos eljárást lefolytatni, illetve a keretszerződést megkötni, amely önmagában nem feltételes, azaz hatályba lép, de lehívásai eseményvezérelten aktiválódnak/hatályosulnak, és akár jogszerűen megtörténhet, hogy a keretszerződésben nem történik lehívás a megrendelő részéről?
42. cikk / 116 Fordított bírálat dinamikus beszerzési rendszerben
Kérdés: Alkalmazhatom-e a fordított bírálatot a dinamikus beszerzési rendszer második részében?
43. cikk / 116 Részvételi dokumentumok tartalma dinamikus beszerzési rendszer esetén
Kérdés: Ajánlatkérőként dinamikus beszerzési rendszer felállítására szeretnénk indítani egy közbeszerzési eljárást. A részvételi szakaszhoz kapcsolódó közbeszerzési dokumentumok részeként ki kell adnunk a szerződéstervezetet, amely az ajánlattételi szakaszra vonatkozik?
44. cikk / 116 Dinamikus beszerzési rendszerben közös részvételre jelentkezés
Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszerben közös részvételi jelentkezést nyújtottunk be egy másik céggel, hogy minél jobban lefedjük az ajánlatkérő által megjelölt beszerzési kategóriákat. Jogszerű-e, ha az ajánlattételi szakaszban az ajánlatot kettőnk közül az teszi meg, amelyikünk leginkább abban a beszerzési kategóriában végzi tevékenységét?
45. cikk / 116 Közös ajánlattevő kilépése a DBR-ből
Kérdés: Kiléphet-e a DBR-ből az egyik közös ajánlattevő, amennyiben külön szeretne indulni?
46. cikk / 116 Részekre bontás tilalma élelmiszer-beszerzésnél
Kérdés: Önkormányzatunk rendelkezik saját főzőkonyhával, így a bölcsődék és az óvodák nagy részét el tudjuk látni saját készítésű étellel. A beszerzési/közbeszerzési eljárás előkészítése során mindig problémaként merült fel a fenti jogszabályhely értelmezése. Értelmezhető-e úgy a Kbt. 111. § f) pontjában meghatározott rendelkezés, hogy a jogszabályhelyben felsorolt tételeket külön-külön kell vizsgálni abból a célból, hogy azok a Kbt. hatálya alá tartoznak-e? Konkrétabban: jól gondoljuk-e, hogy a bölcsődei főzőkonyhai beszerzéseknél, ahol szükség van hideg élelmiszerre és főzési alapanyagra, friss, illetve feldolgozott gyümölcsre és zöldségre, gabonafélékre, kenyérfélékre és pékárukra, mézre, tojásra, a becsült érték számításánál ezeket a tételeket együttesen kell figyelembe venni, és ha az így megkapott összeg eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt, akkor közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, mivel ezek az áruk hasonló felhasználásra szánt áruk?
47. cikk / 116 Kategóriák külön-külön versenyeztetése élelmiszer-alapanyag beszerzésénél
Kérdés: Élelmiszer-alapanyag beszerzésénél egy vagy több kategóriát érdemes jelölni, amikor meghirdetjük? Esetleg részekre kellene inkább bontani a beszerzést?
48. cikk / 116 Vészhelyzeti közbeszerzési kormányrendelet alkalmazhatósága
Kérdés: Önkormányzatként alkalmazhatom-e vészhelyzetre hivatkozással a Kbt.-től eltérő kormányrendeleti szabályokat, és ha igen, akkor ez vonatkozik-e a már korábban megkötött keretszerződésemre, valamint kötelező-e arra alkalmazni?
49. cikk / 116 Hosszú távú modellek uniós alapokból finanszírozott támogatások esetén
Kérdés: Uniós finanszírozás esetében van-e lehetőség olyan hosszú távú megoldásokra, mint a DBR vagy az előminősítési rendszer?
50. cikk / 116 Eltérés a DBR részvételi szakaszában meghatározott értékelési szemponttól
Kérdés: Amennyiben a DBR részvételi szakaszában a legjobb árérték (minőségi szempontokat megjelenítő) értékelési szempontot jelöl meg az ajánlatkérő, eltérhet-e ettől, és alkalmazhatja-e a legalacsonyabb árértékelési szempontot a második ajánlattételi szakaszban, amennyiben ezt kikötötte a részvételi felhívásban?
