Nemzetközi vonatkozások a békéltetésben

Kérdés: Tartalmaz-e az új Kbt. a békéltetés tekintetében nemzetközi vonatkozású szabályozást?
Részlet a válaszából: […] Az új Kbt. XII. fejezetében "különös békéltetés" címszó alatt szabályozza a kérdéskört. A Kbt. 369. §-ának (1) bekezdése értelmében bármely ajánlattevő vagy egyéb érdekelt, akinek jogát, jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti a Kbt. 162. §-a szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Közbeszerzési eljárás eredményének megtámadása

Kérdés: A két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszát követően megtámadható-e az eredmény, vagy a megtámadásra csak az eljárás befejezésekor van lehetőség?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz jogorvoslat iránti kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (azaz a kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Szerződéskötés, jogorvoslat egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál a törvény nem írja elő eredményhirdetés tartását, csak összegzés megküldését. Ebben az esetben mikor köthető meg legkorábban a szerződés? Mikortól számítódik a 8 napos jogorvoslati eljárás indításának lehetősége?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. egyszerű eljárásban valóban nem írja elő, hogy az ajánlatkérőnek az eljárás eredményét ki kell hirdetnie. Arról azonban rendelkezik, hogy az ajánlati felhívásban az ajánlatkérőnek a szerződéskötés tervezett időpontját meg kell jelölnie, továbbá, hogy az egyszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] Az alapelvek a Kbt. alkalmazásában véleményünk szerint rendkívüli jelentőséggel bírnak, ezért a Közbeszerzési Levelek szinte valamennyi számában utalunk azokra különböző aspektusokból. A Kbt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – értve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Békéltetési eljárás szakaszai

Kérdés: Tartalmilag mit jelent az új jogintézmény, a békéltetési eljárás? Milyen szakaszai vannak?
Részlet a válaszából: […] A békéltetési eljárással kapcsolatos rendelkezéseket a Kbt. 362-368. §-ai tartalmazzák. Emellett a Kbt. szól az úgynevezett különös békéltetés intézményéről is, amelyre e helyütt nem térünk ki. A békéltetés (illetve a békéltetési eljárás) kérelemre indul. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Egyetlen ajánlattevő az eljárásban

Kérdés: Mi történik az új Kbt. szerint, ha a nyílt eljárás esetén csupán egyetlen ajánlattevő pályázata érkezik be? A korábbi Kbt. alapján gyakorlat volt, hogy így is eredményes lehetett az eljárás, mindazok ellenére, hogy az ajánlati felhívásból látható volt, hogy más nem is tud indulni a pályázaton, mert az alkalmassági feltételeknek nem felel meg. Ilyen esetben hogyan érvényesül az esélyegyenlőség és az objektivitás? A megjelentetés előtt vajon mindezek felmérhetők, vagy nem?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmassági feltételek ilyetén megállapítása – amennyiben a törvényi alapelveknek megfelel – nem akadálya az eljárás lefolytatásának. Erre utal az új Kbt. 254. §-a (2) bekezdésének második mondata, ahol a törvény lehetővé teszi az egyetlen érvényes ajánlatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.
1
…
6
7