135 cikk rendezése:
31. cikk / 135 Ügyvédi tevékenység szabályai közbeszerzési szempontból
Kérdés: Az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatban most éppen melyek az irányadó szabályok?
32. cikk / 135 Egybeszámítás alakulása előre nem látható fajtájú szolgáltatások beszerzése esetén
Kérdés: Hogyan alakul az egybeszámítási szabályok alkalmazása akkor, ha nem látható előre, hogy egy adott időszakban milyen szolgáltatásokat kell megrendelni? Mi a megoldás a probléma kezelésére például akkor, ha az előző évhez képest egyes szolgáltatásokkal kapcsolatos igények eltérően alakulnak?
33. cikk / 135 Eredményhirdetés megtilthatósága
Kérdés: Az EU-ba való belépést követően egyre több pályázat lebonyolítására kerül sor, amelyeknél közbeszerzést kell lefolytatni. A kérdés a következő: jogosult-e a pályázat kiírója a megkezdett közbeszerzési eljárás tartama alatt, vagy az elbírálást követően (eredményről jegyzőkönyv) arra, hogy a beadott közbeszerzési dokumentumok átvizsgálása után megtiltsa, hogy a pályázó eredményt hirdessen, valamint arra, hogy a pályázót új közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezze? A támogató által kiadott tájékoztató szerint "a leadott dokumentumokat átvizsgálja, hogy megfelel-e a közbeszerzési törvénynek, illetve a pályázatnak. Amennyiben a közbeszerzési törvénynek vagy a pályázatnak nem felelnek meg a dokumentumok, akkor addig nem lehet eredményt hirdetni, és szerződést kötni a nyertessel, amíg a hiba kijavításra nem került." Jelenleg a támogató nem írta alá a támogatási szerződést, és kérte a közbeszerzési eljárás újbóli lefolytatását, és hozzáteszi, hogy "A korábban kiadott tájékoztatónk értelmében a vállalkozási szerződést akkor lehet megkötni (értsd: a nyertes ajánlattevővel), ha a közbeszerzési eljárás dokumentumait átvizsgáltuk, és azokat megfelelőnek találtuk." Az ajánlati felhívás megküldésével induló egyszerű közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként részt vevők közül senki nem kifogásolta az eljárást. Jogszerű-e a fentiekben ismertetett helyzet?
34. cikk / 135 Támogatott eszközbeszerzés közbeszerzési eljárás nélkül
Kérdés: Helyesen jártunk-e el a következő esetben? Egy magánszemélyek által alapított egyesület pedagógiai intézetet működtet, amely HEFOP-pályázatot nyert, amit az Európai Unió és a magyar költségvetés 100 százalékban támogat. A pályázat keretében eszközbeszerzésre 2006 augusztusában került sor, értéke bruttó 17,8 millió forint volt. A becsült érték meghatározása után megállapítottuk, hogy az eljárást a nemzeti értékhatár alatti beszerzések szerint kellene lebonyolítanunk. Ebben az eljárásrendben azonban a Kbt. 293. §-ának b) pontja szerint eszközbeszerzésre nem kell eljárást indítani, ha az ajánlatkérő nem tartozik a törvény 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők közé, mivel csak az uniós támogatás megléte miatt került volna a beszerzés a közbeszerzés hatálya alá. A fentiek miatt a versenyszabályok betartása mellett – három ajánlat bekérése – dokumentált közbeszerzési eljárás lebonyolítása nélkül szereztük be az eszközöket. Megfelelt-e ez így a hatályos közbeszerzési törvénynek?
35. cikk / 135 Írásbeli összegzés egyszerű eljárásban
Kérdés: Mivel az egyszerű eljárásrendben nincs eredményhirdetés, ez azt jelenti, hogy a legújabb Kbt.-módosítás ezen eljárásrendet nem érinti? (Az összegezés megküldésének szabályaira gondolok.)
36. cikk / 135 Kbt. 293. és 29. §-ának alkalmazása a gyakorlatban
Kérdés: A Kbt. 43. címe alatt szereplő 293. § a) pontja értelmében a nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzésekre és az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó rész alkalmazásában ajánlatkérők a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők – a 22. § (4) bekezdése szerinti kivétellel. A kérdésre okot adó esetben egy magyar magánszemélyek tulajdonolta gazdasági társaság (korlátolt felelősségű társaság), amely a kis- és középvállalkozások közé sorolható, szoftverfejlesztési szolgáltatás tárgyában kíván megrendelőként szerződést kötni. Az ellenszolgáltatás értéke nettó 20 millió forint, ebből 14 millió, tehát több mint ötven százalék állami és EU-forrásból származna. Helyes-e az a jogértelmezés, hogy a tárgyi esetben a megrendelő a Kbt. 293. §-ának a) pontjára figyelemmel nem minősül ajánlatkérőnek, ezért közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül szerződhet szoftverfejlesztési szolgáltatás megrendelése tárgyában? A fentiek tükrében hogyan értelmezhető a gyakorlatban a Kbt. 29. §-a (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel?
37. cikk / 135 Egyszerű eljárás és közszolgáltatók kapcsolata
Kérdés: Adott egy városüzemeltetési korlátolt felelősségű társaság, amelynek 100 százalékos tulajdonosa az önkormányzat. Ugyanez a kft. a városban a víz-, szennyvíz- és távhőszolgáltató is. Tehát egyszerre klasszikus alany és közszolgáltató is. A Kbt. a közszolgáltatók esetében nem beszél egyszerű közbeszerzési eljárásról. Kell-e például egy 46 millió forint becsült értékű távhős építési beruházás esetén valamely közbeszerzési eljárást lefolytatni? Ha kell, akkor milyen minőségében, és a nemzeti értékhatár felét a 90 millió forinthoz vagy a 100 millió forint értékhatárhoz képest kell-e meghatározni?
38. cikk / 135 Minisztériumi háttérintézmény közbeszerzés-kötelezettsége konferenciaszervezés esetén
Kérdés: Május folyamán három különböző helyszínen kb. 300 fős, kétnapos (2 éj) konferenciát szervezünk – minisztériumi háttérintézményként. A jelentkezőknek térítésmentes a részvétel. Kérdezem, hogy kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk, ha igen, akkor milyen eljárást és milyen okból? (Több szállodával van tavaly megkötött, de az idei évre is érvényes ún. együttműködési megállapodásunk, amelyben a kiírt árnál lényegesen olcsóbban kapunk szállást és ellátást. A vélemények a kérdésben megoszlanak.)
39. cikk / 135 Önálló közbeszerzők bevonása központosított körbe
Kérdés: Önkormányzat vagyunk. Az eddigiekben egyes intézményeink önálló közbeszerzők voltak. Amennyiben most a Kbt. 17/B. §-a alapján az összes intézményünket bevonjuk a központosított körbe, akkor a továbbiakban hogyan vonatkozik az önkormányzatra a 40. §-ban megfogalmazott egybeszámítási szabály? Például, ha eddig egy intézmény külön-külön egyszerű közbeszerzési eljárással szerzett be élelmet, mint önálló szervezet – X iskola és Z öregek otthona (az egyszerű eljárást természetesen az értékhatár figyelembevételével alkalmazták: X iskola esetében 18 millió forint, Z öregek otthona esetében 23 millió forint). Ha a két intézményt közbeszerzésileg összevonjuk, akkor más közbeszerzési rezsimben (nyílt eljárás) kell-e lefolytatnunk az X iskolának, illetve a Z öregek otthonának az eljárásait (hiszen 18+23 = 39 millió forint), vagy továbbra is külön-külön szervezetnek tekinthetjük őket, és a következő beszerzéseiket is az egyszerű eljárási rendben tehetik-e meg? És amennyiben az önkormányzat fogja intézni az intézménye helyett annak közbeszerzési eljárásait, akkor az ajánlati, illetve ajánlattételi felhívási hirdetmények I.2.) pontját hogyan kell kitölteni? Az ajánlatkérő más ajánlattevők nevében folytatja a közbeszerzési eljárást?
40. cikk / 135 Önkormányzati tulajdonban álló kft. "továbbszerződési" lehetősége
Kérdés: Ha az önkormányzat ad meghatározott összeget a 100 százalékos tulajdonában lévő korlátolt felelősségű társaságnak, és meghatározza azt a feladatot, amelyet ebből a pénzből meg kell valósítani, akkor a kft. a feladat megvalósításához bevonhat-e cégeket, és ez közbeszerzés-köteles eljárás lesz-e?
