34 cikk rendezése:
21. cikk / 34 Dokumentáció ellenértékének vizsgálata
Kérdés: Ha túl magasnak ítéli meg az ajánlattevő a dokumentáció megvásárlása után a dokumentáció ellenértékét (például annak értéke 200 000 forint + áfa), mit tehet? Ha ez jogsértés, akkor mi a jogsértés napja? Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevő viszonya ne romoljon meg, a Közbeszerzési Döntőbizottság esetleg kezdeményezhet-e hivatalból eljárást ez ellen?
22. cikk / 34 Becsült érték megállapítása hivatalos közbeszerzési tanácsadó beszerzése esetén
Kérdés: Hivatalos közbeszerzési tanácsadó beszerzése esetén a becsült érték számítása hogyan történik? A tanácsadók beszerzésének eljárások szerinti összesítésével (például három esetben 6 millió forint beszerzési értékben – ezért egyszerű eljárással közreműködésük beszerezhető – vagy az alapeljárás értékéhez kell beszerzésüket számolni, tehát egy 120 millió forintos szolgáltatás beszerzési értékén kell hozzászámítani, és így az egyszerűsített eljárás alkalmazható a közbeszerzési törvény 4. számú melléklete szerinti szolgáltatás esetén – ha az alapeljárás szerinti beszerzés formája az?
23. cikk / 34 Becsült érték határozott időtartamú szolgáltatásnál
Kérdés: Az ajánlatkérő egy önkormányzat, és a polgármesteri hivatal irodaépületének takarítására akar ötéves szerződést kötni. A közbeszerzés becsült értékét hogyan kell figyelembe venni?
24. cikk / 34 Teljesítés, írásbeli összegzés közzététele egyszerű eljárásban
Kérdés: A Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja előírásai alapján lefolytatott egyszerű eljárás esetén is kötelező-e a szerződés teljesítéséről tájékoztatót készíteni és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni? A Közbeszerzési Levelek 17. számában 399. szám alatt megjelent válasz szerint igen. A válasz ellentétes a 16. számban 369. szám alatt közzétett válasszal, amely szerint nem kell a teljesítésről szóló tájékoztatót közzé tenni. Kérdésem, hogy közzé kell-e tenni a Közbeszerzési Értesítőben az egyszerűsített eljárás alapján kötött, és a nemzeti értékhatár felét el nem érő, Közbeszerzési Értesítőben megjelenésre nem köteles szerződések teljesítéséről szóló tájékoztatót? Az írásbeli összegzést is közzé kell tenni?
25. cikk / 34 Igazolások alakisága ajánlatkérői előírás alapján
Kérdés: Előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevő műszaki alkalmasságát igazoló, szerződést kötő másik fél által adott vagy aláírt igazolását csak "eredeti" vagy "közjegyző által hitelesített" formában fogadja el? Köteles-e elfogadni az ilyen jellegű referencialevelek vagy referenciaigazolások másolatát?
26. cikk / 34 Egyéb szolgáltatás egyszerűsített eljárásban
Kérdés: A Kbt. 4. számú mellékletében szereplő 27. pontjában az egyéb szolgáltatásokon mit kell érteni? Például az önkormányzat városi, ingyenes újságot szeretne készíttetni és megjelentetni, ez belefér-e az egyszerűsített eljárásba az egyéb szolgáltatások között?
27. cikk / 34 Egyszerű, egyszerűsített eljárás, ajánlati felhívás egyszerűsített eljárásban
Kérdés: Mi a különbség az egyszerűsített és az egyszerű eljárás között? Melyek azok az esetek, amelyekben az ajánlatkérő egyszerűsített eljárásban ajánlati felhívást küldhet az ajánlattevőknek, és mit kell tartalmaznia a felhívásnak?
28. cikk / 34 Ajánlattételi határidők az új Kbt.-ben
Kérdés: Hogyan határozza meg az egyes eljárásokban az új Kbt. az ajánlattételi határidőket?
29. cikk / 34 Egyszerű közbeszerzési eljárás alkalmazása
Kérdés: Építési beruházásnál műszaki-ellenőrzési tevékenységi szolgáltatás tervezett értéke a nemzeti értékhatár alatti. Egyszerűsített eljárás szerint kell-e eljárni ilyen esetben? Mely esetekben nem kell alkalmazni az egyszerű közbeszerzésre vonatkozó eljárásokat nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések esetén?
30. cikk / 34 Összesített tájékoztató, közbeszerzés megkezdése
Kérdés: A 2004. május 1-je előtt közzétett "előzetes összesített tájékoztató" a közbeszerzési eljárás megkezdésének számít-e az új Kbt. előírásai szerint, ha a nyílt eljárás ajánlati felhívása még nem jelent meg?
