Találati lista:
401. cikk / 679 Munkanapokban meghatározott határidő értelmezése
Kérdés: A Kbt. több helyen munkanapokban meghatározott határidő alkalmazását írja elő. Az így megadott határidő pontosan mikor jár le? Az utolsó nap 24. órájában, vagy az adott napon, a munkaidő végén? Nevezetesen például, ha az ajánlattevő vitarendezési kérelmet nyújt be, de az a határidő utolsó napján, munkaidő után érkezik meg az ajánlatkérőhöz, az határidőben benyújtottnak, avagy elkésettnek tekintendő?
402. cikk / 679 Cégállapot ellenőrzésének módja
Kérdés: Az ajánlatkérő külön nyilatkozatot kért arra, hogy van-e folyamatban változásbejegyzési eljárás cégadatainkkal kapcsolatban, illetve nyújtottak-e be változásbejegyzés iránti kérelmet. Erre miért van szükség, ha úgyis ellenőrzi a cégállapotot az ajánlatkérő? Rendelkezik erről az igényről a Kbt. vagy valamelyik végrehajtási rendelete?
403. cikk / 679 Cégállapot-változást igazoló dokumentumok
Kérdés: A cégkivonatban látható, hogy mely cégadat áll változásbejegyzés, illetve törlés alatt. Miért szükséges ehhez képest hiánypótlási eljárás keretében benyújtanunk külön a változásbejegyzési kérelmet és az elektronikus tértivevényt is?
404. cikk / 679 Kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem megküldésének módja
Kérdés: A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet elegendő e-mailen megküldeni?
405. cikk / 679 Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése
Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
406. cikk / 679 Kiegészítő tájékoztatás kézbesítésének időpontja
Kérdés: Az ajánlatkérő szabadon határozhatja meg, hogy mi tekintendő a kiegészítő tájékoztatás kézbesítési időpontjának?
407. cikk / 679 Kiegészítő tájékoztatás átvételének visszaigazolása
Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy a kiegészítő tájékoztatás átvételét haladéktalanul vissza kell igazolnom ajánlattevőként. Ha ezt nem teszem meg, annak mi a következménye?
408. cikk / 679 Ajánlat benyújtása elektronikus formában 2013. július 1-je után
Kérdés: A Kbt. július 1-jétől hatályos szövege szerint egy papíralapú ajánlati példány kérhető, és előírható az elektronikus másolat beadása is. Ezzel a CD-s példány nem az ajánlatkérő általi formai követelmény lesz, hanem a Kbt. teszi lehetővé. Így viszont a 74. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő kivételt már nem kell rá alkalmazni, vagyis ha nem nyújtja be az ajánlattevő CD-n az ajánlatát, akkor az érvénytelen. Ugyanakkor ki kell rá írni a hiánypótlást is. Viszont ha az egyetlen ajánlati példányt beadta az ajánlattevő, akkor hogyan kérhetem a hiánypótlást a CD-re? Az ajánlatkérőtől nem viheti el a példányt szkennelni, az ajánlatkérőnél pedig nem biztos, hogy megvannak a feltételek a szkennelésre. Mi ilyenkor a helyes eljárás? Szükséges-e speciális feltételeket biztosítani az ajánlattevő számára?
409. cikk / 679 Ajánlat kiegészítése keretmegállapodásos eljárásban
Kérdés: Van-e jogszabályi lehetőség a keretmegállapodás első részében tett ajánlat kiegészítésére?
410. cikk / 679 Árképzési módszer módosítása elektronikus árlejtés ajánlati szakaszában
Kérdés: Az ajánlatkérő elektronikus árlejtést kíván alkalmazni nyílt közbeszerzési eljárásban, ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte. Bírálati szempontként csak az ajánlati árat határozta meg. Az ajánlatkérő az ajánlati szakaszban előírta, hogy az ajánlati árat tartalmazó tételes árösszesítést csatolni kell (az ajánlatkérő saját formátuma szerint), továbbá kérte az árképzés módszerének levezetését. Mivel elektronikus árlejtést alkalmaz az ajánlatkérő, tegyük fel, hogy minden ajánlattevő kedvezőbb ajánlatot fog tenni ennek során. Ebben az esetben – mivel sem a műszaki tartalom, sem a műszaki/szakmai feltételek nem változtak – van arra lehetőség, hogy az ajánlati szakaszban beadott árképzési módszer egyes tételeit módosítsa az ajánlattevő? Például ha az ajánlati szakaszban az ajánlattevő megadja, hogy 20 fővel kalkulált, és a minimálbérnél magasabb jövedelmet határozott meg, akkor az e-árlejtést követően indokolásként nyilatkozhatja azt, hogy időközben átgondolta, csak 15 fővel kalkulált, és csak minimálbéren foglalkoztatja a munkavállalókat? Vagy ebben az esetben csak olyan elemeket lehet módosítani, amelyek a szakmai ajánlatot nem befolyásolják (például a nyereség)?
