Műszaki tartalom elemeinek csökkentése

Kérdés: Egyszerű eljárásban a műszaki tartalomból kihagyhatok-e egy elemet úgy, hogy azt az ajánlattétel előtt megírom az ajánlattevőknek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlattételi határidőt megelőzően nincs lehetőség afelhívás tartalmának módosítására. Amennyiben az ajánlatkérő engedélyezetttárgyalást, úgy nem nagy mértékben, de van lehetőség a feltételek módosítására,amennyiben az egyszerű eljárásban nincs tárgyalás, úgy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. január 7.
Kapcsolódó címkék:  

Műszaki leírás értékelése

Kérdés: Hogyan alakul a műszaki leírás, illetve annak értékelése (pontozása) szolgáltatás megrendelése esetén?
Részlet az állásfoglalásából: […] Abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárás tárgyaszolgáltatás megrendelése, a közbeszerzési műszaki leírásnak a szolgáltatásteljesítésével kapcsolatos ajánlatkérői elvárásokat kell tartalmaznia. Ennekmeghatározása során az ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie a Kbt....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. november 19.
Kapcsolódó címke:

Eredményhirdetés időpontja elhalasztásának maximális időtartama meghívásos eljárás tárgyalásos szakaszában

Kérdés: Meghívásos eljárás tárgyalásos szakaszában meddig lehet maximálisan elhalasztani az eredményhirdetés időpontját? A bontástól számított 30 nap + 30 nap elhalasztás lehetséges? Mit tehet az ajánlatkérő, ha egy nagyobb beszerzésnél nem elegendő a 60 nap a tárgyalások lefolytatására, az értékelésre és az eredményhirdetésre?
Részlet az állásfoglalásából: […] A meghívásos eljárás a kétszakaszos eljárások csoportjábatartozik, amelynek első szakasza az ún. részvételi szakasz, amelyben arészvételre jelentkezők alkalmasságát vizsgálja meg az ajánlatkérő. Az eljárásmásodik szakasza az ajánlattételi szakasz, amelybe az alkalmasnak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. május 14.

MBH-igazolás és tevékenységi kör összefüggése

Kérdés: Hiánypótlásra szólították fel a céget, és nem jutunk dűlőre az alábbi kérdésekben: Az egyik, hogy milyen esetben kell a Bányászati Hivatal igazolása? Nekünk a főtevékenységünk ingatlanüzemeltetés, de a tevékenységi körünkben szerepel a TEÁOR 4521 megjelölésű, épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése megnevezésű tevékenység. Mi az érintett projektben 10 százalék feletti alvállalkozóként (PPP-konstrukció) üzemeltetési tevékenységet látnánk el. Eddig egyetlenegy közbeszerzési pályázat során nem adtunk be bányászati hivatali igazolást, hiszen mi üzemeltetéssel foglalkozó cég vagyunk. Ezek szerint, ha benne van a tevékenységi körünkben az említett tevékenység, akkor minden esetben kell az MBH igazolása?
Részlet az állásfoglalásából: […] Egy döntőbizottsági határozat már született a kérdésben,amelynek értelmében, ha bármely olyan tevékenység, amely az ajánlattevőtevékenységi körébe tartozik, érinti a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII.törvény hatályát, akkor a MBH igazolását az ajánlattevőnek be...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. április 2.
Kapcsolódó címkék:  

Beszerzés értékének csökkenése saját kivitelezés miatt

Kérdés: A saját kivitelezés csökkenti-e az árubeszerzés értékét?
Részlet az állásfoglalásából: […] A saját kivitelezés – amennyiben az leválasztható a beszerzésitárgyról – természetesen csökkenti az értéket. De a kérdés alapján nehezenmegállapítható, hogy a kérdező mire gondolt. Nézzünk néhány példát, nem csak az árubeszerzés világából: – amennyiben az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. január 29.
Kapcsolódó címke:

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés alapján nehezen eldönthető, hogy a Kbt.egybeszámítási szabályai miként alkalmazhatók. Feltételezzük ezért, hogyhasonló tárgyú szolgáltatásbeszerzés nem történt ebben az évben, és jelenlegúgy tűnik, nem is fog. Feltételezzük továbbá, hogy egy szolgáltatás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. augusztus 14.
Kapcsolódó címkék:    

"Nagy terjedelmű dokumentáció" értelmezése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 74. §-ának (5) bekezdésében a nagy terjedelmű dokumentáció mit jelent?
Részlet az állásfoglalásából: […] A hivatkozott bekezdés értelmében, ha a dokumentáció nagyterjedelmű, vagy ha az ajánlattétel csak a dokumentáció helyben valómegtekintését vagy valamely helyszín megtekintését követően lehetséges, azajánlatkérőnek ennek figyelembevételével kell az ajánlattételi határidőt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. augusztus 14.
Kapcsolódó címke:

Hirdetményminták egyszerű eljárásban közvetlen felhívás és közzététellel induló eljárás esetén

Kérdés: Egyszerű eljárásban milyen hirdetménymintákat (tájékoztatás, összegzés stb.) kell kitölteni és elküldeni megjelentetésre akkor, ha az eljárást megindító hirdetményt (ajánlati felhívást) közvetlenül az ajánlattevők számára küldtük meg, és milyen hirdetményeket akkor, ha közzététellel indult az eljárás?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben az ajánlatkérő közvetlenül küldte meg azajánlattételi felhívást, úgy a törvényben találhatóak azok a kötelező elemek,amelyeket szerepeltetni kell a felhívásban. A Kbt. 299. §-ának (3) bekezdéseennek kapcsán az alábbiakat írja elő.Az ajánlattételi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. június 12.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlati kötöttség egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzésben az ajánlatok beadásakor, a bírálatkor, a tárgyalás során hogyan alakul az ajánlati kötöttség?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre a Kbt. 300. §-ának (3) bekezdése adja meg aválaszt. E szerint az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásbanmeghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van,kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalás azonban nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. november 14.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás kizárólag értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén

Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? Például nemzeti rezsimben, nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek. A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? A fentiek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
Részlet az állásfoglalásából: […] Valóban, a Kbt. 254. §-a nemzeti rezsimben lehetővé teszinyílt eljárás keretében tárgyalás kezdeményezését, amelynek feltétele, hogyegyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlattevő sem tett– az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. június 20.
1
…
7
8
9
10