86 talált cikk az eljárás tárgya kifejezésre

Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? Például nemzeti rezsimben, nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek. A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? A fentiek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?

Kérdés: Az egyszerű eljárás szabályozásánál a Kbt. 300. §-ának (6) bekezdése nem hivatkozik vissza a 75. § (1) bekezdésre (ajánlattételi határidő hosszabbításának lehetősége), valamint a 76. § (1) és (2) bekezdésre sem (feltételek módosítása, illetve a felhívás visszavonása). Ez azt jelenti, hogy egyszerű eljárásban a fenti rendelkezéseket nem lehet alkalmazni (ajánlattételi határidő hosszabbítása, feltételek módosítása, felhívás visszavonása)?

Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárás során, mint ajánlatkérő, a Kbt. 299. § (1) bekezdésének c) pontban leírt eset szerint járok el. A Közbeszerzési Értesítőben melyik felhívást kell megjelentetnem? A 15/2004. IM rendelet 23. mellékletét, vagy a 299. § (2) pontban rögzített ajánlattételi felhívást?

Kérdés: Meghatározhat-e olyan feltételt az ajánlatkérő, amely nem releváns a közbeszerzés tárgyát tekintve? Konkrétan, hogy ún. élőerős vagyonvédelmi és járőrszolgálatra vonatkozó vállalkozási (szolgáltatási) szerződés esetén alkalmatlan az ajánlattevő akkor, ha nem rendelkezik legalább kettő darab, egészségügyi fekvőbeteg-intézménytől származó referenciaigazolással?

Kérdés: Mit lehet tenni, ha a helyi és speciális körülmények ismeretében látható, hogy a nyertes biztosan nem tudja majd az általa ajánlott ár alapján a közbeszerzés tárgyára irányuló megállapodást jogkövető magatartással reálisan és szakszerűen teljesíteni? Például az ajánlatban megadott óraszám ismeretében a díj jelentősen alatta marad a minimálbérnek.

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?

Kérdés: A nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési eljárásokban az árubeszerzés fogalma azonos-e az uniós rezsimben történő árubeszerzéssel? Milyen eljárással lehet ingatlant beszerezni?

Kérdés: Mi a különbség az egyszerűsített és az egyszerű eljárás között? Melyek azok az esetek, amelyekben az ajánlatkérő egyszerűsített eljárásban ajánlati felhívást küldhet az ajánlattevőknek, és mit kell tartalmaznia a felhívásnak?

Kérdés: Mikor indítható hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, és mikor gyorsított eljárás? Mennyiben tér el egymástól a két eljárásfajta?

Kérdés: Előre nem látható oknak minősül-e és ennek alapján alkalmazható-e a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, ha az ajánlatkérőnek egy adott közbeszerzésre nem volt forrása, de ahhoz időközben hozzájutott? Továbbá előre nem látható ok-e az, ha egy javítási munkánál a feltárás során derül ki, hogy milyen konkrét tevékenységet kell elvégezni?