Ajánlattételi felhívás és tárgyalási meghívó

Kérdés: Mi a különbség az ajánlattételi felhívás és a tárgyalási meghívó között?
Részlet a válaszából: […] ...alábbihivatkozásában a törvény 99. §-ának (2) bekezdését tartalmazza.A Kbt. 4. §-ának 14. pontja értelmében a közbeszerzésieljárás megkezdése: a közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárástmegindító hirdetmény feladásának időpontját, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.
Kapcsolódó címkék:  

Nem tagállami cég alvállalkozó igazolásai

Kérdés: Ha egy eljárás során (akár nemzeti, akár uniós) külföldi (török) céget szeretnénk alvállalkozóként megnevesíteni, milyen dokumentumokat kell bekérnünk tőlük (tíz százalék alatti és tíz százalékot meghaladó alvállalkozó esetében)?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő előírta – aKbt. 57. §-áról szükséges nyilatkoznia. Alvállalkozó főszabályként ma már nemvesz részt az eljárásban abban a formában, hogy saját magáról nyilatkozik. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.
Kapcsolódó címkék:  

Megfelelés más szervezet kapacitására támaszkodva

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a felhívásban az érvényes ajánlattétel feltételeként előírja, hogy az ajánlattevő rendelkezzen MSZ 28001:2008 (OHSAS 18001) munkahelyi egészségvédelem és biztonság, vagy azzal egyenértékű, bármely nemzeti rendszerben munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszer meglétét igazoló tanúsítvánnyal – ezen alkalmassági feltétel esetében is alkalmazható a Kbt. 55. §-ának (5) bekezdése, azaz más szervezet kapacitásaira támaszkodva is megfelelhet az ajánlattevő ennek a feltételnek?
Részlet a válaszából: […] ...a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétőlfüggetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, több szakaszbólálló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet és az eljárástmegindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.
Kapcsolódó címke:

Ajánlattételi határidő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. 122. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás során az ajánlatkérő milyen ajánlattételi határidőt kell, hogy alkalmazzon?
Részlet a válaszából: […] ...hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályainakalkalmazása során nemzeti rezsimben is a hirdetmény közzététele nélküli eljárásközösségi szabályait kell alkalmazni, a nemzeti szabályok figyelembevételével. A Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.

Nyilatkozat más szervezet kapacitása igénybevételének módjáról

Kérdés: A Kbt. 55. §-ának (6) bekezdése leírja, hogy milyen esetekben lehet más szervezet kapacitására támaszkodni. Az árbevételt és referenciát, mint alkalmassági követelményeket, nem tudjuk a szerződés teljesítése során ténylegesen igénybe venni. A Kbt. 55. §-a (6) bekezdésének b) pontjánál arra a kérdésre, hogy "milyen módon vonja be a teljesítés során azt a szervezetet, amelynek adatait az alkalmasság igazolásához felhasználja", mit kell nyilatkoznunk?
Részlet a válaszából: […] ...A Kbt. 4. §-ának 2. pontja szerint ugyanis alvállalkozónakaz a gazdasági szereplő minősül, aki (amely) a közbeszerzési eljáráseredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontanközvetlenül vesz részt, kivéve –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.
Kapcsolódó címke:

Mikro- és kisvállalkozásoknak kiírt pályázat alvállalkozója, "erőforrása"

Kérdés: A tendert mikro- és kisvállalkozások számára írták ki. Az alvállalkozó és az "erőforrás" ebben az esetben csak az előzőek szerinti típusú vállalkozás lehet, vagy középvállalkozás is?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a 150 millióFt-ot el nem érő építési beruházás esetén az ajánlatkérő hirdetmény nélkülitárgyalásos eljárást folytathat le. E jogszabályi lehetőség azonban csak akkoráll meg, ha az ajánlatkérő kizárólag olyan gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.

Új Kbt. hatálybalépése előtti referenciák felhasználhatósága

Kérdés: Elfogadható-e az ajánlattevő által benyújtott referencianyilatkozat a 310/2011. kormányrendelet 15. § (1) bekezdés a) pontjában és a 16. § (1) bekezdésben leírtakra figyelemmel az alábbi esetekben:
– Amennyiben az ajánlattevő által készített referencianyilatkozat (például a 2010. vagy 2011. évekből) olyan szerződéskötő félről szól, aki/amely a 2003. évi CXXIX. törvény alapján a Kbt. 68. § (1) bekezdés b) pontja alá eső szervezet, de a 2012. évben már megszüntette tevékenységét, így nem lehet tudni, hogy a 2011. évi CVIII. törvény alapján a 6. § szerint hová sorolandó?
– Amennyiben az ajánlattevő által készített referencianyilatkozatot 2011-ben állították ki, el kell-e fogadni, ha a 2003. évi CXXIX. törvény 68. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozva állította ki azt az ajánlattevő?
– Amennyiben a b) pontra igen a válasz, abban az esetben az ajánlatkérő előírhatja-e, hogy a referencianyilatkozat az ajánlattételi határidőhöz képest például 60 napnál nem régebbi keltezésű lehet?
– Amennyiben valamely szerződést kötő másik fél besorolása úgy változott az új Kbt. hatálybalépését követően, hogy a referenciát nem nyilatkozhatja le az ajánlattevő, hanem referenciaigazolást kell az adott szerződést kötő másik féltől benyújtania, abban az esetben a 2012. év előtti referenciákról elfogadható-e az ajánlattevő nyilatkozata 2012. évi közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...a 15. § (1) bekezdés a) pontjának és (3) bekezdés a) pontjánakesetét a Kbt. második része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban akövetkező módon kell igazolni:– ha a szerződést kötő másik fél a Kbt. 6. § (1) bekezdésa)-c) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.
Kapcsolódó címke:

Ajánlattételi felhívás címzettjei a Kbt. 122. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 122. §-ának (8) bekezdése a következőkről rendelkezik: a (7) bekezdés a) pontja szerinti esetben a 100. § (1) bekezdése nem alkalmazandó. Az ajánlatkérő a (7) bekezdés a) és c) pontjai szerinti esetben is köteles biztosítani a versenyt, és legalább három ajánlattevőt ajánlattételre felhívni. A (7) bekezdés a) pontja szerinti esetben olyan gazdasági szereplőknek kell ajánlattételi felhívást küldeni, amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek, vagy költségvetési szervek, és amelyek a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint feltehetőleg teljesíteni tudják. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (4) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés az ilyen eljárásokban nem alkalmazandó. Fentiek alapján az ajánlatkérőnek arra kell figyelnie a 122. § (7) bekezdésének a) pontja alapján lefolytatásra kerülő eljárás esetén, hogy az ajánlattételre felkértek között legyen legalább három olyan gazdasági szereplő, akik (amelyek) mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek, vagy csak és kizárólag ilyen gazdasági szereplőknek köteles kiküldeni az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást?
Részlet a válaszából: […] ...árubeszerzésre vagy szolgáltatásmegrendelésre, vagy 150 millió Ft-ot elnem érő értékű építési beruházásra folytat le közbeszerzési eljárást, ez azeljárás hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lehessen, mely eljárásmegindításáról nem kell értesíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.

Konzorcium igazolása a kizáró okok vonatkozásában

Kérdés: A kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozat tekintetében konzorcium (közös ajánlatevők) esetén ki minősül ajánlattevőnek? Az, akit felhatalmaznak a konzorciumi tagok (esetünkben három) a vezetésre, vagy továbbra is mind a három konzorciumi tag a negyedik taggal – vezetővel – együtt? Tehát elégséges-e a vezetőnek nyilatkoznia/igazolnia a kizáró okok hiányát, vagy mellette párhuzamosan mindegyik konzorciumi tag és a vezető is köteles nyilatkozni/igazolni azt?
Részlet a válaszából: […] ...az előző bekezdés szerinti esetben a közös ajánlattevőkvagy részvételre jelentkezők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzésieljárásban a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők nevében eljárnijogosult képviselőt megjelölni; – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.
Kapcsolódó címkék:    

Cégadatok ellenőrzése a hatályos jogszabályok szerint

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. második része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a Kbt. 56. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kizáró ok hiányát a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzékadatok alapján ellenőrzi. Ehhez képest az ajánlatkérő a kizáró okokon kívüli okra, például a cégszerűség és a képviseleti jog ellenőrzése érdekében kérheti-e, hogy az ajánlatban nyújtsa be az ajánlattevő – az igénybe venni kívánt alvállalkozója – erőforrást, kapacitást nyújtó szervezete ajánlattételi határidő lejártát megelőző 60 napnál nem régebbi cégkivonatát? Amennyiben igen, abban az esetben az ajánlatkérő hogyan járjon el, ha ellentmondást tapasztal az általa lehívott cégkivonat és az ajánlattevő – az igénybe venni kívánt alvállalkozója – erőforrást, kapacitást nyújtó szervezete által benyújtott cégkivonat között? Továbbá az ajánlatkérő kérheti-e azt az ajánlattevőtől – az igénybe venni kívánt alvállalkozójától –, erőforrást, kapacitást nyújtó szervezetétől, hogy nyilatkozzon felelőssége teljes tudatában arról, hogy ellenőrizte a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzékadatokat, és hogy azok az ajánlattétel napján a valós helyzetével mindenben megegyeznek?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja szerint a Kbt. 56. § (1)bekezdésének a) és b) pontjában foglalt kizáró ok hiányát a céginformációs ésaz elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól (a továbbiakban:céginformációs szolgálat) ingyenesen, elektronikusan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.
Kapcsolódó címke:
1
222
223
224
442