4418 talált cikk az eljárás kifejezésre

Kérdés: Az üzembentartói jog átruházásáról szóló szerződés kitöltése során – hogy alacsonyabb legyen az ajánlati ár – visszterheset vagy ingyeneset jelöljek meg? Az átruházási árhoz kell-e írnom megjegyzést?

Kérdés: A Kbt. 21. §-ának (2)–(3) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy egy ajánlatkérő más ajánlatkérőt is meghatalmazzon, hogy javára is közbeszerzési eljárást folytasson le. Ebben az esetben a (4) bekezdés előírja, hogy az eljárást megindító hirdetményben fel kell tüntetni, hogy más nevében is eljár az ajánlatkérő. Továbbá a hatályos Kbt. lehetőséget ad a részvételi felhívás bármely elemének módosítására meghatározott időkorlátok figyelembevételével. Kérdésem, hogy a részvételi határidő lejárata előtt módosítható-e az eljárást lefolytató ajánlatkérőt megbízók köre (például az eljárás tárgya oly mértékben módosult, hogy az egyik megbízó szervezet már nem érdekelt a beszerzésben, így a megbízót törölték a négy ajánlatkérő közül)?

Kérdés: Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon árubeszerzések és szolgáltatásmegrendelések értékét, amelyek a) hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányulnak, továbbá b) a rájuk vonatkozó beszerzési igény egy időben merül fel. Mit jelent a "hasonló áruk" és az "egy időben merül fel" meghatározás?

Kérdés: Egy alvállalkozó ugyanazon eljárásban több ajánlattevő ajánlatában lehet-e alvállalkozó? Vagyis ha én mint alvállalkozó (10 százalék feletti vagy alatti) több ajánlattevőnek szeretnék alvállalkozója lenni egyszerre ugyanazon eljárásban, megtehetem-e? Ezt a kérdést már megválaszolták a Közbeszerzési Levelek 143. számában (2910-es kérdés), de véleményem szerint itt nem az alvállalkozóra, hanem az ajánlattevőre vonatkozóan adták a választ (a 28. § szerint egyértelmű, hogy az ajánlattevő nem lehet ugyanabban az eljárásban más ajánlattevő alvállalkozója). Én konkrétan az alvállalkozó vonatkozásában szeretném feltenni a kérdést.

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok jelentősen változtak. E körben tágabb lehetőség van-e a szerződések módosítására? Kérdésünk még, hogy a szerződésekkel kapcsolatos jogviták mely részei tartoznak a Közbeszerzési Hatóság elé?

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban hány ajánlattevőt kell meghívni? Ha csak egy ajánlat érkezik, és az érvényes, az eljárás érvényes, vagy új eljárást kell kezdeményeznie az ajánlatkérőnek?

Kérdés: Köteles vagyok-e a mérleget becsatolni, ha az ajánlatkérő kéri?

Kérdés: Az ajánlatkérő nyilatkozatot kér tőlünk, hogy kis- és középvállalkozásnak minősülünk-e. A vonatkozó törvény szerint ugyan nem, de anyavállalatunktól függetlenül azok lennénk. Mi a megoldás, mit nyilatkozhatunk?

Kérdés: Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény 6. §-a alapján az ajánlatkérő kérheti-e ajánlattevői nyilatkozat benyújtását az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés teljesítéséről?

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?