Előzetes vitarendezés kétszakaszos eljárásokban

Kérdés: Hogyan alakulnak az előzetes vitarendezés szabályai kétszakaszos eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Az előzetes vitarendezésre vonatkozó szabályok értelmében azírásbeli összegezésben foglalt valamely megállapítással kapcsolatban indítanitervezett jogorvoslati eljárást előzetes vitarendezés kell, hogy megelőzze aKbt. alábbi rendelkezései szerint:– ha az ajánlattevő nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Ajánlattevő összeférhetetlenségi nyilatkozata

Kérdés: Mi alapján kötelezheti az ajánlatkérő az ajánlattevőt arra a nyilatkozatra, hogy vele szemben nem állnak fenn a Kbt. 10. §-ának meghatározott összeférhetetlenségi okok?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint ezzel az ajánlatkérő saját felelősségétkívánja csökkenteni, továbbá a távolmaradási nyilatkozat ellenpontjaként avalódi ajánlattevőket is "ellenőrizni". Mivel azonban az ajánlatkérőnek magánakkell tudnia, hogy kiket vont be például az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Összeférhetetlenség a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. mely személyek, szervezetek vonatkozásában tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. összeférhetetlenségre vonatkozó alábbi szabályábanközvetlenül érintett nevesített szereplők a következők lehetnek:– ajánlatkérő nevében eljáró, továbbá– az eljárásba bevont gazdálkodó szervezet, azaz érdekeltgazdálkodó szervezet, aki a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Összeférhetetlenségi nyilatkozattételi kötelezettség

Kérdés: Összeférhetetlenségi nyilatkozatot csak a bírálóbizottsági tagoknak kell aláírniuk, vagy az eljárásban részes más személyeknek is – például önkormányzati képviselő?
Részlet a válaszából: […] Az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket a Kbt.10. §-ának (1)–(8) bekezdései tartalmazzák. E szerint a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívásés a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában azajánlatkérő nevében nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Döntéshozói minőség és bírálóbizottsági tagság párhuzamossága

Kérdés: A döntéshozó – például önkormányzati vezető – tagja lehet-e a bírálóbizottságnak? Ha, nem, mi zárja ki a tagként való részvételt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 8. §-ának (3) bekezdése, véleményünk szerint, megadjaa kérdésre a választ.E szerint az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalábbháromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni, amely írásbeli szakvéleményt ésdöntési javaslatot készít az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] Az egyes részszempontok vonatkozásában különböző értékelésimódszerek is meghatározhatók. Erre vonatkozóan a ww.kozbeszerzes.hu internetesportálon található dokumentumtárban rendelkezésünkre álló döntéstechnológiaiútmutató a következő címet viseli: Döntéstechnológiai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Elhúzódó bírósági eljárásban hozott döntés hatása az adott közbeszerzésre

Kérdés: A Döntőbizottság határozatával az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette. Az ajánlatkérő a határozatot a bíróság előtt megtámadta, az ügyben a bíróság a döntés meghozatalát követő 8 hónappal későbbi időpontra tűzte ki a tárgyalást. Az eltelt időre figyelemmel, milyen gyakorlati "haszna" lehet annak, ha a bíróság úgy dönt, hogy a KDB határozata jogsértő volt?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben valóban kevés gyakorlati haszna van akésőbbi, a Döntőbizottság határozatával ellentétes bírói döntésnek. A Kbt.jelenleg várható jogorvoslati szabályainak módosulása is érinti a kérdést, deel kell fogadnunk, hogy a bíróságok ügymenetének gyorsítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiakban határozza meg a Döntőbizottsághatáskörét.A törvény 316. §-ának (1) bekezdése szerint aközbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokbaütköző magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezései szerintjogorvoslatnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 88. §-a az alábbiakban szabályozzaegy adott ajánlat érvénytelenségét, valamint a kizárás okait.Az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz – véleményünk szerint – a Kbt. következőelőírásainak összevetésével adható meg.A Kbt. 8. §-ának (1)–(3) bekezdései a következők szerintrendelkeznek: a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és adokumentáció elkészítése, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.
1
…
10
11
12
13