Elhúzódó bírósági eljárásban hozott döntés hatása az adott közbeszerzésre

Kérdés: A Döntőbizottság határozatával az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette. Az ajánlatkérő a határozatot a bíróság előtt megtámadta, az ügyben a bíróság a döntés meghozatalát követő 8 hónappal későbbi időpontra tűzte ki a tárgyalást. Az eltelt időre figyelemmel, milyen gyakorlati "haszna" lehet annak, ha a bíróság úgy dönt, hogy a KDB határozata jogsértő volt?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben valóban kevés gyakorlati haszna van akésőbbi, a Döntőbizottság határozatával ellentétes bírói döntésnek. A Kbt.jelenleg várható jogorvoslati szabályainak módosulása is érinti a kérdést, deel kell fogadnunk, hogy a bíróságok ügymenetének gyorsítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiakban határozza meg a Döntőbizottsághatáskörét.A törvény 316. §-ának (1) bekezdése szerint aközbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokbaütköző magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezései szerintjogorvoslatnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 88. §-a az alábbiakban szabályozzaegy adott ajánlat érvénytelenségét, valamint a kizárás okait.Az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz – véleményünk szerint – a Kbt. következőelőírásainak összevetésével adható meg.A Kbt. 8. §-ának (1)–(3) bekezdései a következők szerintrendelkeznek: a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és adokumentáció elkészítése, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Tervező mint műszaki szakértő a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Szakértő bevonása esetén lehet-e maga a tervező a műszaki szakértelmet megtestesítő személy a hármas bontásban?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben nem tervpályázati eljárásról van szó, és aKözbeszerzési Szabályzat ezt megengedi, úgy a közbeszerzési törvény értelmébenennek csak abból a szempontból lehet akadálya, amennyiben a szakértő nemtekinthető a szervezet annak tevékenységében személyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Közbeszerzési referensi tevékenység szakmai feltételei

Kérdés: Milyen szakmai feltételek megléte mellett lehet valaki közbeszerzési referens? Van-e jelenleg olyan végzettség, amelynek birtokában a fenti tevékenység gyakorolható?
Részlet a válaszából: […] 2005. március 30-ától hatályos a 28/2003. OM rendeletnek aza melléklete (3. számú melléklet), amely a kérdésben felvetett problémáramegadja a választ. A rendelet utalt melléklete 6 tevékenységi csoportra bontvahatározza meg az egyes csoportokra vonatkozó szakmai követelményeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Bírálati lapok száma

Kérdés: Elegendő-e, ha egy indokolással ellátott bírálati lap van egy adott közbeszerzési eljárásban, és azt a bírálóbizottság minden tagja aláírja, vagy valamennyi bizottsági tag önálló bírálati lapot kell, hogy kiállítson?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény igényli, hogy a bírálóbizottságtagjai önálló, szuverén véleményüknek adjanak hangot, azaz a bírálatiszempontokat ők maguk értékeljék, s fejezzék ki esetlegesen nem egyetértő vagyegyetértő véleményüket. Ezért elvileg nem elegendő az egy darab...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Szakmaiság érvényesülése egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzés esetében a szakmaiságnak ugyanúgy kell érvényesülnie, mint a többi eljárási rezsimben? Tehát a 3 főben a szakmai, a jogi és a közbeszerzési ismeret ugyanúgy követelmény?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a szakmaiság tekintetében feltehetően a Kbt. 8.§-ának (1)–(3) bekezdésében foglalt szabályokra gondolt. E szerint aközbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése,az ajánlatok értékelése során és az eljárás más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Bírálati lap egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás esetén is kötelező-e a bírálati lap alkalmazása tagonként?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 8. §-ának (3) bekezdésének rendelkezése szerint azajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságotköteles létrehozni, amely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készítaz ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Értékelési rangsortól eltérő döntés jogszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési pályázatok értékelési rangsorától eltérően dönthet-e a képviselő-testület?
Részlet a válaszából: […] A döntésnél az ajánlati felhívásban meghatározott értékelésiszempontok az irányadók, amelyek tekintetében a bírálóbizottság a Kbt. 8.§-ának (3) bekezdése szerint írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatotkészít az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.
1
…
11
12
13