122 talált cikk az építmény kifejezésre

Kérdés: Kérem, hogy szíveskedjenek értelmezni az éves statisztikai összegzés (30. melléklet a 15/2004. IM rendelethez) I/7. és I/8. pontja közötti különbözőséget, illetve összefüggést, különös tekintettel arra, hogy a közbeszerzés és a beszerzés fogalma szinonima vagy sem! Ha nem, akkor mit kell érteni a beszerzések fogalmán, számán és értékén?

Kérdés: Építési beruházást tervezünk 150 000 E Ft értékben 2007-re, amely azonban csak pályázati támogatással valósulhat meg. A tervezési munkát az idén szeretnénk elvégeztetni kb. 4-5000 E Ft értékben. A tervezésre szükséges-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk?

Kérdés: Alanyi jogon közbeszerzésre kötelezett ajánlatkérő a tulajdonában lévő építési telekre lakóépületet kíván építeni. Korábban erre a telekre már készült építési tervdokumentáció. Az ajánlatkérő ezt a dokumentációt akarja megvásárolni. Kell-e közbeszerzési eljárást lefolyatnia? Ha igen, milyen eljárásfajtát kell alkalmaznia, tekintettel arra, hogy az értékhatár a nemzeti értéket meghaladja. Lehet-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos az eljárás típusa?

Kérdés: Megközelítően 5,2 millió forint értékben szeretnénk (már meglévő) garázst vásárolni. AKbt. 296. §-ának a) pontja alapján nem kell egyszerű közbeszerzési eljárást alkalmazni a 29. § szerinti kivételek esetében. A 29. § (2) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vásárlása esetén nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben kell-e hirdetményt megjelentetni a szerződés teljesítéséről?

Kérdés: Az összevonási szabállyal kapcsolatban kérdezzük a következőket: külön tervdokumentációban készült, külön engedélyeztetett, a város különböző területén építendő új utak becsült értéke egybeszámítandó-e vagy sem a közbeszerzési terv során, és azok végösszege szerint kell-e az alkalmazandó rezsimet meghatározni, vagy pedig egyedileg? Tervezési munkákra az éves, azonos típusú tervezések becsült értékét össze kell-e adni, és azok végösszege szerinti rezsimben, szolgáltatásként kell-e közbeszereztetni azokat?

Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha a kötelezően lefolytatandó tervpályázati eljárás körén kívül eső egyéb tervezési feladatokra (útépítési, közműkiváltási, villanyenergia tervezési feladatai) a közbeszerzési eljárást a szolgáltatásokra érvényes előírások szerint folytatjuk le?

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában vagy a később kiadandó dokumentációban kiköthet-e olyan feltételt, hogy az ajánlattevő akár az ajánlatkérőnek, akár az ajánlatkérő nevében eljáró személynek – bármilyen címen is (például lebonyolítási díj, esetleg az ajánlatkérőnek bérleti vagy tárolási díj stb.) – fizetni legyen köteles? Álláspontom szerint nem, ugyanis a jogszabály és a közbeszerzés lényege, hogy ez egy beszerzés, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatást köteles fizetni. A jogszabály szellemével és a jogalkotó akaratával ellentétesnek látom ezt a kialakuló gyakorlatot, és mivel a jogszabály kógens, az attól való eltérés sem megengedett. Mi a helyes értelmezés ebben az esetben?

Kérdés: A Kbt. 402. §-ának (4) bekezdése vonatkozik-e arra, ha egy önkormányzat 2,2 millió Ft-ért például iskolafelújítást végeztet? Ugyanis ez esetben a közbeszerzési eljárás lefolytatása megközelítően a forrás felét elvonja!

Kérdés: Az új Kbt. szerint a felújítás és a korszerűsítés mely közbeszerzési tárgy kategóriába sorolható, különös tekintettel a Közbeszerzési Levelek 17. és 163. kérdésére adott válaszra?

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 1. szám 17. kérdésénél foglalkoztak az építési beruházás fogalommal. Eszerint a felújítás és a korszerűsítés építési beruházásnak minősül. De: a Kbt. 1. számú melléklete alapján a külső falak karbantartása építési beruházás, a 3. számú melléklet 1. pontjában meghatározott karbantartási, javítási szolgáltatások pedig szolgáltatásnak minősülnek. Kérdésem: egy épület kizárólag belső karbantartási, rekonstrukciós munkái minek minősülnek: építési beruházásnak vagy szolgáltatásnak? A felújítás és korszerűsítés építési beruházásnak vagy szolgáltatásnak minősül-e? Mi az ezzel kapcsolatos egységes szerkesztői álláspont?