Egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: Az egybeszámítási szabály értelmezésében vannak-e előremutató jogorvoslati esetek a hatályos törvény gyakorlati alkalmazására vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...Ezek érdekessége, hogy – különösen az építési beruházások kapcsán – továbbgondolja az egybeszámítási szabályok és a becsült érték viszonyát és az ajánlatkérők kötelezettségeit.A D. 627/2012-es ügyben a Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmezettnek azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.
Kapcsolódó címkék:  

Hivatalos közbeszerzési tanácsadó a hatályos Kbt.-ben

Kérdés: Van-e értelme a hivatalos közbeszerzési tanácsadói státusznak jelenleg? Mi a véleményük?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a hivatalos közbeszerzési tanácsadó alkalmazása nem kötelező. Nincs szükség rá kötelezően sem támogatott eljárások, sem EU-s értékhatárt elérő értékű beszerzések esetében. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó a Ptk. szerint felel tevékenységéért, melyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési törvény állandó szereplője a salátatörvényeknek, mely az elmúlt évben is hasonlóan történt, ugyanakkor nagymértékű változásokat nem eredményezett.A módosult rendelkezések öt csoportra oszthatók: a hatályt érintő, az egybeszámítást érintő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.
Kapcsolódó címke:

Hamis nyilatkozattétel tényének megállapítása

Kérdés: Kérdésünk az iskolakezdési utalvánnyal kapcsolatos, ahol a bírálati szempont az ár és az elfogadóhelyek száma. A szúrópróbaszerű ellenőrzés során kiderült, hogy az ajánlattevők a benyújtott ajánlatok mindegyikében megneveztek olyan elfogadóhelyeket, melyek az állítólagos elfogadóhelyektől a bírálat során bekért cégszerű nyilatkozat alapján nem fogadják el az ajánlattevő által megajánlott utalványt. Ezen állítólagos elfogadóhelyektől származó, cégszerűen aláírt nyilatkozat elegendő-e a hamis nyilatkozat megállapításához, vagy célszerű lenne pontosító kérdésként feltenni az ajánlattevőknek? Ha ez utóbbit tanácsolják, mi a teendő abban az esetben, ha ezek után az ajánlattevő mégis azt nyilatkozza, hogy azok márpedig elfogadóhelyek?
Részlet a válaszából: […] ...nem kötelessége ellenőrizni, de ha már megtette, az megalapozza a hamis adatszolgáltatást. Ugyanakkor a hiánypótlási szabályok alapján az értékelési szempontot érintő kérdésről beszélünk, hiszen itt nem egy alkalmassági kritériumról van szó, amit lehetne pótolni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.
Kapcsolódó címke:

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] ...jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől, vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. Az Szjt. 4. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). Az Szjt. 9...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Beszerzés tárgyának meghatározása

Kérdés: Önkormányzatunk az épületeire napelemes rendszer kiépítését tervezi KEOP-os pályázat keretében. Kérdésünk a beszerzés tárgyára vonatkozik. A CPV-kódok rendszere és a törvény mellékleteiben foglaltak alapján megállapítható, hogy bár a kiírandó tárgyi közbeszerzés kivitelezésre is vonatkozik a Kbt. 7. §-ának (3) bekezdése szerint, a Kbt. 8. §-ának (1) bekezdését is figyelembe véve nehéz megállapítani a beruházás tárgyát, mivel a napelem beszerzése a meghatározó értékű ebben a beszerzésben, ugyanakkor az alábbi CPV-kódokat is magában foglalja a telepítése: 45310000, 45350000, 45321000, 45317000, 45300000, 45400000, 45315300, 45311100, 4531120, 4511000, 45320000, 45000000, 45317200, 51110000, 51111200, 51111300. A napelemek épületekre történő elhelyezése önmagában nem építésiengedély-köteles tevékenység, csak műemlékek, valamint műemléki területen történt telepítés esetén. A telepítés azonban összefügg az utcai villamos hálózati rendszerrel, mivel a nyert energia abba kerül betáplálásra mérőórán keresztül, ezért gondoljuk, hogy építési beruházásként kell lefolytatni az eljárást, valamint azért, mert telepítése szerepel a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. számú mellékletében. Jól értelmezzük a problémát?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő beszerzési tárgy árubeszerzésként kezelendő. Amennyiben az ajánlatkérő úgy látja, hogy a beállítás és üzembe helyezés mértéke olyan, ami túllép a napelem értékén (bontás, átalakítás, felújítás stb.), egyedileg dönthet az építési beruházási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.
Kapcsolódó címke:

Pótmunka értelmezése

Kérdés: Miért nem alkalmazhatjuk a bevált pótmunka értelmezést a közbeszerzésben, amikor arra külön szabály is rendelkezésre áll?
Részlet a válaszából: […] ...ügyviteli költségeket,– építtetői fedezetkezelő: az építőipari kivitelezési tevékenység építési szerződésben meghatározott ellenértéke pénzügyi fedezetének és a kivitelező által nyújtott biztosíték összegének kezelője,– elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.
Kapcsolódó címke:

-Hiánypótoltatási kötelezettség az eljárás nyilvánvaló eredménytelenségének ismeretében

Kérdés: Közszolgáltató ajánlatkérő közösségi értékhatárt meghaladó értékű szolgáltatás megrendelésére irányuló eljárásában egyetlen ajánlat érkezett, amely a bontás előtt ismertetett rendelkezésre álló anyagi fedezet mértékére tekintettel nem megfelelő, így az eljárás eredménytelen lesz. Az ajánlat egyebekben jelentős hiánypótlásra is szorulna. Szükséges-e az eredménytelenség megállapítása előtt a hiánypótlási felhívás kiküldése is, tekintettel arra, hogy a hiánytalan ajánlat sem tenné eredményessé az eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlat mértékétől, az ajánlatkérőnek kötelessége az ajánlat értékelése, melynek során az eljárás eredménytelenségét is megállapítja – a kérdés szerinti esetben a fedezet hiányára tekintettel. Mivel az eredménytelenség kimondása a beérkezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Alapmennyiség kötelező lehívása opció megadása esetén

Kérdés: Egy eljárás során az ajánlatkérő a beszerzendő mennyiséget a legalacsonyabb mennyiség (alapmennyiség) és az ettől való eltérés százalékos mértékének (opció) megadásával határozta meg. A szerződés határozott időre szólt. Jól gondolom-e, hogy az ajánlatkérőnek a szerződés hatálya alatt kötelessége lehívni az alapmennyiséget, és lehetősége van ezenkívül az opcionális mennyiség lehívására, az ajánlattevő pedig köteles az opcióval növelt teljes mennyiséget teljesíteni, ha azt az ajánlatkérő megrendelte? Ha valamelyik fél a fent leírtakat nem képes teljesíteni, a szerződés módosítását kell kezdeményeznie – a Kbt. figyelembe­­vételével, különben a másik fél joggal fordulhat jogorvoslatért?
Részlet a válaszából: […] ...vállal az alapmennyiség rendelésére, ezért jogosultként kötelezettsége ezt megtenni, míg a kötelezettnek teljesítenie kell a megrendelt mértékig. Amennyiben az ajánlatkérő rendelése (igénye) eléri az opció mértékét, az ajánlattevőnek e mértékig kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.
Kapcsolódó címke:

Ajánlatkérő és ajánlattevő korábbi szerződéses kapcsolatára vonatkozó referenciaigazolás kiadása

Kérdés: Referenciaigazolás kiadásával kapcsolatban szeretném a segítségüket kérni. Egy adott cégnek kell-e kiadnia referenciaigazolást abban az esetben, ha azt a referenciát kérő egy olyan közbeszerzési eljáráshoz használja fel, amit az adott cég (azaz a referenciát kiadó) ír ki?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a referenciaigazolást ki kell adni. A közbeszerzési eljárás ugyanis ún. dokumentumalapú eljárás, azaz a benyújtott ajánlatok értékelése az ajánlatban benyújtott nyilatkozatok és igazolások alapján történik. Az érvényesség vizsgálata során az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.
Kapcsolódó címke:
1
136
137
138
304