768 talált cikk az értékelés kifejezésre

Kérdés: Az élelmiszerek egybeszámítása kapcsán nem egyértelmű, hogy mely termékeket kell egybeszámítani. A főzési alapanyagok vonatkozásában a nemzeti eljárásban a Kbt. kivételt határoz meg, azonban a CPV-kódok alapján történő értelmezése is nehézséget jelent. A törvény értelmében csak az egy beszerzési tárgyba sorolható beszerzéseket kell egymással egybeszámítani. A hasonló áruk és szolgáltatások vonatkozásában a 213/2008/EK irányelv bizonyos besorolást tartalmaz, azonban ez a főzési alapanyagokra konzekvensen nem értelmezhető. Egyes vélemények szerint csak a fő CPV-kódok figyelembevétele szükséges, más vélemények szerint akár a 3. CPV-kódig is értelmezhető a megkülönböztetés. A Kbt. kivételi körébe tartozó élelmiszerek vonatkozásában hogyan kell értelmezni az egybeszámítás kötelezettségét, van-e erre hivatalos állásfoglalás, amely akár jogorvoslati eljárásban is felhasználható?

Kérdés: Egy építési beruházáshoz kapcsolódó kiviteli terveztetés, ha jól értelmezem, nemzeti eljárásrendben 25 millió forintig például hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, ezen összeg felett hirdetményes, uniós értékhatárnál pedig a 305/2011. kormányrendelet (6)–(7) bekezdésén kívül kötelezően tervpályázati eljárás lehet. Kötelező-e tervezési szolgáltatás esetében tervpályázati eljárást kiírni az új szabályok szerint?

Kérdés: Igen gyakori gazdasági alkalmassági követelmény az, hogy a pályázónak nagy összegű árbevétellel kell rendelkeznie "informatikai rendszer bevezetése" tárgyú korábbi projektekből. Arra vonatkozóan azonban nem áll rendelkezésre konkrét definíció vagy a gyakorlatból leszűrhető megbízható tapasztalat, hogy milyen tevékenységekből származó árbevétel minősül informatikai rendszer bevezetéséből eredőnek. Idetartoznak-e például a következő szolgáltatásokból származó bevételek: IPVPN-, LAN-, IP-alapú alközpont, WiFi-hálózatok kialakítása, tűzfal, call center, illetve a bevezetéshez szorosan kapcsolódó havidíjas szolgáltatások is megfelelőek lehetnek-e? Kérdésünk tehát arra irányulna, hogy szíveskedjenek részünkre egy olyan definíciót, állásfoglalást adni, amelyre támaszkodva védhető módon tudunk nyilatkozni az informatikai rendszer bevezetése tárgyú árbevétel vonatkozásában.

Kérdés: Tárgyalásos eljárás végén végső ajánlatot kellett tenni. A végső ajánlatban három épület felújítása szerepel. Az ajánlat tartalmazza, hogy egy-egy épület esetében hány ablakot építünk be. (Az ablakok mennyisége nem volt előírva a követelményben, csak az, hogy milyen fényviszonyokat kell a szobában biztosítani.) Az előírt fényviszonyokat épületenként 5, 7 és 9 darab, azonos méretű ablakkal biztosítjuk. A végső ajánlatban ezek az ablakdarabszámok szerepelnek. A végső ajánlat beadása után kiderült, hogy az egyik épület egyik szobájának alapterülete hibásan szerepel a számításban (ez a tárgyalás során beadott anyagokban és a végső ajánlatban is pontosan látható). Ajánlatmódosításnak számít-e, ha az ügyfél az alapterülettel kapcsolatos hibát észrevette, és kéri a megfelelő fényviszony igazolását, mivel az 1. számú épületben, ahol 5 darab ablak volt tervezve, további 1 ablakot be kell építeni, és ezt a 3. épületnél betervezett mennyiségből (7 darab) az egyik áthelyezésével akarjuk megoldani? Így az ablakok száma az 1. épület esetén 5 helyett 6 darab ablakra, a 3. épület esetében 7 helyett 6 darab ablakra módosul, de a 3. épületben a 6 darab ablakkal is biztosított az előírt fényviszony. A végső ajánlat ára és az összes megajánlott ablak száma változatlan, és mindössze egyetlen ablak beépítési helye változik.

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok jelentősen változtak. E körben tágabb lehetőség van-e a szerződések módosítására? Kérdésünk még, hogy a szerződésekkel kapcsolatos jogviták mely részei tartoznak a Közbeszerzési Hatóság elé?

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban hány ajánlattevőt kell meghívni? Ha csak egy ajánlat érkezik, és az érvényes, az eljárás érvényes, vagy új eljárást kell kezdeményeznie az ajánlatkérőnek?

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?

Kérdés: Kötelező-e alkalmazni a közbeszerzési pályázatoknál az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság által megállapított rezsióradíjat (minimum nettó 1930 Ft/óra)?

Kérdés: A Kbt. 62. §-ának (4) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatban van-e bármely előírás, gyakorlat arra vonatkozóan, hogy a szerződés teljesítéséhez az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértéke mennyiben térhet el jogszerűen a közbeszerzés – Kbt. 11-18. § rendelkezéseinek alapján számított – becsült értékétől? Az ajánlatkérőnek milyen módon kell dokumentálnia a rendelkezésre álló anyagi fedezet meglétét és megállapításának körülményeit?

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban meddig módosítható az ajánlat?