204 talált cikk az érvényes ajánlat kifejezésre

Kérdés: Hogy kell értelmezni a Kbt. 92/A. §-ának (2) bekezdésében rögzített azon szabályt, hogy ha csak egy ajánlat érvényes, akkor az eljárás eredménytelen, ha több rész van és több ajánlat érvényes, de részenként csak egy-egy? Ilyenkor eredménytelen az eljárás, vagy eredményesnek lehet nyilvánítani?

Kérdés: Ajánlatkérő teljes terjedelmében közzétette a dokumentációt térítésmentesen, elektronikus formában. Az érvényes ajánlattétel feltétele annak letöltése. Hogyan igazolható a letöltés megtörténte?

Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?

Kérdés: Az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozó hirdetmény megjelenését követően tájékoztathatók-e telefonon vagy e-mailen a közbeszerző által fellelt potenciális szállítók a hirdetmény megjelenéséről, illetve elérési útvonaláról a Közbeszerzési Értesítő vagy az Unió Hivatalos Lapjára mutató link tekintetében? Ezen hirdetmény megjelenését követő értesítés célja, hogy növeljük az érvényes ajánlatok számát, és a verseny növelésével cégünk beszerzési hatékonyságát.

Kérdés: Vannak-e olyan ajánlati elemek, amelyekre nem biztosítható a hiánypótlás lehetősége?

Kérdés: Amennyiben teljes körű a hiánypótlás lehetősége, és az ajánlattevő csak egy felolvasólapot ad be, melyen az ajánlat fő paraméterei (ár, határidő, ajánlattevő neve, címe stb.) szerepelnek, vagy a bírálati szempontok értékei vannak feltüntetve, akkor érvényes-e az ajánlat, ha az ajánlattevő pótol minden iratot?

Kérdés: Amennyiben egy közbeszerzési felhívásra két érvényes ajánlat érkezik be két külön cégtől ugyanarra a termékre, de eltérő áron, ettől még ez két érvényes ajánlatnak számít-e?

Kérdés: Több eljárásban előfordult, hogy csak egyetlen ajánlat van, illetve érvénytelenség miatt csak egy ajánlat marad bent. Nyílt eljárásokról van szó. Egy ajánlattal pedig nem lehet elektronikus árlejtést lebonyolítani. Miután nyílt az eljárás, más módon nincs lehetőség az ajánlat módosítására, így licit nélkül marad az az ár, amit azzal a feltevéssel adtak meg, hogy majd licit lesz, volt olyan eljárás, ahol például a becsült érték 10-szeresét adták meg ajánlati árnak. Gyakorlatilag kódolva van az eljárás eredménytelensége ebben az esetben, mert nem a reális árat adják meg, azzal kalkulálnak, hogy majd a liciten lesz reális ár a verseny keretében. Mi a megoldás ebben az esetben?

Kérdés: Polgári jogi szempontból elfogadható-e a dokumentációnak az a kikötése, mely szerint az ajánlattevő teljes egészében elfogadja a dokumentáció összes feltételét, saját feltételeitől pedig eláll?

Kérdés: Tervezőszervezet engedélyezési tervet készített egy adott projektre, amelyhez a szerződés szerint a tervezőnek szerzői joga fűződik. A feladat továbbtervezésére (kiviteli tervek) vonatkozó közbeszerzési eljárás dokumentációjának részét képezi az engedélyezési terv. Részt vehet-e ajánlattevőként a kiviteli tervek készítésére induló nyílt közbeszerzési eljárásban a nevezett tervezőszervezet?