Találati lista:
141. cikk / 204 Adatvédelmi szempontok a közbeszerzésben
Kérdés: A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?
142. cikk / 204 Sorba rendezés a közbeszerzésben
Kérdés: Egy kiírásban olvastuk, miszerint az ajánlatkérő az 1. és 2. számú részszempont esetében a sorba rendezés módszerét alkalmazza, és ezzel kapcsolatban utalt a Közbeszerzések Tanácsának 2/2004. (KÉ 84.) számú ajánlására. Mit takar e módszer, illetve mit tartalmaz az ajánlás? Érvényben marad-e előreláthatóan 2009-ben is?
143. cikk / 204 Kérdésfeltevés lehetősége tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Tárgyalásos eljárásban egyetlen ajánlattevőként veszünk részt. Megkérdezhetjük-e az ajánlatkérőt, hogy mi az általa igényelt ármérséklés mértéke?
144. cikk / 204 Tárgyalás "újranyitása"
Kérdés: Tárgyalásos eljárás eredménytelensége [Kbt. 92. § c) pont] esetén van-e lehetőség a tárgyalás újranyitására? Az az ajánlattevő ugyanis, aki megfelelő ajánlatot tett volna, az ajánlattételi határidő leteltét követően nyújtotta be a pályázatát, de az esetleges újranyitás során vele szeretnénk szerződni.
145. cikk / 204 Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat
Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
146. cikk / 204 Összegzés indokolása
Kérdés: Az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzésnek milyen mélységben kell tartalmaznia a nyertes ajánlattevő kiválasztásának indokát? (Adott eljárásban a bírálati szempont az összességében legelőnyösebb ajánlat volt.)
147. cikk / 204 Ajánlati biztosíték mértéke részajánlattételnél
Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget adott részajánlat tételére. Az ajánlati biztosíték vonatkozásában úgy rendelkezett, hogy azt minden ajánlattevőnek egységesen, a közbeszerzés értéke alapján kell nyújtania, függetlenül attól, hogy hány részre tesz ajánlatot. Ez így jogszerű?
148. cikk / 204 Ajánlattá minősítés szempontjai egyszerű eljárásban
Kérdés: Egyszerű eljárásban ajánlatnak minősül-e, ha három levél érkezik be, de ezek közül egy érvénytelen, egy pedig csak azt tartalmazza, hogy az ajánlattevő nem akar ajánlatot tenni?
149. cikk / 204 Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
150. cikk / 204 Ajánlattételi határidő lejárta után érkezett ajánlat elbírálhatósága
Kérdés: A Kbt. egyértelműen kizárja-e, hogy az ajánlattételi határidő letelte után beérkezett ajánlatokat az ajánlatkérő elbírálhassa? A gyakorlatban volt-e példa ilyen elbírálásra? Lehetséges-e, és ha igen, milyen indokkal az ajánlattételi határidő elmulasztásának igazolása?
