287 talált cikk az esélyegyenlőség kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő nem határozta meg a felhívásban, hogy az ajánlati biztosíték előírására milyen formában teljesíthetjük. Ez így jogszerű?

Kérdés: A felhívás szerint ajánlatot az nyújthat be, aki a dokumentációt saját részére átvette, vagy alvállalkozója vette át azt. Ha erőforrást nyújtó szervezet veszi át számomra a dokumentációt, annak alapján benyújtható-e az ajánlatom?

Kérdés: A Kbt. 54. §-a (1) bekezdésében írtaknak a gyakorlatban hogyan kell eleget tenni? És hogyan kell igazolnom a tájékozódás megtörténtét?

Kérdés: Mikor mentesül az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás megadásának kötelezettsége alól? A feltett kérdéseinkre ugyanis nem kaptunk választ. Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy nem jelez vissza?

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban meg lehet-e változtatni a tárgyalási szabályokat a tárgyalások megkezdése után? Dönthet-e úgy az ajánlatkérő, hogy – bár korábban előírta, hogy végleges ajánlatot kell az ajánlattevőknek benyújtani – mégsem kéri azokat, hanem az utolsó tárgyaláson kell szóban megtenni az utolsó ajánlatot?

Kérdés: Mennyiben változtak a védett foglalkoztatókra vonatkozó szabályok? Milyen arányban vesznek részt ezek a szervezetek a gyakorlatban a közbeszerzési eljárásokban?

Kérdés: A kiírás szerint az ajánlattétel nyelve magyar. Ha tolmács igénybevétele szükséges, annak költségeit az ajánlattevőnek kell viselnie. Nem sérti ez az esélyegyenlőség alapelvét?

Kérdés: Előírható-e a magyar nyelv ismerete a teljesítés során?

Kérdés: Szolgáltatás megrendelése tárgyú eljárásban előírhatom-e érvényességi szempontként, hogy az ajánlattevő vállalja azt, hogy ha nyer, a jelenlegi szolgáltató cég – az ő beleegyezésével – néhány szakemberét "átvegye"? (Indoklásként azt hozzuk fel, hogy speciális, sokrétű, helyismeretet igénylő feladat ellátásáról van szó, és ezek a szakemberek évek óta látják el ezt a munkát. Tehát nem biztos, hogy az alkalmassági feltételként szakemberek előírásával és helyszíni konzultációval biztosítható lenne a megfelelő ajánlatadás és teljesítés. Természetesen szerződésben biztosítanánk azt, hogy a munkavállalókat semmilyen hátrány ne érje, és olyan feltételekkel dolgozhassanak, mint eddig.)

Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti kizáró ok vonatkozásában hol találom meg azt, hogy mi minősül rendezett munkaügyi kapcsolatnak?