287 talált cikk az esélyegyenlőség kifejezésre

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárásban az ajánlatok beadási határideje 2005. 03. 22. 10.00 óra volt. A Kbt. 56. §-ának (1) bekezdése szerint kiegészítő tájékoztatást meddig kérhet az ajánlattevő abban az esetben, ha ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban kizárólag írásos értesítést fogad el, amelynek formája kizárólag könyvelt postai küldemény lehet? (A válaszadásnál kérjük, vegyék figyelembe azt is, hogy 2005. 03. 12. és 03. 15. között nem volt munkanap.) Érvényes-e erre az esetre a Kbt. 15. §-ának (3) bekezdése, és ezzel hogyan biztosítható az ajánlattevők esélyegyenlősége, figyelembe véve a Kbt. 56. §-ának (2) bekezdésében foglalt határidők betarthatóságát is? Az ajánlatkérő részéről elvárható-e az ajánlattevő körültekintő kérdésfeltevése során, hogy észrevételezze a munkaszüneti napra eső határidőt, és ezt megelőzően tegye fel kérdéseit, hiszen arra az ajánlati felhívás megjelenésétől kezdve ad számára időt a törvény?

Kérdés: A Kbt. 65-69. §-ai meghatározóak a pénzügyi-gazdasági és műszaki alkalmasság vonatkozásában. Kérdésünk ezzel kapcsolatban: kiköthető-e, hogy a pályázó rendelkezzen a Közbeszerzések Tanácsának minősített ajánlattevői igazolásával?

Kérdés: Kétszakaszos tárgyalásos eljárás ajánlattételi szakaszában meddig lehet kiegészítő információt kérni – Kbt. 121. §-ának (2) bekezdése?

Kérdés: Tárgyalásos eljárás során az ajánlatkérő ismerteti a tárgyalás főbb szabályait. Kiköthető-e az, hogy az egyes tárgyalási fordulók az ajánlat különböző részeire vonatkoznak, és adott részre vonatkozó tárgyalás befejeztével az ajánlat ezen része tovább nem módosítható a további fordulók során? Jogszerű-e az ajánlatkérő eljárása?

Kérdés: Sérül-e az esélyegyenlőség elve, ha a műszaki terveket csak digitális formában (CD-n) adjuk ki, papíralapon nem?

Kérdés: Az ajánlatkérő előírhatja-e a hiánypótlásra vonatkozó kikötéseit (például hány alkalommal lehet hiányt pótolni, ha nem akar hiánypótlási eljárást lefolytatni, akkor azt is jelezze, ha nem érkezik hiánypótlás, az ajánlat érvénytelen stb.)?

Kérdés: Miért nem fogadható el, hogy a szolgáltatás egy részére nem vonhat be alvállalkozót az ajánlatkérő? Amennyiben a szolgáltatás biztonsága miatt ez fontos, miért ütközik ez Kbt. alapelvbe, hiszen az a szolgáltatás tárgyába történő beleszólásnak minősíthető?

Kérdés: Az ajánlatkérők tehetnek-e olyan kitételt az ajánlati dokumentációban, hogy csak a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékében szereplő ajánlattevővel kívánnak szerződést kötni?

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 299. § (1) bekezdésének c) pontjában leírtakat, miszerint "az ajánlattételi felhívást a Közbeszerzési Értesítőben is közzéteheti a b) pont szerinti esetben" (3 ajánlattevőnek történő felhívásmegküldés). Megjelentethetem-e napilapban is, vagy csak a Közbeszerzési Értesítőben, vagy együtt mindkettőben?

Kérdés: Ha a szolgáltatás teljesítési helye külföld (például edzőtábor), kell-e közbeszerzési eljárást kiírni EU-n belüli helyszínre, illetve EU-n kívüli helyszínre?