Fedezet nyilvánossága

Kérdés: Az ajánlati felhívásban becsült értékeket adott meg az ajánlatkérő. Köteles-e az ajánlatérő közzétenni a fedezeti összegeket az EKR-ben, amely a saját leírása szerint nem egyezik meg a becsült értékekkel?
Részlet a válaszából: […] ...fedezettel kapcsolatban a Kbt. az ismertetés lehetőségét adja meg az ajánlatkérőnek a bontást követően, amennyiben úgy dönt. Egyébként az EKR-ben az irányadó adatot rögzíteni kell, melyről nem feltétlenül szerez az ajánlattevő tudomást. Erre vonatkozik a Kbt. 68....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Párhuzamos eljárások indítása

Kérdés: Két párhuzamos eljárást indított az ajánlatkérő azonos tárgyban, átfedésben. A felhívás további információra vonatkozó részében az ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy egyes részeket a Kbt. 53. § (5) bekezdése alapján eredménytelenné nyilvánítja, amennyiben a másik EKR azonosító számú eljárás eredményes lezárását követően a szerződések megkötésre kerülnek. Azaz erre hivatkozva nem fog szerződést kötni az ajánlatkérő, mivel a másik eljárás eredményes volt. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...szó, vagy legalább egy keretmegállapodás lehetett a választott módszer, mivel ennek hiányában két eljárásra kellett az ajánlatkérőnek fedezetet igazolnia. Összességében az a modell, mely szerint az ajánlatkérő két teljesen különböző keretmegállapodást indít, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Jogutód szerződéskötési kötelezettsége

Kérdés: Jogutódja vagyunk egy olyan cégnek, amely közbeszerzési ajánlatkérőnek minősült. Jogelődünknél két uniós értékű közbeszerzési eljárás volt folyamatban, a nyerteseket kiértesítették, de a szerződés megkötésére nem került sor. Kérdésünk arra irányul, hogy meg kell-e kötnünk a közbeszerzési szerződéseket, vagy mentesülhetünk valamilyen okból? Az a helyzet, hogy a szerződések pénzügyi forrása nálunk nem biztosított.
Részlet a válaszából: […] ...mindkét eljárás lezárásaként megkötni, hacsak nem áll fenn valamilyen mentesülési ok. Ilyen mentesülési ok lehet pl. a megfelelő anyagi fedezet hiánya, amely esetben az alábbi 131. § (9) bekezdésében írtakra lehet hivatkozni:„(9) Az ajánlatkérő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Indikatív ajánlat

Kérdés: Mi a teendő, ha a becsült érték meghatározása érdekében bekért indikatív ajánlatok alapján az állapítható meg, hogy az összes többi ajánlathoz képest van kirívóan magas összegű indikatív ajánlat? Az ajánlatkérő számára kiemelten fontos a becsült érték meghatározása, mert az eljárási rezsim mellett ezt is figyelembe kívánja venni a keretösszeg meghatározása során, mivel a keretszerződésben 70%-os lehívási kötelezettséget kíván vállalni a megadott keretösszegre. Abban az esetben, ha a magas indikatív ajánlatot is a számtani átlagba számítja, jóval magasabb összeg lesz a becsült érték. Az ajánlatkérő helyesen jár-e el, ha a becsült érték meghatározása során csak a közel azonos összegű ajánlatokat veszi figyelembe? Amennyiben igen, mely jogszabályi rendelkezésből vagy jogalkalmazást segítő útmutatóból vezethető ez le?
Részlet a válaszából: […] ...értékben meghatározva azt. Így a lehívás mértékét függetleníti az indikatív ajánlatoktól, saját biztosan rendelkezésre álló fedezetét veszi alapul, melyet a reális piaci árak alapulvételével határoz meg, akár úgy, hogy a túlzóan alacsony indikatív ajánlatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Műszaki-funkcionális egység kérdése időben egymástól elváló építési beruházások esetén

Kérdés: Önkormányzati közösségi létesítmény kialakítására nyertünk el pályázati forrást 2021-ben. A beruházás megvalósítására közbeszerzési eljárásban, építési beruházás tárgyában kötöttünk vállalkozási szerződést 296 millió Ft értékben. A beruházás megvalósult, a létesítmény 2024. augusztusban került átadásra. A pályázati forrás szűkössége miatt, a kialakított épületben „üresen” hagytuk azt a helyiségcsoportot, ahol most hűtőkamrát alakítanánk ki saját forrás felhasználásával, 5,5 millió Ft értékben. Közbeszerzési szakértőnk szerint erre is közbeszerzésben kell szerződést kötnünk, mert az eredeti építészeti tervekben szerepelt, a hűtőkamra kialakítása építési beruházásnak minősül, és 2022-ben forráshiány miatt maradt el a megvalósítása. Mi úgy gondoljuk, hogy miután az eredeti beruházás szerződése már teljesült, és ezt a beruházást saját forrásból valósítjuk meg, továbbá a szerződés értéke sem éri el a közbeszerzési értékhatárt, közvetlenül szerződhetünk. Mi lenne a jogszerű megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...értéke alapján kell megválasztani. Az egybeszámítási kötelezettség szempontjából annak nincs jelentősége, hogy a szerződések anyagi fedezete pályázati és saját forrásból tevődik össze, mint ahogy annak sincs, hogy az első szerződés már teljesedésbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Részekre bontás tilalma forráskülönbözőség esetén

Kérdés: Útfelújítást szeretnénk megvalósítani támogatásból. Önkormányzatunk emellett a település másik részén saját forrásból is újítana fel utakat, de ezek csak kisebb értékű felújítások lennének. Ezek az útfelújítások megvalósíthatóak külön-külön a forráskülönbözőség miatt?
Részlet a válaszából: […] ...feltételekkel és jogalappal kerül-e sor.A kérdésben felvázolt esetben az ajánlatkérő útfelújításokat akar megvalósítani, csak az azok fedezetét biztosító pénzügyi forrás különböző. Az egyes útfelújítások esetében is a fenti szempontokat szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Feltételes szerződés hatályba léptetése

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházás megvalósítására feltételes közbeszerzési eljárást indított a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján azzal, hogy a feltétel bekövetkezéséről a megrendelő tájékoztatja a vállalkozót, amely tájékoztatással a szerződés hatályba lép. Hatályba lép-e a vállalkozási szerződés, ha a feltételes 6 hónapos időszak legvégén, még a határidő lejárta előtt a megrendelő nyilatkozik a vállalkozó felé, hogy a szerződést saját üzleti kockázatára hatályba lépteti? Amennyiben a felek a szerződés hatálybalépéséről a feltétel bekövetkezése előtt kétoldalú okiratban megállapodnak, úgy a vállalkozási szerződés hatályba lép? És ha sikerül más forrást találnia az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...tennie, és ebben az esetben léptetheti hatályba a szerződést. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy az ajánlatkérő valóban rendelkezzen fedezettel, tehát üzleti kockázatot nem vállalhat, azaz például nem bízhat abban, hogy majd a fizetési határidőre esetleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Pályázat elnyerésének feltétele a szerződésben

Kérdés: Amennyiben a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján a pályázati igény elnyerése feltételével kötött szerződés esetében a felek a feltételt úgy módosítják, hogy nem a pályázati igényről szóló döntés, hanem a pályázati igény jogosultsági befogadása a szerződés hatálybalépésének a feltétele, ezen körülmény tekintetében jól gondolja-e az ajánlatkérő, hogy ez a szerződés nem lényeges módosításának minősül a Kbt. 141. § (6) bekezdése alapján?
Részlet a válaszából: […] ...szerint ez kifejezetten jogszerűtlen módosítás, ugyanis teljes mértékben negligálja az 53. § (6) bekezdésének feltételét, ami fedezet nélkülivé teszi az eljárást. Ez a megoldás álláspontunk szerint kifejezetten lényeges módosítása a szerződésnek, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Értékelés folyamatának közzététele

Kérdés: A hirdetményből nem derül ki, hogy az ajánlatkérő később, az értékelés során a legkedvezőbbet értékeli csak, vagy a másodikat is? A felhívásból nem derült ki, a kiegészítő tájékoztatásra adott válasz pedig hivatkozik a hirdetményre. Követett-e el ezzel jogsértést az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...az első helyen kihirdetett ajánlattevő visszalép, így az ajánlatkérő attól függően fog így dönteni, ha látja az ajánlatokat, saját fedezetét, és ismerve a piaci viszonyokat úgy véli, ez a biztosabb megoldás számára annak érdekében, hogy szerződést tudjon kötni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Aránytalanul alacsony ár

Kérdés: Az aránytalanul alacsony ár vizsgálata miért fontos, amikor az ajánlatkérőnek – esetünkben – alig van rendelkezésre álló anyagi erőforrása? Ebben a helyzetben van-e mentesülési lehetőség, és kifejezetten ilyenkor a vizsgálat során milyen szempontokat javasolnak figyelembe venni, vagy mitől lehet eltekinteni?
Részlet a válaszából: […] Az aránytalanul alacsony ár vizsgálata a bírálat körébe tartozik, a Kbt. 69. § (1)–(2) bekezdései alapján ugyanis az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.
1
2
3
21