2085 cikk rendezése:
1991. cikk / 2085 Közbeszerzési eljárás eredményének megtámadása
Kérdés: A két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszát követően megtámadható-e az eredmény, vagy a megtámadásra csak az eljárás befejezésekor van lehetőség?
1992. cikk / 2085 Együttes megfelelés az alkalmassági követelményeknek
Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő nem rendelkezett arról, hogy közös ajánlattétel esetében az ajánlattevők külön-külön vagy együttesen kell-e hogy megfeleljenek az alkalmassági követelményeknek, ezt hogyan kell értelmezni?
1993. cikk / 2085 Többszörös hiánypótlás lehetősége adott közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget ad hiánypótlásra, de nem határozza meg azt, hogy arra hány esetben van lehetőség. Mit jelent ez az ajánlattevő számára?
1994. cikk / 2085 Alvállalkozóval szemben fennálló kizáró ok kihatása az ajánlattevőre
Kérdés: Ki kell-e zárni az ajánlattevőt az adott közbeszerzési eljárásból, ha az ajánlattevő 10 százalék alatti alvállalkozójával szemben felszámolási eljárást kezdeményeztek?
1995. cikk / 2085 Minta ajánlatok összeállításához
Kérdés: Tudnak-e esetleg általánosan elfogadható összeállítási útmutatót adni egy ajánlat összeállítására, vagy ezt a felhívás és a dokumentáció szerint tegyék az ajánlattevők? Esetleg vannak általánosítható elvek?
1996. cikk / 2085 Többváltozatú ajánlattétel feltételei
Kérdés: Mit kell előírni ahhoz, hogy a többváltozatú ajánlattétel megengedhető legyen? Vagy ez magától egyértelmű az ajánlattevő számára?
1997. cikk / 2085 Eljárás eredményét tartalmazó összegzés "kiosztása"
Kérdés: Kötelező-e az eljárás eredményéről való összegzést az eredményhirdetésen szétosztani, akkor is, ha az ajánlatkérőnek ehhez nincs meg a megfelelő technikai háttere (fénymásoló stb.)?
1998. cikk / 2085 Bírálati szempontok kiválasztása
Kérdés: Az új Kbt. alapján hogyan választhatók ki a bírálati szempontok?
1999. cikk / 2085 Utólagos bekapcsolódás közbeszerzési eljárásba
Kérdés: Van-e lehetőség a részvételi alkalmasság igazolásával az ajánlati felhívások szétküldését követően a közbeszerzési eljárásba történő későbbi bekapcsolódásra?
2000. cikk / 2085 Közbeszerzés tárgyának, mennyiségének meghatározása egyszerű közbeszerzési eljárásban
Kérdés: A Kbt. 50. §-a meghatározza, hogy az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát, illetve mennyiségét. Azonban a közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét. Kérdésünk, hogy alkalmazható-e szükség esetén a fenti kitétel az egyszerű közbeszerzési eljárás ajánlati felhívása esetén is, figyelemmel arra, hogy a Kbt. 299. § (2) bekezdésének b) pontja, illetve a 300. §-ának (6) bekezdése erre tételesen nem tér ki?